szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Magyarországot az utolsó helyen ugyan, de még a "megszilárdult demokráciákhoz" sorolta a Freedom House (FH) a tavalyi helyzetet értékelő, szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében. A KIM szerint a FH jelentése megalapozatlan és több helyen hiteltelen érvelésre épül, ráadásul van, amiben a szervezet nem is mond igazat.

A washingtoni központú nemzetközi jogvédő szervezet Nations in Transit 2012 (Nemzetek átalakulóban, 2012) című értékelése a tavalyi évvel kapcsolatban összesen hét területen vizsgálta a demokrácia helyzetét a térség 29 országában, a legjobb teljesítményt 1, a legrosszabbat pedig 7 ponttal értékelve.

Magyarország a választási folyamat megítélésében 2,25, a civil társadaloméban pedig 2 pontot kapott. A FH szerint a magyar médiafüggetlenség 3,5, az országos szintű demokratikus kormányzás szintén 3,5, a helyi szintű demokratikus kormányzás 2,5, az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége 2,75, a korrupció állapota pedig 3,5 ponttal értékelhető. Magyarország összesített pontszáma 2,86.

Ezzel Magyarország a "megszilárdult demokráciák" rangsorában (ebbe a kategóriába az 1 és a 2,99 közötti összesített pontszámot kapott országokat sorolták) az utolsó helyre került.

Ebben a kategóriában Szlovénia (1,89 pont) áll az élen Észtország (1,93), Lettország (2,11), Lengyelország (2,14), Csehország (2,18), Litvánia (2,29) és Szlovákia (2,5) előtt. A sort Magyarország mögött Bulgária (3,14) és Románia (3,43) folytatja, de ez a két ország a FH szerint már a "félig konszolidált demokráciák" osztályába tartozik.

Közeledünk Románia és Bulgária felé

Magyarország közeledését ezen kategória felé, valamint az ország demokratikus pontszámának romlását a jelentésben két külön táblázat érzékelteti.A jelentés a szövegében is külön kihangsúlyozta, hogy "Magyarország demokratikus pontszáma az elmúlt néhány év során folyamatosan hanyatlik, ami által közelebb került a félig konszolidált demokráciák kategóriájában található Romániához és Bulgáriához".

"A 2011-es magyarországi események ismételten azt bizonyítják, hogy a demokratikus fejlődés pozitív pályáját még az EU-ban sem lehet biztosra venni" - hangzott az FH-jelentés, aggasztónak nevezve azt a sokéves stagnálást és növekvő számú visszaesést, amely azokban az országokban következett be, amelyek "a feltételezések szerint átlépték a küszöböt és csatlakoztak a megalapozott demokráciákhoz".

"Magyarország ma alaposan próbára teszi azt a felfogást, amely szerint az ilyen átalakulás visszafordíthatatlan" - fogalmazott a jelentés.

Orbán putyinizálja az országot

"Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Viktor Janukovics ukrán elnök az úgynevezett reformok ürügyével szisztematikusan lebontja a kulcsfontosságú fékek és ellensúlyok rendszerét" - vélekedett a jelentéssel kapcsolatban David J. Kramer, a FH elnöke a szervezet által kiadott közlemény szerint - "A jelek szerint 'putyinizálják' az országukat, ami ironikus, mert a putyinizmus tavaly még Oroszországban is elvesztette a hitelét."

A FH megállapítása szerint Magyarország, amely valamikor az egyik legjobban teljesítő országa volt, a mutatói tekintetében immár második éve olyan romlást mutat, amely a legkirívóbb az új uniós tagállamok között. 2011-ben négy kategóriában mértek éles visszaesést Magyarország esetében, az FH fél-fél pontot rontott az ország osztályzatán a választási folyamat, az ország demokratikus kormányzása, valamint az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége megítélésében.

A FH szerint a magyarországi médiakörnyezet korlátozóbbá vált az új jogszabály következtében, amely jelentős hatalmat biztosít kormányzati kinevezetteknek a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása és az észlelt jogsértések büntetése ügyében. A jelentés szerint az új EU-országok közül különösen Magyarországon növekedett meg a médiára gyakorolt politikai és gazdasági nyomás.

A FH arra a megállapításra jutott, hogy Magyarországon - Bulgária, Csehország, Litvánia, Románia és Szlovákia mellett - az elmúlt öt évben hanyatlás volt tapasztalható a médiafüggetlenség kérdésében.

A kormány az átláthatóságot támadja

Magyarország egyike annak a 8 országnak - Albánia, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Bulgária, Kazahsztán, Oroszország és Ukrajna mellett - ahol a FH a bírói függetlenség hanyatlását állapította meg, úgy értékelve, hogy "az igazságügyi igazgatás jelentős átalakítása megnyitotta az utat a bíróságok közvetlenebb politikai manipulálása előtt."

A szervezet szerint az Orbán-kormány "folytatta hatalmának megszilárdítását a névlegesen független felügyeleti és igazságügyi szervek fölött" és "széles körű támadást intézett az intézményi elszámoltathatóság és az átláthatóság ellen".

"Orbán Viktor miniszterelnök pártja, a Fidesz arra használta fel parlamenti szupertöbbségét, hogy az év folyamán keresztülerőltessen egy új alkotmányt és módosításokat hajtson végre az igazságszolgáltatásban, tovább gyengítve a fékek és ellensúlyok rendszerét az országban.

Ráadásul, az új választási törvény a kormánypártnak kedvező módon átrajzolta a parlamenti választási körzeteket és olyan korlátozásokat vezettek be, amelyek meggyengítik az ellenfelet, gyakorlatilag annak bebiztosítására, hogy a Fidesz megtartsa hatalmát" - hangzott a FH értékelése.

