Újra az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tagja akar lenni a CBA – tudta meg nagyvállalati körökből a hvg.hu. A magyar tulajdonú élelmiszerlánc kommunikációs igazgatója, Fodor Attila lapunk megkeresésére megerősítette a hírt. Eszerint a CBA-nál az igazgatósági döntésnek megfelelően folyik az egyeztetés arról, hogy a vállalat újra az OKSZ tagja legyen. Arra a kérdésünkre, hogy miért döntött így a CBA vezetése, Fodor elmondta: az OKSZ-től érkezett megkeresés arra vonatkozóan, hogy a vállalat legyen újra tagja a szervezetnek.

Nem várt fordulat

A hazai lánc szándéka sokakat meglepett vállalati körökben. „A CBA-nak önállóan is jóval nagyobb érdekérvényesítő képessége van, mint az OKSZ-nek” – indokolta lapunknak egy név nélkül nyilatkozó nagyvállalati vezető, miért tartja furcsának a lépést. Szerinte a CBA így azokkal a multinacionális vállalatokkal kerül egy platformra, amelyekkel eddig majdhogynem háborúzott. „Ebben a kormányzati ciklusban számos olyan kormányzati intézkedés volt, amely mögött a CBA lobbiját sejtette a piac, mert összességében mindegyik multinak kedvezőtlen volt, a magyar élelmiszerláncnak viszont nem” – emlékeztetett a forrásunk, példaként említve az ágazati különadót, a plázastopot, az Erzsébet-utalványt, utóbbiból a Tescót leszámítva az összes multi ki lett zárva.

A CBA terve azért is meglepő, mert már hónapok óta hallani a kereskedelmi szakmában egy új, elsősorban a magyar tulajdonú hazai láncokat tömörítő szakmai szervezet létrehozásáról. Márpedig utóbbi kezdeményezésben a CBA egyebek mellett a másik hazai lánccal, a Co-oppal is egyeztet, igaz, egy ilyen szervezet eddig csak ötletszinten merült fel. Egyesek tudni vélik, hogy a tisztán magyar szövetség létrehozását a kormányzat is patronálja, márpedig a CBA kifejezetten „jól fekszik” az Orbán Viktor vezette kabinetnél.

A CBA egyik üzlete. Vissza a jövőbe?

Fazekas István

Igaz, a CBA vezetése szerint szó sincs arról, hogy a vállalat egy az egyben Fidesz-szimpatizáns cég lenne, s ennek köszönhetné a számára kedvező kormányzati intézkedéseket. Ahogy Baldauf László cégvezér korábban a Népszabadságnak adott interjújában kifejtette: a CBA-nak huszonöt tulajdonosa és körülbelül ezerötszáz franchise-tagja van, „akik közül nyilván nem is mindenki Fidesz-szimpatizáns”, a kormány pedig szerinte nem őket, hanem a magyar kereskedelmi vállalkozásokat segíti. A CBA a választások előtt egyértelműen kiállt a Fidesz mellett (így például a vállalat saját magazinjainak a cikkeiben, valamint a kormánypárt mellett kampányoló „ítéletidős” óriásplakátjain), ám Baldauf szerint ez szigorúan csak az ő magánvéleménye volt.

Mi lehet a szándék mögött?

Vállalati körökben most izgatottan találgatják, vajon mi szüksége lehet a kormánybarát CBA-nak az OKSZ-es tagságra, miért ülnek le egy asztalhoz azokkal, akikkel eddig - finoman szólva - nem voltak túl jó viszonyban. Egyes vállalatvezetők azt sem zárják ki, hogy idővel a magyar lánc befolyást akar szerezni a szervezetben, ez esetben a célja, hogy az OKSZ által megfogalmazott álláspontok az övét is tükrözzék. Ennek ugyanakkor némiképp ellentmond, hogy a CBA-nak már most megvannak az érdekérvényesítő csatornái más szervezetekben, így például a kamarában is, ráadásul az OKSZ nem olyan jelentős szervezet, ahol feltétlen jelen kellene lenni. A tagság különösebb előnyökkel sem járna: a konkurensekről üzleti titkokat nem tudnak meg a tagok, ráadásul még megosztani sem lehet a multikat is tömörítő szervezetet, hiszen számos ügyben – például a vasárnapi nyitva tartás kérdésében – amúgy is nyíltan vállalja tagjainak eltérő véleményét. Van olyan vélemény is, miszerint az OKSZ-en belül akar valaki a CBA hátába „kapaszkodva” pozícióban maradni. Ezt a teóriát támasztja alá egyébként a cég kommunikációs igazgatója lapunknak tett nyilatkozata is, miszerint őket a szervezettől kapacitálták a belépésre.

Izgalmas kérdés ugyanakkor, hogy az OKSZ-en belül mennyire akar majd előre jutni a CBA, de kulcskérdés az is, kit jelölnek majd képviselőnek a szervezetben. Ha mostanában belépnek, egyszerű tagok lesznek csak, de a legközelebbi tisztújításon joguk lesz arra, hogy a szervezeten belül bárkit, bármilyen pozícióra jelöljenek.