A 2011 során meghozott jogszabályi és intézményi változások nem eredményeztek kirívó jogsértést, de általánosságban meggyengítették az emberi jogok védelmét, és olyan helyzetet teremtettek, amely a jövőben súlyos visszaélésekhez vezethet - olvasható az idei éves jelentés Magyarországra vonatkozó részéről kiadott közleményben.

A kormány ugyan ígéretet tett erre az ENSZ emberi jogi tanácsában, de a gyűlölet-bűncselekmények elleni állami fellépés hatékonyabbá tétele még várat magára - írta az Amnesty International.

Az AI szerint a 2011 elején életbe lépett médiaszabályozás alkalmazása, a tavaly márciusban végrehajtott, és a jelenleg tervezett újabb módosításai ellenére továbbra is elvezethet a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának szükségtelen és aránytalan mértékű korlátozásához. Ahogy az ENSZ különmegbízottja és az Európa Tanács szakértői is megállapították, a médiahatóság politikai függetlensége nem biztosított, és túl széles a hatásköre, így az öncenzúra légkörének kialakulásához járulhat hozzá.

Az Alkotmánybíróság formai hibákra hivatkozó megsemmisítő ítéletét követően, a tavalyi év során így már másodszor, szinte teljesen változatlan tartalommal elfogadott egyházügyi törvény korlátozza a vallásszabadságot, mivel a politikai pártok képviselőinek kezébe adja a döntési jogot azzal kapcsolatban, hogy mely vallási csoport számít egyháznak. A jogszabály alkalmazása következtében számos, nagy hagyományokkal és követői körrel rendelkező vallási csoport veszítette el egyházi státuszát - tette hozzá a szervezet.

A megfelelő lakhatáshoz való joggal kapcsolatos állami felelősség teljes figyelmen kívül hagyását, és a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb csoportja elleni rendészeti fellépést jelentette a szabálysértési törvény megváltoztatása, amely gyakorlatilag bűnözői kategóriává tette a hajléktalan létet.

A 2011-ben a parlamenti többség által megszavazott, de 2012-ben életbe lépő Alaptörvény több ponton szembement az emberi jogi normákkal. „Egyelőre gyakorlati következmények nélküli, de üzenetértékű, hogy az Alaptörvényben a diszkrimináció tilalmáról szóló cikkelyből a törvényalkotók kihagyták a szexuális irányultság és a nemi identitás alapú hátrányos megkülönböztetés tilalmát” – idézi a közlemény Jeney Orsolyát, az Amnesty International Magyarország igazgatóját.

„Ráadásul a tavalyi év után idén újra megtiltotta a budapesti rendőrség a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű közösség egyenjogúságát hirdető Pride felvonulást, ám a tiltó határozatokat a bíróság hatályon kívül helyezte. Közben erősödik az intolerancia, és szinte szalonképessé válnak a rasszista és homofób megnyilvánulások. Ezért is fontos, hogy az állam minél határozottabban fellépjen – mind retorikában, mind intézkedésekben – a hátrányos megkülönböztetés és az előítéletből elkövetett erőszak ellen.”

A romák társadalmi-gazdasági-politikai kirekesztése, és hátrányos megkülönböztetése továbbra is az egyik legsúlyosabb emberi jogi probléma ma Magyarországon. A romákat érő diszkrimináció az élet szinte minden fontos területén jelen van, az egyik legsúlyosabb formája azonban az, mikor az etnikai hovatartozásukból fakadó előítélet miatt válnak erőszakos bűncselekmények célpontjaivá. Bár az állam felismerte a gyűlölet-bűncselekmények, tehát az előítéletes motivációval elkövetett bűncselekmények elleni fellépés fontosságát, és nemzetközi kötelezettséget vállalt a helyzet javítására, ez még nem valósult meg - tették hozzá.

Tavaly tavasszal Gyöngyöspatán önjelölt polgárőrök masíroztak az utcákon a helyi roma lakosságot sorozatosan zaklatva, megfélemlítve, mindennapi életüket ellehetetlenítve. A rendőrség nem tett meg minden szükséges lépést a többszörösen jogsértő tevékenységük megakadályozására. A Büntető törvénykönyv az eseményekre reagáló módosítása előrelépés volt, de megkésve született meg. A Gyöngyöspatán történteket kivizsgáló parlamenti eseti bizottság pedig elmulasztotta az állam és a hatóságok felelősségét vizsgálni, valamint felderíteni a jogsértések hátterét - közölte az AI.

A 2012-es jelentés üzenete a világ kormányainak: akkor válhatnak az állampolgáraik támogatását kivívó állami vezetőkké, ha véget vetnek a képmutatásnak, és komolyan veszik az emberi jogi és nemzetközi kötelezettségeiket. Helyezzék a jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartását, illetve a béke megőrzését a profit, a politikai érdekek és a status quo fenntartása elé. Csak így lehet igazságosabb, egyenlőségre és méltóságra épülő társadalmakat és nemzetközi közösséget kialakítani - írta a szervezet.

Magyarországnak és a többi kormányzatnak is fel kell ismernie az AI szerint, hogy bármiféle fejlődés csak jogbiztonsággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával lehetséges, amelyhez elengedhetetlen a hátrányos megkülönböztetés és a korrupció felszámolása, illetve a felelősségre vonás elmaradásának orvoslása.

Az Amnesty International minden évben májusban mutatja be éves jelentését, amely az előző emberi jogi helyzetéről ad számot. Idén több mint 400 oldalon 155 ország, és öt régió emberi jogi problémáit veszi sorra, és fogalmaz meg ajánlásokat. A szervezet 2012-es jelentése legalább 93 országban dokumentált kifejezetten a szólásszabadságot korlátozó intézkedéseket, valamint legalább 101 országgal kapcsolatban számol be olyan esetekről, mikor embereket megalázó bánásmódban részesítettek vagy megkínoztak – legtöbb esetben csupán demonstrációkon való részvétel miatt.