szerző:
Faigl Zoltán
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Míg Amerikában gyorsítja, Magyarországon kifejezetten bonyolulttá teszi a büntetőeljárások lefolytatást a vádalku eszköze. A vádlott, az ügyész és a bíró közötti paktummal mindenki jól járhatna, igaz, idehaza sem a sértett, sőt még a bíró sem tudhat róla, hogy az ügyvéd és az ügyész miben egyezett ki, mert az alku államtitoknak minősül. Ezért a jogászok egy része erkölcstelennek tartja a „bűnbánó” bűnözőkkel való alkudozást.

Az Egyesült Államokban – ahogy ez a bűnügyi filmsorozatokban oly gyakran látható – a büntetőeljárási folyamatban mindennapinak számít a vádalku, mely alkalmazásával a vádlott kiegyezik a nyomozókkal egy enyhébb büntetésért, cserébe viszont érdemi információkkal segíti az ügy feltárását, és rendszerint egy nagyobb bűnelkövető lebuktatását.

Magyarországon sem ismeretlen a vádalku intézménye, de államtitoknak minősül, így a közvélemény legfeljebb abból következtethet az egyezségre, hogy a gyanúsított, vádlott hirtelen szabad lábra kerül, vagy házi őrizetbe helyezik, majd a per végén nagyon enyhe büntetést kap. Erre utaló jelek vannak a hét végén kirobban Portik-ügyben is: mint korábban írtuk, a hvg.hu információi szerint valószínű, hogy a nyomozókat Portik Tamás egy volt üzlettársa, a 12 éves fegyházbüntetését töltő Radnai László segíthette információkkal – bár az alkut az ügyvédje határozottan cáfolta.

Kedden az Egy-Másért-ügy főszereplője, Földesi-Szabó László kapott szabadabb mozgási lehetőséget. Itt is megszólalt az ügyvéd, aki szintén cáfolta a vádalkut, azzal magyarázva védence lakhelyelhagyási tilalmának enyhítését, hogy Földesi-Szabó munkához jutott. De a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság ügyében is felmerült, hogy az egyik tanú megegyezett az ügyészséggel.

Átvághatják a bűnbánó maffiózókat

A vádalku azonban hazánkban közel sem úgy zajlik, mint ahogy azt néhány hollywoodi klasszikusból ismerhetjük. Magyarországon ez a lehetőség többnyire csak a sok szálon futó, illetve a korrupciós ügyekben kerül elő, ráadásul az ügyvédek bürokratikusnak és bonyolultnak tartják, és úgy látják, az ügyészek is „irtóznak” a vádalkutól.

Kommandósok a kecskeméti maffiaper tárgyalásán. Alku tárgya lehet az ítélet
©

Magyarországon „túl ügyészcentrikus” a vádalku lehetősége: hiába kér vádalkut a vallomást tevő és a bűntett részleteit feltáró vádlott, a beismerés után már csak az ügyészen múlik, hajlandó-e elfogadni azt – mondta a hvg.hu-nak Magyar György. Az ügyvéd szerint a rendszer rossz, ellentmondásos és túl sok szubjektív elemet tartalmaz.

„Adott egy gyanúsított, akit autólopással vádolnak. A feltört járművet viszont kábítószer-csempészésre is használták, és a tolvaj információval szolgál, hogy kik, kinek, honnan és hová szállítottak drogot, akkor a gyanúsítottat megilleti a vádalku lehetősége, azonban az ügyész szabadon elállhat ettől az utolsó pillanatban” – hozott fel egy példát Magyar. Az ügyvédi szakzsargonban ezt az „együttműködő terhelt szerepének” nevezik, ugyanis a vádlott beismeri ugyan tettét az enyhébb ítélet reményében, de az ügyész nemleges válasza után a gyanúsított hiába vonja vissza vallomását, a tárgyalás során már mondhat bármit, nem fog hinni neki a bíróság – mondta az ügyvéd. Magyar György úgy véli, a magyar rendszer meglehetősen bürokratikus, és az ügyészek sem szeretik a vádalkut.

"Nem egy életbiztosítás"

Magyarországon klasszikus értelemben nem beszélhetünk vádalkuról – írja honlapján Bátki Pál, ügyvéd. Két kategória létezik: az egyik egy „informális vádalku”, ám erre jogi szabályozás nincs, így ahogy Bátki fogalmaz, „erre alapozni nem egy életbiztosítás”. A gyakorlatban előfordul, hogy a gyanúsított és a nyomozóhatóság „egyezteti az érdekeit”, de az ügyvéd szerint ez nem nevezhető vádalkunak.

