szerző:
Kovács István, Miskolc
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A hosszú, tartós szárazság miatt eltűnt a víz a szilvásváradi Fátyol-vízesésből. A harmadik lépcső elnyeli az addig csörgedező patakot, a víz pedig több száz méterrel lentebb, a Szikla-forrásnál tör újra a felszínre. A kirándulók így ezekben a napokban nem láthatják a turistacsalogató vízesést.

A hőhullám és a hetek óta tartó aszály miatt extrém természeti jelenségekkel kell szembesülnünk: kiszáradt Magyarország legszebb fátyol-vízesése a Szalajka-völgyben. A Szalajka-forrás 450 méter magasan tör fel egy hatalmas barlangrendszerből. Átlagos vízhozama 70 liter/másodperc, a legsúlyosabb csapadékmentes időszakban viszont mértek már 3 liter/másodperc vízmennyiséget is. Utóbbitól még messze van a jelenlegi helyzet, bár a látvány lehangoló, a meder több pontján szinte egyáltalán nincs víz.

Kéne egy kis eső...

Egy jelentős zápor, vagy néhány napos esőzés után helyreáll a rend és újra „beindul” a Szalajka-völgynek ez a látványossága – nyilatkozta a hvg.hu-nak az Egererdő Zrt. vezérigazgatója, Jung László kiemelte: a karsztvizek sajátossága, hogy kisebb vízhozam esetén a föld alatti víznyelők vezetik le egy barlangrendszerbe a patakok vizét, amely aztán egy másik ponton ismét a felszínre tör. Ez történik most a Szalajka-völgyben is, a jelenség pedig nem egyedi, hiszen már többször előfordult hasonló. Arra azonban ritkán volt példa, hogy a Fátyol-vízesés alsó kétharmada teljesen kiszáradjon.

Nézze meg képeinket a kiszáradt vízesésről!

Szinte teljesen eltűnt a víz Magyarország egyik természeti látványosságának medrében
Kovács István

A Szalajka-völgy apropóján megemlítette, hogy jól halad a két, összesen közel 600 millió forintos pályázat kivitelezése, amelyek során már megépült a felső végállomás épülete és bővült a Szabadtéri Erdészeti Múzeum, de több műtárggyal is gazdagodik a kedvelt, évi félmillió vendéget fogadó kirándulóhely. A projektek átadását ebben az évben tervezik.

A vezérigazgató az aszály számlájára írja a Mátra és a Bükk fenyőinek pusztulását is. Az értékes fák a csapadékhiány miatt foltokban száradnak ki és megjelennek rajtuk a másodlagos kártevők. A beteg fenyők kivágásával igyekeznek útját állni a fertőzés elterjedésének.

A pisztrángok még bírják

A pisztrángtelep tavaiban, medencéiben fickándozó halak még láthatóan jól bírják a lecsökkent vízhozamot, idáig a levegőztető szivattyúkat sem kellett beindítani a rendkívül oxigénigényes halaknak.

Egyelőre minden rendben van, pánikra azért sincs ok, mert a patak vízszállítása rendkívül változó – mondta Sáfrány László pisztrángtenyésztő. Előfordult már ennél alacsonyabb vízállás is, de a hideg, oxigéndús, kristálytiszta víz akkor is kedvező volt a halak számára. Néhány medencét már lezártak - azok a békanyáltól bezöldültek -, hogy így biztosítsanak nagyobb átfolyó vízmennyiséget a halállománynak. Mivel évek óta főként feldolgozott formában – füstölve, sülve stb. - értékesítik a szilvásváradi pisztrángot, ezért inkább a törzsállomány és az 1-2 éves kis halak medencéire ügyelnek jobban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Nem rontja a hőség a Velencei-tó vizének minőségét

Nem kell tartani a Velencei-tó vízminőségének romlásától a nagy meleg miatt, annak ellenére sem, hogy már most néhány centiméterrel a szabályozási minimum alatt van a vízszint - mondta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Csonki István szerint a Velencei-tó a "Balatonhoz képest jobban viseli a kánikula okozta megpróbáltatásokat".