szerző:
Iványos Judit
Tetszett a cikk?

Ha Manchesternek, Bilbaónak sikerült, Ózdnak, Kazincbarcikának miért ne menne? – ettől a gondolattól vezérelve vágott bele néhány fiatal építész, hogy a borsodi rozsdaövezetek hasznosítására dolgozzon ki és gyűjtsön össze javaslatokat. A munkákból szeptember 15-én szombaton kiállítás nyílik az ózdi ÓMI Városi Művelődési Központban.

„Elképesztő lehetőségek vannak itt, a helyiek sokszor észre sem veszik. Persze nem akarjuk Budapestről megmondani a tutit, a célunk inkább a figyelemfelhívás, hogy változzon az itt élőkben a borsodi tájról kialakult negatív kép”– fűzött magyarázatot Varga Piroska, a Budapesti Műszaki Egyetem építész, doktorandusz hallgatója a hvg.hu-nak.

Az egyetem Építőművészeti Doktori Iskolájának harmadéves hallgatói egy innovatív kiállítás keretein belül fogják bemutatni a borsodi ipari vidékekben rejlő lehetőségeket, „BORSOD 2050 - Hajrá, ipari táj!" címen, Ózdon, Rudabányán és Miskolcon is. A rendezvényen láthatóak lesznek a tájról készült fotók és az építészek által készített tervek a helyi lehetőségekről. A látogatók elmehetnek az ózdi acélgyárba is.

Varga Piroska szerint számos külföldi példa bizonyítja: egy rozsdaövezetből is lehet vonzó helyet csinálni néhány jó ötlettel, ügyes fejlesztéssel. Németországban a Ruhr-vidék ipari övezetit például sokáig kerülték a turisták, de a profilbővítés olyan jól sikerült, hogy 2010-ben Essen, a vidék központja Európa Kulturális fővárosa lett.

Kéne egy Guggenheim...

Az egykori baszk ipari fellegvár Bilbao szintén művészetekben gazdag, multikulturális várossá vált – ehhez persze kellett az 1997-ben megnyílt Guggenheim Múzeum is. Egy érdekes brit ötlet volt a „kukucskáló”: Manchesterben a korábban elhanyagolt pamutgyárat újították fel, majd réseket vágtak a külső falba, hogy utcáról is bárki láthassa, mi folyik az üzemben. Ezeknek a programoknak az a fő célja, hogy bevonják a helyi lakosságot, „itt nem csak a turizmusról van szó, hanem az itt élők igényeiről” – állította a BME építész hallgatója.

Nézzegessen tájképeket az iparvidékről! A fotókat az alkotók, Antal Gabriella, Borzsák Veronika, Tánczos Tibor és Varga Piroska készítették

A borsodi tájban is sok a lehetőség
©

Varga Piroska szerint a borsodi táj esetében is azt kell megnézni, hogy miben van realitás és azt hogyan lehetne megvalósítani. A régi gyárak épületeit esetleg közösségi háznak, sportcsarnoknak, iskolai épületnek lehetne használni. Az elhanyagolt mezők biogazdálkodásra is alkalmasak lehetnének, a természetben vannak olyan lehetőségek, amelyek az alternatív energiákhoz adhatnának forrást. Az is szempont, hogy mennyi embert lehet mozgósítani a különböző programokhoz: egy művészeti kezdeményezéshez elég egy személy is, de egy épület átalakításához már sokkal több ember kell, nem beszélve egy egész régiót érintő kezdeményezésekről.

Valami már elindult

Egy új kezdeményezés már útnak indult, ez az uniós forrásból indított ózdi „MANDA” program, amelynek lényege, hogy logisztikai központot építsenek ki a városban, ami lehetőséget jelentene az ipari műemléknek számító épületek felújítására, hasznosítására. Ezek az épületek örökségvédelem alatt állnak, de jelenleg nincs funkciójuk. „A MANDA sokkal inkább a munkahelyteremtésről, mint a kultúráról szól. A cél, hogy elkezdődjön egy jó irány és a fiataloknak pozitív jövőképet biztosíthassanak.” – mondta el Varga.