A vádalkut a büntetőeljárási törvény részletesen szabályozza, ám az ügyvéd azt írja, Magyarországon helyesebb a „nyomozati alku” kifejezést használni. Bátki definíciója szerint „a vádalku, vagy nyomozati alku egy írásba foglalt szerződés a nyomozóhatóság és a gyanúsított között, amiben szabályozva van, hogy információért cserébe kötelesek megszüntetni a nyomozást”. A vádalkuhoz ügyészi engedély szükséges, és csupán a nyomozás során, a vádemelésig van lehetőség rá. Hack Péter büntetőjogász azt mondta, az amerikai gyakorlatra az jellemző, hogy vádalkura a per idején is van lehetőség, sőt ebben az esetben elnapolják a tárgyalást, így a bíró, az ügyész és a vádlott meg tud egyezni. A „valamit valamiért”-elv alapján pedig az újra kitűzött tárgyalási napon már csak ítéletet hirdetnek.

Ilyen alkukról Magyarországon – mivel államtitokként kezelik őket – hivatalos információk nem állnak rendelkezésre. Bárándy Péter ügyvéd, egykori igazságügy miniszter a hvg.hu-nak azt mondta, az alkuk a források biztonsága miatt titkosak, ugyanis rengeteg név és adat merül fel ilyen ügyekben, mely veszélyes lehet az informátorra nézve.

"Az objektív igazságot keresik"

Arra, hogy miért nem lehet átültetni az angolszász vagy az amerikai – a magyarországinál jóval gyorsabb – büntetőeljárási gyakorlatot a magyar jogba, Hack Péter jogász, a Magyar Helsinki Bizottság egykori alapító tagja azt mondta: „a jogi gondolkodásban van a probléma, mert míg az angolszász országokban belefér, hogy az enyhítés reményében valaki olyat is bevall, amit nem követett el, addig az európai gyakorlatban nem elég a vallomás, itt az objektív igazságot keresik”.

Bár nyilvános bizonyíték nincs rá, a rendszerváltás előtt „szakmai berkekben elterjedt a hír, hogy bizonyos ügyekben feketén megegyezett a bíróság és a vádlott, azonban ezeket – csakúgy mint napjainkban – szigorú államtitokként kezelték” – mesélte a hvg.hu-nak egy ügyészből lett ügyvéd. Magyar György és Hack Péter is egyetértett abban, hogy a magyarországi gyakorlatban a vádalku kötése meglehetősen nehézkes, mivel az amerikaival ellentétben az európai jogrendben a vallomást nem fogadják el automatikusan. „Meg kell vizsgálni a vallomás hitelességét” – mondta Hack Péter, így erre csupán mint a rendelkezésre álló bizonyítékok egyikére tekintenek. Az USA-ban a büntetőjog fontos része a vádalku, az ügyek többségét bírósági tárgyalás helyett ezzel rendezik, mely jelentősen meggyorsítja az eljárások lefolytatását. „Amerikában a vádalkura és a későbbi ítélethirdetésre öt-öt percet szán a bíróság, Magyarországon ez minimum fél órát vesz igénybe” – mesélte Hack Péter.

Hack Péter szerint nem mindegy, hogy a vallomástételre az eljárás mely szakaszában kerül sor, és különbséget kell tenni abban az esetben, ha a vádlott csak maga ellen vall, de akkor is, ha mások ellen is terhelő bizonyítékkal szolgál. A gyanúsított a nyomozás lezárulta után is tehet önmagára terhelő beismerő vallomást, mellyel egyszerűbbé teheti a büntetőeljárás lezárását, cserébe pedig biztosan nem kap majd egy meghatározott mértékűnél súlyosabb büntetést.

Másról van szó abban a esetben, ha a terhelt olyan jelentőségű információkkal szolgál a nyomozás során tettestársairól, vagy egy másik bűncselekmény elkövetőiről, amiért cserébe megéri őt futni hagyni. Ilyen esetre nyújtott példát a 2006-os útépítő-kartell, melyben bebizonyosodott, hogy a Strabag, az Egút és a HE-DO kft. fix árakon felosztotta egymás között az észak-magyarországi régiót, de mivel a HE-DO együttműködött a hatósággal, és bizonyító erejű dokumentumokkal szolgált, megúszta a milliárdos bírságot.

„Óriási erkölcsi teher a bíró számára"

Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy miniszter úgy látja, „a vádalku során megkérdőjeleződik az eljárás lefolytatásának erkölcsössége”. Bárándy példaként említett egy olyan esetet, amikor „a marasztaló ítéletet olyan személyek vallomása alapján hozta meg a bíró, akik a vádlotthoz hasonló, ha nem súlyosabb bűncselekményt követtek el”. A vádalku eszköze ebben az esetben „óriási erkölcsi teher” a bíró számára.

