hvg.hu: Nem hagyott ki túl sok időt, nem jött ki a formából?

Bajnai Gordon: Éppen ellenkezőleg. Azt gondolom, ha az ember valamit befejez, akkor jobb, ha reflektál a történtekre, ad magának időt arra, hogy önkritikusan végiggondolja, mi is történt, levonja a tanulságokat, és eldönti, merre tovább. Ezt csináltam az elmúlt két évben.

hvg.hu: Valójában a focira gondoltunk: két hónapja legfeljebb a lelátóra ment ki, nem vett részt a csapata, a 43-as Építők SK mérkőzésein.

B. G.: Edzésre azért járok. Van nálam fiatalabb, ügyesebb kapus. Rám csak akkor van szükség, ha valami baj van: a kapusunk augusztusban eltörte a lábujját, így vissza kellett mennem védeni. De nullára hoztam a meccset.

hvg.hu: Ha már csakis a politikára asszociál, akkor eldöntötte már, hogy ott kapus, csatár vagy söprögető lesz?

B. G.: Hagyományosan kapus vagyok. Vannak olyan helyzetek, amikor egy csapatnál sorsdöntő pillanatban még a kapus is előre megy fejelni.

hvg.hu: Erre készül 2014-ben?

B. G.: Sorsdöntőnek tartom a 2014-es választásokat. Akkor dőlhet el, hogy mindaz, ami most az országgal történik, a rendszerváltás negyed századának szörnyű záróakkordja, vagy a következő szörnyű negyedszázad nyitánya lesz. Úgy gondolom, az ország érdeke, hogy záróakkord legyen, amiből nagyon sokat tanulunk, levonjuk a tanulságokat és egy új korszakot nyitunk. Ehhez csapat kell.

hvg.hu: Akkor ki lesz a csapatkapitány?

B. G.: Ezt a kérdést akkor lehet és kell feltenni, amikor meglesz már a csapat. Mert ez a csapat legfeljebb fél-háromnegyed év alatt áll majd össze. A Fidesz ezzel a sokszor módosított új választójogi törvénycsomaggal arra kényszeríti az ellenzékben lévő szervezeteket, hogy lehetőleg már a választások előtt kössenek koalíciót, győzzenek és bontsák le ezt a rezsimet. Ezt a koalíciót megkötni pedig nem egyszerű, mert egy ilyen koalíció akkor működik jól, ha elvek, etikai normák és egy program köré szerveződik. Ezeket kell most egyeztetnünk a szereplőkkel.

Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület vezetője, volt miniszterelnök

Fülöp Máté

hvg.hu: Visszatérése óta folyamatosan „rezsimváltásról” beszél kormányváltás helyett. Mit jelent ez, és mi kell hozzá: feles vagy kétharmados többség?

B. G.: Azért beszélek rezsimváltásról, mert azt látom, hogy a Fidesz nem egyszerűen kormányozni akar, hanem egy olyan uralmi rendszer kiépítésén dolgozik, amely akkor is az ő befolyását érvényesíti, ha a szavazók többsége már mást szeretne megválasztani. Azaz nem a jó kormányzásra alapozott demokratikus választási rendszerben hisz, hanem abban, hogy minden körülmények között neki kell kormányon maradnia, és ha ez nem sikerül, akkor arra törekszik, hogy akár ellenzékből zsarolni tudja a kormányra kerülőket. Ha csak kormányt váltanánk 2014-ben, akkor bénult állapotba kerülhetne az ország. Ezért nem egyszerűen szervezetek, hanem a választók koalíciójára van szükség, amely képes ezt a rezsimet lebontani: nagyon erős választói legitimáció kell, ráadásul úgy, hogy eleve arra kell kérni a felhatalmazást a szavazóktól, amit ténylegesen csinálni akar a koalíció. Mert ha erős ez a legitimáció, akkor sok mindent véghez lehet vinni.

hvg.hu: Ez azt jelenti, hogy a „rezsimváltáshoz” nem kell feltétlenül kétharmad?

B. G.: Bármilyen arányú győzelem születik, az lesz a dolga a választók támogatását bíró politikusoknak, hogy az országot jó útra vigyék, és ehhez elengedhetetlen ennek a rezsimnek a lebontása. A választók a probléma megoldására hatalmazzák fel a mostani ellenzéket, és ezt demokratikus eszközökkel, de meg kell oldani.

hvg.hu: Többször nyilatkozta, hogy 2,5 millió szavazóra van ehhez szükség. Lefordították-e mandátumarányra ezt a számot, látják-e hogy mekkora hányadot jelentene ez a parlamenti patkóban?

