„Mercedest fizetünk és Trabantot kapunk” – mondta a hvg.hu-nak Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) vezérigazgatója arra utalva, hogy a fürdővállalat vezetője le akarja cserélni a havi 24,1 millió forintért bérelt és 3,4 millióért üzemeltetett beléptetési rendszert a fővárosi fürdőkben. Az ügy még 2007-ben kezdődött, amikor a BGYH tendert írt ki a beléptető rendszer telepítésére, de a közbeszerzési döntőbizottság érvénytelenítette azt, mert felmerült, hogy az egyik induló, a Navigator Kft. alkalmazottja készítette a közbeszerzési kiírás dokumentációjának bizonyos részeit. Az ügyben György István, fideszes képviselő (jelenleg városüzemeltetésért felelős alpolgármester) fordult a legfőbb ügyészhez, ám a bíróság az eljárás során csupán annyit állapított meg, hogy az alkalmazott érintett volt az ügyben. György István akkor arról beszélt, hogy okirat-hamisítás és csalás bűncselekmény gyanúja is felmerülhet az ügyben.

A Navigator a vádakat visszautasította, a hvg.hu-nak azt mondták, alkalmazottjuk azért volt érintett az ügyben, mert egy korábban általa készített felmérésük részleteit a BGYH az engedélyük nélkül emelte be a pályázati kiírásba. Szőke László erre úgy reagált, „nem tudom, hogy a Navigator valóban részt vett-e a csalásban, de nem zárom ki, hogy igaz, amit állítanak”. Szőke 2010 októberétől a gyógyfürdők vezetője. A BGYH Zrt.-t az első pályázat után csaknem hétmillió forintra büntette meg a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert több ponton megsértette a közbeszerzésről szóló törvényt a beléptető rendszerek megvásárlására irányuló, másfél milliárd forintos pályáztatásnál.

Senki többet harmadszor

A másodszorra kiírt közbeszerzésben három cég adott be pályázatot, a Synergon havi 46,5 millió, a Travelsoft 31,8 millió forintért vállalta volna a kiépítést és üzemeltetést öt évre, őket azonban műszaki alkalmatlanságra hivatkozva kizárták. A harmadik pályázó, a Vilati Zrt. havi 30 millió forinttal indult a közbeszerzésen, esetükben jogi alkalmatlanságra hivatkozva érvénytelenítették a pályázatot, így ők a harmadszorra is meghirdetett tenderen ismét pályázhattak. Egyedüli indulóként a Vilati 27,5 millió forintos bérleti díj ellenében vállalta a rendszer kiépítését és karbantartását. A Navigator, bár nem indult a közbeszerzés második fordulójában, háttértámogatást nyújtott és egy nap múlva megvásárolta a győztes Vilati Zrt.-t.

Budapest szabadulna a strandbeléptetéstől

Stiller Ákos

Szőke úgy fogalmazott, „tény, hogy a Navigatort kizárták a pályázatból, mint ahogy az is, hogy amikor a Vilati elnyerte a közbeszerzést, a NAVIGATOR másnap megvásárolta a céget. Ebből arra következtetek, hogy mindenképpen hozzá akartak jutni a projekthez” – mondta a BGYH igazgatója.

Lefagy

A havi több mint 27 millióért vett rendszer gyakran lefagy, ami félórás üzemszüneteket jelent, ezáltal jelentős bevételektől esik el a BGYH, valamint a presztízsük is romlik – mondta Szőke a hvg.hu-nak. A BGYH a közbeszerzést követően abban állapodott meg a nyertes társasággal, hogy a Vilati által kiépített rendszernek a beléptetési és betegirányítási feladatokon túl el kell látnia a biztonsági kamerák működését és az elektronikus fizetőeszközöket, az úgynevezett „karórás rendszert” is kezelnie kell. Mint korábban írtunk róla, a fürdőkben úgy szorítanák vissza a lopásokat, hogy a vendég belépésekor egy karórához hasonló eszközt kapna, ezzel fizethetné a strand területén a különféle szolgáltatásokat, ételt, italt, majd távozás előtt készpénzzel egyenlítené ki számláját.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. szerint most drága és rossz hatásfokkal működik a fővárosi strandok beléptető rendszere. A havi 24,1 millióért béreleti és 3,4 milliós üzemeltetési díjról 2014-ig szóló szerződést azonban csak több mint 1 milliárd forintos kötbér megfizetése esetén lehetne felmondani. Szőke szerint a rendszer bár ellátja a beléptető feladatát, valamint a szerződésben leírtaknak megfelelően a karórás fizetési rendszert is képes lenne kezelni, „már így is nagyon leterhelt”, így utóbbi bevezetése „túlterhelné az egyébként is ingatag felépítést”.

