A magyar nyelv és irodalom írásbelikkel folytatódnak a vizsgák

Magyar nyelv és irodalom írásbelikkel folytatódnak az érettségik, középszinten 1 208 helyszínen 87 324 vizsgázó, emelt szinten 43 helyszínen 1 540 vizsgázó ad számot tudásáról. A középszintű írásbeli 240 percig tart, ezalatt a diákoknak két feladatlapot kell megoldaniuk, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésre. A diákok először a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ennek az összegyűjtése után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap megoldását.

A vizsgázók a szövegértési feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is maguk határozzák meg. A szövegértési feladatban általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete szerepel. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés. A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1500 szó.

Az emelt szintű írásbeli 240 percig tart, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból áll. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják. A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi, illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetőlegesen 40-60 százalék. A három szövegalkotási feladat különböző témáról, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.