Nagy hatása volt, a 1993-ban elindított kezdeményezésnek, a gömörszőlősi fenntartható falu programnak. A településen biogazdálkodást valósították meg és újjáélesztették az állattenyésztést.  Ezzel sokakat sikerül visszacsábítani, akik már elhagyták volna otthonukat. Megemlíthető még a miskolci civilek aktivitása: a helyi szervezetek folyamatosan kezdeményeznek sportolási lehetőségeket, zenei és kulturális programokat a fiatalok számára. „Ugyanakkor a borsodiaknak még mindig nincs túl jó képe a térségről, mi ezen szeretnénk változtatni” – mondta Varga Piroska, a hvg.hu-nak.

A kiállításon egy interaktív térképen ők is bejelölhetik, azokat a területeket, épületeket, amelyekben lehetőséget látnak.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Stiller Ákos Nagyítás

Méteres lyukakban bányásszák a reményt Ózd mellett - Nagyítás-fotógaléria

Decemberben jelképesen nyitották meg a farkaslyuki bánya "száját": a helybeliek most abban bíznak, hogy újraindulhat a szénbányászat a sorsára hagyott, óriási munkanélküliséggel küszködő borsodi településen. A kihaltabb utcák egyikében már szétbontották a házakat a lakók, ők aligha a tárnanyitásban bíznak, inkább csak abban, amit rögtön magukhoz vehetnek.

Bödő Anita - Kovács István Gazdaság

Ózdi digitális kultúrgyár keltené új életre a rozsdás vasművet

Bár a Matolcsy-minisztérium növekedési tervében megdicsért ózdi fejlesztési stratégiában a digitalizációs központ létrehozása eredetileg nem volt benne, most mégis ez az első beruházás, amire lehet, hogy uniós forrást tudnak lehívni. Így régi könyvek, szobrok, festmények, köztéri alkotások digitális megőrzése élesztheti újjá a vasgyárat, ahol egykor a Siemens-Martin-kemencék képviselték a legmodernebb technológiát. Már ha a kormány programja megvalósítható. (A kérdéseinkre adott válaszokat a minisztérium megkésve küldte el - így azokat a cikk után közöljük.)

Kovács István Itthon

A Fidesz adta, a Fidesz elvette: tíz éve késik a kárpótlás Ózdon

Kevesebb mint egy évet adott az első Orbán-kormány az 1980-as, 1990-es években becsapott ózdiaknak, hogy düledező házaik felújítására kártérítést kérhessenek az államtól. A martinsalakos házak tulajdonosainak egy jelentős része így elesett a támogatástól, pedig lakásaik, házaik repedeznek, az idő múlásával életveszélyessé válhatnak. A kárvallottak panaszai idén az Alkotmánybíróságról is visszapattantak.

Kovács István Itthon

Házak százait lopták el Ózdon. Nyomor a kövön - galéria

Megközelítheti akár a hétszázat is az elmúlt húsz évben Ózdon illegálisan lebontott önkormányzati bérlakások száma. Két – egyenként 96 lakásos – épületet maga a tulajdonos önkormányzat robbantott le, mert csak így tudta biztosítani a mintegy tízezer lakosú Béke-telep viszonylagos rendjét. A kohászvárosban egész utcákat loptak el arra szakosodott csoportok - a rendőrség, az önkormányzat tehetetlen.

Marabu FékNyúz: Hétköznapjaink

Marabu FékNyúz: Hétköznapjaink

Külföldön nyaralok, hogy jövök így haza? - kisokos a szigorításhoz

Külföldön nyaralok, hogy jövök így haza? - kisokos a szigorításhoz

Koronavírusos az egyik legismertebb bollywoodi sztár

Koronavírusos az egyik legismertebb bollywoodi sztár