A kamatmentes hitelt továbbra is azok a rászorulók vehetik igénybe, akik nem várt többletkiadás miatt kerülnek nehéz helyzetbe, de később képesek lehetnek a kapott összeg kifizetésére - idézi fel a tervezet tartalmát a Napi Gazdaság.

A tervezet "annyira életképes, mint amennyi forrás van rá" - mondta a lapnak Schmidt Jenő, a TÖOSZ főtitkára. Ezeket a támogatásokat az önkormányzatok korábban is saját forrásból adták, állami támogatási rész nélkül.

Eddig is volt lehetőség elkülönített keretből kölcsönt folyósítani, ezt rendeletben szabályozták a helyhatóságok. A rendszer elsősorban a kisebb településeken vált be, ahol mindenki ismer mindenkit, így a családok anyagi háttere is nyitott könyv.

A helyi rendeletek alapján általában átlagosan 50 ezer forint összegről van szó, amelyet többnyire egy, a képviselő-testületek által minden évben jóváhagyott alapból folyósítanak, és amelyet maximum éven belül kell visszafizetni − így kockázatot is rejt magában.

Az a baj a jogszabállyal, hogy így a segélyt a rászorulók még kevésbé kaphatják meg (forráshiány ide vagy oda), csak azok, akik feltételezhetően fizetőképesek maradnak. A másik probléma, hogy ezentúl egy név alatt kezelik az átmeneti segélyt. Schmidt szerint az is akadályozhatja az ötlet kivitelezését, hogy minél nagyobb egy település, annál nehezebb átlátni azt, hogy kik azok, akik ténylegesen jogosultak lehetnek a kölcsönre.

Az önkormányzatok (megyei önkormányzatok nélkül számolt) adósságállománya 1100-1200 milliárd forint között van. Schmidt szerint egymillióra tehető azok száma, akik a ma még segélyként kezelt összegeket soha nem tudnák visszafizetni.