B. G.: Ez egy nagyon összetett kérdést, mert sok mindentől függ, hogy hány mandátuma lesz a győztesnek. Függ például a választói aktivitástól, milyen lesz a részvétel. A most elfogadott szégyenletes regisztrációval – ami nem más, mint szabad választások megszorító csomagja – nyilván sokkal nehezebb lesz. De nemcsak azért kell 2,5-3 millió szavazó, hogy a kormányt és a rezsimet le lehessen váltani, hanem van egy harmadik ok is. Ahhoz, hogy 12 – vagy addig 14 év – állóháborúja után Magyarország előre tudjon menni, kell egy erős közép. Amelynek van jobb és bal oldala, és amelyben a részt vevő szereplők képesek lesznek az alapvető, hosszú távú ügyekben megegyezni, még akkor is, ha a rövid távú kérdésekben verseny van köztük. A jogállam helyreállítása – melynek rombolása mai nap is éppen zajlik a parlamentben – a minimum. (Az interjú kedd délután készült, amikor az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága az választójogi jogszabály utolsó módosító csomagját tárgyalta – a szerk.)

A jogállam helyreállítása a minimum.

Fülöp Máté

A haza és haladás kérdése, a szolidaritáshoz és Európához való viszonyunk olyan dolgok, melyekben hosszú távú megállapodást kell kialakítani, egy olyan közmeggyezést, amelyet a választópolgárok nagy többsége a magáénak érez. Mindazokat, akik cinikusan arra törekednek, hogy az alapvető konszenzus kérdéseiben összeveszejtsék magyart a magyarral, az erős közép tagjainak egymással összefogva a politika margójára kell szorítania – demokratikus eszközökkel, persze. A korszakváltáshoz arra van szükség, hogy az új, legalább negyed százados korszak alapvető irányaiban megegyezzünk. Ez a megállapodás nem szólhat csakis a négyéves kormányzati ciklusról, különben ez az ország nem fog tudni fejlődni.

hvg.hu: Ezek nagyon szép elvek, de arról is kell, hogy legyen valamilyen elképzelése, hogy a siker esetén, a választások másnapján hogyan kezdi a kormányzást az ön által említett koalíció. Mert az több lesz, mint amire ön 2009-ben egy évre vállalkozott: egyszerre kell a gazdasági válságot kezelni, helyreállítani a fékek és ellensúlyok rendszerét – amely kétharmados törvények módosítását követeli meg –, a szociális béke megteremtését, és ezzel egy időben kemény politikai harcot kell folytatnia az ellenzékével.

B. G.: Nyilvánvalóan nem látjuk még a konkrét helyzetet. De most úgy látom, ha eljutunk odáig, két részre kell bontani a 2014-ben elénk kerülő feladatokat. A mostani példából látjuk, mennyire káros, ha egy kormányzat a napi hatalmi érdekei mentén feszíti szét a jogállami kereteket – gondoljunk csak arra, hányszor módosították már az új alkotmányt is. Ez szétveri a közbizalmat, ezért én azt gondolom, hogy még a választások előtt meg kell egyezni arról, hogyan szeretnék helyreállítani az alkotmányosságot, a fékek és ellensúlyok rendszerét Magyarországon. Ennek külön kell válnia a kormányzás napi gyakorlatától, a jogállami keretek helyreállítása nem feltétlenül csak azok feladata lesz, akik napi szinten kormányoznak, ráadásul ebben nagyon széles konszenzus kell, nem lehet ráerőltetni egyik oldal nézeteit a másikra. Ugyanakkor a kormányzás feladata elsősorban az lesz, hogy a mindennapi életbe több reményt vigyen, el kell érni, hogy a korszakváltás viszonylag gyorsan, nagyobb tömegek számára váljon érzékelhetővé. Hogy javulásként élhessék meg a fordulatot, vagy legalábbis azt lássák, hogy kiszámíthatóbb, biztonságosabb az életük.

hvg.hu: A GDP alakulását, a beruházási rátát és a nemzetközi gazdaság helyzetét látva biztos, hogy nem lesz több pénz. Mi garantálja, hogy a vágyott korszakváltással nem jár úgy az ország, mint a rendszerváltással, melyben igen sokan csalódtak? Mitől javulnak majd az emberek életfeltételei?

B. G.: Az ország helyzete olyan gyors ütemben romlik, hogy csak az adott helyzetből lehet majd kiindulni és ahhoz képest lehet intézkedéseket tervezni. Jelenleg azt látjuk, hogy olyan ütemben csökkenek a beruházások, hogy már a meglévő gépek, berendezések kopását, értékcsökkenését sem fedezik, szűkül a termelés bázisa. Ebben kell a gyors fordulat, mert most már menekül az országból a tőke – és ez alatt nemcsak a külföldit, hanem a befektetésre nem vállalkozó magyart kell érteni –, menekül a hitel, a tehetség, a frissen végzett és a tapasztalt munkaerő. Ezt meg kell állítani, de ehhez a bizalmat kell helyreállítani, a növekedés képességét kell ismét megteremteni. Ezzel egy időben a társadalmat is stabilizálni kell, mert a szétesés szélén van, elzárták a felfelé jutás csatornáit, kimondták, hogy mindenki annyit ér, amennyije van. Ezt a folyamatot vissza kell fordítani, rendbe kell tenni az oktatást, hogy a tehetségek ne menjenek el, és a szegény családok gyerekei is olyan tudásra tehessenek szert, amivel munkához juthatnak. Abban egyetértünk, hogy a társadalmat a középosztály stabilizálja. A középosztály szerintem az a csoportja a társadalomnak, amely jövedelemből, munkából él: nemcsak a felső egyharmad. Csakhogy miközben ez a kormány arról beszél, hogy a középosztályt preferálja, valójában az adórendszerükkel a szűk felsőközéposztályt célozták meg és súlyos terheket raktak a középosztály alsó részeire. És akkor még nem beszéltünk az igazán szegényekről. Az egyharmad javára megütötték a kétharmadot. Sokszor mondtam már, ezzel szemben én egy olyan társadalomban szeretnék élni, ahol nehéz lecsúszni és könnyű felemelkedni.