Justitia szobra a Kúrián. Merre billen a mérleg?
©

A hvg.hu által megkérdezett ügyvédek mindegyike problémásnak vélte, hogy vádalku esetében nincs jogorvoslati lehetőség, és ez a lehetőség az új Büntető törvénykönyv tervezetéből is kimaradt. Hack Péter a jogorvoslat lehetőségét nem a vádlott szempontjából tartja aggályosnak, mivel „neki magának kell nyilatkoznia, hogy elfogadja-e az ügyész által felkínált alkut”, nagyobb problémának tartja, hogy „a sértettnek ilyenkor nincs beleszólása” a gyanúsított és az ügyész alkujába. Hack azt mondta, „ha a vádlott felajánlja a vádalkut, de az ügyész azt nem fogadja el, akkor a hivatalos iratokban nem vehetik figyelembe az ajánlatot, sőt erről a bíró sem tudhat”.

Bár a vádalku a jelenleg hatályos szabályozásban is csak ritkán működött, Bárándy szerint az új büntetőeljárási törvény teljesen működésképtelenné teszi azt. Ugyanis például egy korrupciós ügy kapcsán, ha terhelő vallomást tesz az egyik résztvevő, korábban volt rá példa, hogy futni hagyták, az új szabályozásban viszont legfeljebb enyhítést kaphat, ám ez sem garantált a vallomásért cserébe.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

MN: Földesi-Szabó elárulta, ki mennyi pénzt kapott

Az Egymásért alapítványon keresztüli pénzlenyúló "hálózat" nem működhetett volna a polgári elhárítás akkori vezetőinek jóváhagyása és a nagypolitika tudta nélkül - a Magyar Nemzet szerint erről vallott Földesi-Szabó László, az alapítvány csempészet és sikkasztás vádjával 2010 decemberében első fokon hétéves szabadságvesztésre ítélt volt vezetője.

MTI Itthon

MN: enyhítették Földesi-Szabó házi őrizetét

Lakhelyelhagyási tilalomra enyhítette a Fővárosi Ítélőtábla Földesi-Szabó Lászlónak, a titkosszolgálati hátterű Egymásért alapítvány volt vezetőjének házi őrizetét - írta a Magyar Nemzet.

Csikász Brigitta Itthon

A maffiafőnök vagy a halálosztó vallott Portikra?

A rendőrségi források szerint nem zárható ki, hogy egy volt üzlettársa segíthette információkkal a nyomozókat azokban a kilencvenes években történt, a hosszú ideje döglött ügyeknek számító bűnesetekben, amelyek miatt a hétvégén az olajozásból meggazdagodott Portik Tamást letartóztatták. A conti-caros Radnai László ügyvédje tagadja, hogy alkut kötöttek volna a hatóságokkal, ám a hvg.hu úgy tudja, a Portik-ügy kirobbanása előtt kihallgatták a börtönbüntetését töltő egykori maffiózót, akinek "karrierje" több szálon is szorosan kötődik az energolos Portikhoz. Az egykori üzlettársak viszonya az anyagiak miatt romolhatott meg, emiatt beszélhetett Radnai László.

MTI Itthon

Jakubinyi miatt elnapolták Földesi-Szabó büntetőperét

Elnapolta az Egymásért alapítvány ügyében milliárdos sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádolt Földesi-Szabó László volt rendőr ezredes és társainak másodfokú büntetőperét a Fővárosi Ítélőtábla hétfőn azért, mert Jakubinyi Róbert ausztriai elfogása, kiadatása és előzetes letartóztatásba helyezése miatt újra meg kell nyitni a bizonyítási eljárást.

Nem szabad önmagunktól megijedni

Nem szabad önmagunktól megijedni

Kiszivárgott fotók: ez tényleg a OnePlus 8 volna?

Kiszivárgott fotók: ez tényleg a OnePlus 8 volna?

Hazatér a japán űrszonda, amely igen értékes dolgot hoz a Földre

Hazatér a japán űrszonda, amely igen értékes dolgot hoz a Földre

Erre gondol az MTA-elnök minden lefekvéskor

Erre gondol az MTA-elnök minden lefekvéskor

Baranyi Krisztina újabb érdekességre bukkant Ferencvárosban: hiányzik 17 millió forint

Baranyi Krisztina újabb érdekességre bukkant Ferencvárosban: hiányzik 17 millió forint

Kapcsolja be a számítógépét, megjött rá az új Windows 10-verzió

Kapcsolja be a számítógépét, megjött rá az új Windows 10-verzió