Másképp látja a helyzetet a Vilati Zrt. A cég a hvg.hu-nak elküldött közleményében azt írja, az informatikai rendszer kifogástalan állapotban van, sőt a struktúra szerintük minimális ráfordítással képes lenne kezelni a karórás, elektronikus fizetőeszközt is. A cég elismerte, hogy a rendszer leállása esetén akár félórás kiesések is lehetnek, azonban azt írták, a BGYH „kifejezetten nem kérte a rendszer redundanciáját” (vagyis, hogy az egyik beléptető rendszer üzemzavara esetén egy másik – kevésbé leterhelt – fürdő informatikai rendszere vegye át a feladatokat). A Vilati szerint a fürdővállalat ennek költségét nem akarta megfizetni, annak ellenére, hogy a műszaki megvalósítást nem kötötte más üzleti feltételhez.

Szőke László szerint a cég a szerződés két évvel történő meghosszabbítását kérte a "karórás" szolgáltatás kiépítéséért cserébe. Bár a hosszabbítással 20-30 százalékos kedvezményt kínált a Navigator, a vezérigazgató ennek nem engedett; elmondása szerint nem szeretné további időre elkötelezni a vállalatot és „kiszolgáltatott lenni”.

A hvg.hu az ügyet jól ismerő forrásból úgy értesült, hogy a vezérigazgató azért találja problémásnak a rendszert, mert a Gyógyfürdő Zrt. informatikai struktúrájának működtetésére Fidesz-közeli céget látna szívesen. A felvetéssel kapcsolatban Szőke azt mondta, „nem arról van szó, hogy kormányközeli cégtől béreljék a rendszert, hanem a BGYH maga szeretné birtokolni saját beléptető rendszerét”, ezért nem nyújtanának a megállapodás időtartamán.

Megéri vagy nem éri meg?

A vita most a rendszer értékén folyik: a BGYH szerint a fürdőkben működő gépek és informatikai hálózat értéke körülbelül 450 millió forintra tehető, abban azonban már eltértek az álláspontok, hogy az összegbe a telepítési és a munkadíjak is beletartoznak-e. A Vilati közleményéből kiderül, hogy a rendszer pótlási értékét legalább 1 milliárd forintra becsülik. Szerintük „ha a strandra szállítanának egy tonna csavart, gépeket, kábeleket és egy szoftvert, az nem látna el semmilyen feladatot, ameddig fel nem építik és össze nem hangolják működésüket, az eszközök külön-külön ugyanis nem nevezhetőek rendszernek”.

Megkérdeztünk egy független, informatikai rendszereket építő és üzemeltető céget, akik az ügy politikai vonatkozása miatt nevük elhallgatását kérték. A cég az eszközszám ismeretében a 450 millió forintos árat reálisnak látja, azonban azt mondták, a végösszeget az eszközök gyártója, megbízhatósága és minősége nagyban befolyásolja. A cég számításai szerint 2009-es árakon a budapestihez hasonló rendszerben felhasznált alkatrészek díja 318 és 752 millió forint közé tehető, azonban ebben az árban csak a felhasznált eszközöket és a piacon alkalmazott munkadíjakat tudták meghatározni: mivel a rendszerüzemeltetéshez szükséges szoftver általában egyedi igényekhez igazodva készül, ennek ára és értéke meghatározhatatlan, akár az eszközök összértékének duplája, milliárdos nagyságrendű is lehet – magyarázta a szakember. Ennek ellenére Szőke László úgy véli, mindenképpen a saját üzemeltetéssel járnának jobban.

Szőke az üzemeltetéssel kapcsolatban reális árnak tartja a jelenleg is fizetett 3,4 millió forintos havidíjat, azonban véleménye szerint akkor is ugyanennyit, vagy akár ennél kevesebbet költenének, ha a BGYH üzemeltetné a rendszert. A tervek szerint a szerződés 2014-es lejártával a cég saját struktúrát építene ki, és legfeljebb az üzemeltetésre írna ki közbeszerzési pályázatot. Ha erre kerül a sor, és „a mostanihoz hasonló vagy ennél alacsonyabb összeget kér valaki a fenntartásért – akár a Vilati is –, akkor viheti az üzemeltetés jogát” – mondta a vezérigazgató.