A KIM szerint hiteltelen a jelentés

Újabb megalapozatlan és több helyen hiteltelen érvelésre épülő Freedom House jelentés látott napvilágot - reagált a Freedom House jelentésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A tárca közleménye szerint bebizonyosodott, hogy a washingtoni székhelyű szervezet kettős mércével méri a közép- és kelet-európai demokráciákat.

A jelentés arról árulkodik, hogy a szervezet a megértés legkisebb jelét sem mutatja - a kommunizmust húsz éve maga mögött hagyó, de az azután örökölt közjogi berendezkedés hibái miatt még számos változást és reformot igénylő - térség, és konkrétan Magyarország iránt - tette hozzá a minisztérium.

"Magyarországon valóban számos területen kezdődtek reformok, indult meg változás, amelyek iránt a magyar társadalom elementáris igényét a 2010-es demokratikus választások eredménye is bizonyítja. Az erős kormányzati és a kétharmados parlamenti többség e demokratikus választásnak és nem valamiféle 'szuperhatalom' építésének köszönhető. E többségnek köszönhetően Magyarország Európa egyik legstabilabb, legkiszámíthatóbb politikai vezetésével bír" - olvasható a közleményben.

"Emlékeztetjük a Freedom House-t, hogy Magyarország volt az egyetlen ország Közép-Európában, amely nem tudott új alaptörvényt alkotni a rendszerváltoztatás óta, a többi volt szocialista ország ezt már a 90-es években (elején) megtette, utolsóként Lengyelország 1997-ben. Hazánknak egy 1949-ből datálódott, sztálini típusú, ideiglenes alkotmánya volt mindeddig" - ismételte meg a KIM.

Van, ahol hazudik a FH a tárca szerint

A minisztérium szerint "nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy a magyar belpolitikai eseményeket és jogszabályi környezetet több esetben távolról sem ismerő érvelésről is tanúskodik a jelentés".

A FH azt állítja például, hogy az alkotmány elfogadása jelentősebb konzultáció nélkül történt, ezzel szemben a KIM szerint a valóság az, hogy nemzeti konzultáció és parlamenti előkészítés előzte meg. Az FH a közlemény szerint valótlanul állítja, hogy a jobboldali félkatonai szervezetek előretörtek, a valóság ezzel szemben az, hogy ez a kormány fékezte meg és tiltotta meg létezésüket.

Az FH a minisztérium szerint valótlanul állítja azt is, hogy a választási folyamatban valamiféle visszaesés van. "Ezzel szemben a valóság az, hogy több éve ismert alkotmányos mulasztást orvosol az új választási törvény, amely az Alkotmánybíróság korábbi javaslatainak megfelelően rajzolta újra a választókerületeket. A választási rendszer valóban változik, a jelenlegi 2 forduló helyett, a jövőben egy forduló lesz. Az egyfordulós rendszer lényege, hogy az nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta az adott választókerületben".

Ez az európai választási rendszerekben korántsem szokatlan megoldás, sőt az Európán kívüli választási rendszerek is zömében egyfordulósak. A mindenkori választás eredményét pedig a választópolgárok döntik el, lehet az egy vagy kétfordulós - teszi hozzá a közlemény.

Elfogadhatatlan a KIM szerint az is, hogy a visszaesés okaként nevezi meg a szervezet a külhoni magyaroknak biztosított választójogot, miközben ez számos más nyugati demokratikus országban hasonlóan működik, és az állampolgárságtól elválaszthatatlan jog. Ezzel a minisztérium szerint egy régóta létező diszkriminatív helyzetet számol fel Magyarország, hiszen szinte az összes uniós tagország lehetővé teszi határon túl élő polgárainak, hogy szavazzon a parlamenti választáson.

Több pontot is kifogásol a minisztérium

"A médiaszabadságra tett, már jól ismert kijelentések kapcsán, újra csak a tényekre hívjuk fel a figyelmet. A sajtó a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát a Magyar Alkotmány, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja" - olvasható a közleményben.

A KIM szerint sem a magyar kormánynak, sem más politikai vagy civil szervezetnek sem joga, sem pedig lehetősége sincs beleszólni sem az elektronikus, sem a hagyományos médiumok, szerkesztőségek napi munkájába. Magyarországon a nyomtatott és internetes sajtó felügyeletét hatósági szerződés alapján autonóm szakmai szervezetek látják el.

A televíziók és a rádiók hatósági felügyeletét az európai gyakorlathoz hasonlóan a kormánytól független, autonóm államigazgatási szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa végzi, az Alkotmány és a médiaigazgatási jogszabályok biztosította keretek között. A Médiatanács minden döntése ellen a független magyar bíróság előtt kérhető jogorvoslat.

"Az antikorrupciós intézkedések értékelésével kapcsolatban, felhívjuk az FH figyelmét, hogy létezik antikorrupciós program, sőt ettől sokkal többet tett a kormány" - folytatja a KIM.

Az igazságszolgáltatás a közlemény szerint Magyarországon független, sőt az igazságszolgáltatási reformnak köszönhetően a bíróságok jóval hatékonyabban lesznek képes működni, és így képesek lesznek visszaadni a magyar állampolgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalmát. Egyetlen bírát sem hivatali ideje lejárta előtt, hanem a nyugdíjkorhatár betöltése miatt mentettek fel, ahogy minden más magyar állampolgárral általában így tesznek a munkáltatók.

"Egyetértünk abban, hogy az önkormányzatok működését pénzügyi nehézségek veszélyeztetik. Kár, hogy a jelentésből kimaradtak ennek az okai: az előző kormányok miatti drámai eladósodás, a rossz feladatelosztás,a folyamatos forráskivonás, az elmaradt reformok" - tették hozzá.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!