„Huszonhárom évvel mentünk vissza az időben azzal, hogy nincs külön, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz hasonló minisztériuma, központi főhatósága a vízügyi, környezetvédelmi szakmának” – jellemezte a jelenlegi helyzetet egy neve elhallgatását kérő, nemrég elküldött környezetvédelmi közigazgatási vezető a hvg.hu-nak. Szerinte a regnáló kormány időszakában végrehajtott vezetőcserékkel lefejezték a szakmai elitet, s sincsenek olyan emberek a környezetvédelmi közigazgatásban, akik teljes mértékben értenének a szakmához. „Az ágazaton belül csak az maradhat, aki befogja a száját, akinek van szakmai hitele, azt nem is tűrik meg” – tette hozzá az elküldött vezető.

A Belügyminisztériumhoz idén kerültek át a vízügyi igazgatóságok a Vidékfejlesztési Minisztériumtól. Június 30-ával leváltották Janák Emilt az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatói posztjáról. Egy hónappal ezelőtt jelentették be, hogy Németh Zoltánnak, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetőjének a munkájára sem tartanak igényt. Janák vezetői megbízását indoklás nélkül vonta vissza Pintér Sándor belügyminiszter, de a sajtóban megjelentek szerint kirúgásának hátterében az állhat, hogy a közmunkaprogramban hibákat követett el. Hogy ez mit jelent, nem tudni, a belügy lapunkkal azt közölte, hogy mivel indoklás nélkül történt az igazgató felmentése, ezért erről a sajtónak sem adtak tájékoztatást.

A kormányváltást követően, 2010 szeptemberében a győri környezetvédelmi felügyelőség élére helyezett Németh Zoltán elbocsátása esetében a Kisalföld újság arról számolt be, hogy „a 37 éves környezetmérnök és Illés Zoltán környezetügyi államtitkár korábbi nyilatkozataiból kitűnik, hogy több szakmai kérdésben ellentétes álláspontot képviseltek”.

Matolcsy György és Illés Zoltán a parlament plenáris ülésén

Túry Gergely

A Házban szóvá tett leváltások

Illés Zoltán személyzeti politikájáról szó esett a parlamentben is. A szocialista Horváth András a kormány környezetvédelem terén tett lépéseit „kegyelemkettesre” értékelte június 25-i felszólalásában, szerinte Illés Zoltán kirúgta a szakértőket, pénzeket vont el a hatóságoktól. Az MSZP-s országgyűlési képviselő azt mondta: „már ott tartunk, hogy Illés saját kinevezettjeit rugdossa ki, például az Évizig éléről.”

A Búbos Banka kör és a zagytározók

A második Orbán-kormány beiktatását követően Illés Zoltán a környezetvédelmi felügyelőségek nagy részénél vezetőcserét hajtott végre. Az egyik legérdekesebb személyi változásról akkor a hvg.hu is beszámolt. A környezetvédelmi államtitkár ugyanis egykori személyi titkárát, a budapesti Práter utcai általános iskola igazgatónőjét, Zay Andreát, az andornaktályai Búbos Banka Környezetvédő Kör tagját, volt terézvárosi fideszes képviselőt nevezte ki a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség élére. A döntést azzal indokolták, hogy Zay Andrea elődje szakmailag nem volt alkalmas a vezetői poszt betöltésére.

Zay Andrea szaktudásával kapcsolatban is kétségek merültek fel, mert az iszapkatasztrófa előtt két héttel a zagytározóknál már az ő emberei végezték az ellenőrzéseket. Ugyanakkor a tározók állapotáról Illés Zoltán is jól értesült lehetett volna, mivel helyettese, Kling István vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakmérnök 1999 és 2009 között irányította a közép-dunántúli felügyelőség munkáját. Klinget azonban az államtitkár-helyettesi szék sem menthette meg attól, hogy ne kerüljön lapátra. A vízügyért felelős helyettes államtitkárnak idén február 29-ével kellett távoznia.

Felmentését nem indokolták, de összefüggésbe hozták a vörösiszap-katasztrófa ügyében folyó nyomozással. A kolontári katasztrófát vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság jelentése szerint ugyanis nem csak a Mal Zrt. vezetői, hanem a regionális környezetvédelmi hatóság is felelős a tragédiáért. Mint a hvg.hu is megírta, Kling István volt az, aki 2009-ben jóváhagyta a Mal Zrt. módosított kárelhárítási tervét.

Magasabb beosztást ígértek, nem lett semmi

A regionális környezetvédelmi felügyelőségek után az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) élén is változás történt tavaly február elején. Az öt hónappal korábban kinevezett Pro Natura-díjas Csepregi Istvánnak a talpára kötöttek útilaput. A hvg.hu-nak akkor a Vidékfejlesztési Minisztérium azt a tájékoztatást adta, hogy Csepregi István szakértelmére továbbra is számítanak, ezért magasabb beosztást kap. Ez aztán nem történt meg. Csepregi leváltása után tavaly az első nyolc hónapban az országos főfelügyelőség mintegy harminc munkatársától vált meg a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca sajtóosztálya azt közölte a hvg.hu-val, hogy a személyi változások révén most már meg tudnak felelni a "társadalmi elvárásoknak". A tárca szerint az elbocsátásokra azért volt szükség, hogy "új mentalitást, erkölcsi alapállást képviselő szervezet" jöhessen létre.

Még Csepregi István – egyébként indoklás nélküli – felmentésével egy időben kellett távoznia az Illés Zoltán vezette környezetvédelmi államtitkárságához tartozó Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőjének is, akit szintén indoklás nélkül menesztettek. Bozó Lászlót, aki akadémikus is, tavaly február elején az a Dunkel Zoltán váltotta, akinek a felelősségét az öt halálos áldozatot követelő 2006. augusztus 20-ai események utáni vizsgálatok is felvetették.

Mindennapok az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Új szelek jönnek

MTI / Vajda János

A Vituki dolgozóira sem tartanak igényt

Május végén írta meg a HVG, hogy az országos vízjelző szolgálatot működtető Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézetnél (Vituki) a teljes, 140 fős gárdára vonatkozó létszámleépítést jelentett be az áprilisban kinevezett vezetés. Kóthay László helyére Csúzy Anita került. A Népszava írása szerint, a dolgozók április óta nem kapták meg teljes bérüket, és egymás után bocsátják el őket. Tavaly még 240 ember dolgozott a szervezetnél, az utolsó 140 munkavállaló elküldését pedig a napokban jelentették be.

A lap megjegyezte azt is, hogy az árvízi előrejelzéstől a vízminőségi kutatásokig a jóformán az összes, vízügyekkel kapcsolatos állami feladatot ellátó szervezet megszűnése hozzávetőleg évi ötmilliárd forintos piacot tesz szabaddá a kormányközeli vállalkozások számára. Emellett milliárdos értéket képvisel a Vituki Soroksári-Duna partján levő telke és irodaháza, csakúgy, mint az intézet különleges mérőberendezésekkel ellátott kutatóhajója.

A HVG szerint a Vituki szálka volt Illés Zoltán szemében, mégpedig azért, mert a vállalkozás beperelte „az államtitkár instrukciójának engedelmeskedő környezetvédelmi felügyelőségeket, amelyek sorozatban vonták vissza a jogerős környezetvédelmi és vízjogi engedélyeket a Vituki tervei alapján elvégzendő dunai meder-átalakításokra”.

A vízügyi, környezetvédelmi közigazgatási területen két év alatt történt vezetőváltásokról egy másik, szintén eltávolított embert is megkérdeztünk, aki ugyancsak név nélkül közölte véleményét a hvg.hu-val. Azt mondta, nem látja, hogy a személycserék mögött milyen szándék húzódik meg, mindenesetre szerinte nem olyan gazdag az ország, hogy ilyen hozzáértő emberektől megszabaduljon. „A régi vezetők helyére újak kinevezése zavart kelt az emberekben, a szervezet működésében” – mondta.