hvg.hu: Lehetne ennél konkrétabban? Mert hiába javul a beruházási ráta 2014-től, ha ennek hatásait évekkel később érzékelné a vállalkozások, a társadalom. Az oktatásba fektetett pénz is csak később térül meg. Mi állíthatja helyre viszonylag gyorsan a bizalmat?

B. G.: A Haza és Haladás Alapítványnál éppen most zajlik egy alternatív gazdaságpolitika kimunkálása, de konkrétumokat ne várjanak tőlem, mielőtt ezt előbb a partnereinkkel nem egyeztettük. Egy dolgot mondhatok: senki nem ígérhet csodát, mert aki azt ígér, az hazudik, és ennyi csalódás után azt hiszem, a magyar társadalom ezt egy életre megtanulta, felismeri. Amikor az ír, meg a finn csodáról beszélünk, akkor ne feledjük: ezek alapja a kormányzati ciklusokon átívelő egyezség volt. Politikai színezettől függetlenül az egymást követő kormányok egy irányba húzták az ország szekerét: a „csodák” mögött mindig hosszú, kitartó munka van. 2010-ben, amikor az utolsó interjúmat adtam, azt hangsúlyoztam, hogy a drukkere leszek a Fidesz-kormánynak. Annak örültem volna, ha a kétharmaduk birtokában jobb országot teremtenek, megoldják azokat a problémákat, amelyeket konszenzus hiányában évtizedekig nem sikerült. Az csak az egyik súlyos dolog, amit azóta a demokráciával, választójoggal, alkotmánnyal, jogállammal műveltek, de ráadásul még a saját mércéjükkel mérve is kudarcos, amit a gazdaság- és társadalompolitikában művelnek. Látszólag alkut kínálták a magyar társadalom egy részének: „nem lesz ugyan annyira demokratikus a politikai berendezkedés, mint eddig, de legalább lesz létbiztonság, gyarapodás, vége lesz a harcnak”. Az alku egyik fele teljesült: gőzerővel építik az uralmi rendszerüket. Viszont abból, amit cserében ajánlottak, nem lett semmi. És a magyar társadalom nagy többsége a rendszerváltozás után 22 évvel, ennyi csalódás után továbbra is biztonságra, kiszámítható életre, gyarapodásra és az ezt megteremtő politikára vágyik. Csak most már tapasztaltabb és bölcsebb.

Saját mércéjükkel mérve is kudarcos.

Fülöp Máté

hvg.hu: Nemrég egy fideszes vezető egy sajtó-háttérbeszélgetésen azt mondta: ha netán 2014-ben kikapnak, az új kormánnyal szembeni ellenállásuk annyira lesz erős, amennyire az le akarja bontani a 2010 utáni rendszer alappilléreit. És a Fideszben az új intézményeket, illetve a párt által jelölt, 9 évre megválasztott vezetőik jelentik a pilléreket. Vállalják-e a konfrontációt mondjuk Polt Péterrel, átszabják-e a főügyész a hatásköreit? Szerepel-e a terveik között a bírói hivatal átalakítása, esetleg Handó Tünde menesztése, vagy az Alkotmánybíróság tagjainak lecserélése?

B. G.: Ugye nem gondolják komolyan, hogy 17 hónappal a választások előtt a legfőbb ügyész, vagy bírói hivatalvezető személyével kapcsolatban bármi konkrétat tudok mondani úgy, hogy csak egy leendő ellenzéki összefogás egyik szereplője vagyok.

hvg.hu: A háborúskodás lezárása érdekében, a nagy kiegyezéshez megnyerik majd a Fideszt vagy a kormánypárt valamelyik szárnyát is?

B. G.: Én nem pártok közötti megegyezésről beszélek. Mint mondtam, választói koalícióra van szükség. Ebben benne kell lennie a mérsékelt bal és mérsékelt jobb szavazóinak, illetve az őket reprezentáló szervezeteknek. A Fideszt ma nem látom egy konzervatív jobbközép pártnak. Inkább egy populista, radikális, helyenként forradalmi retorikával élő szervezet, amelynek alapvető célja a hatalom megtartása, egy szűk kör pozícióban tartása, gyarapítása. Ugyanakkor az államkapitalista vonásai, az állam mindenhatóságába vetett hite, a magántulajdon szentségének és a jogbiztonságnak a folyamatos megkérdőjelezése egyáltalán nem illeszkedik az európai konzervatív gondolatkörbe – ez inkább az ázsiai gazdaságokat jellemzi. Rengeteg olyan szavazó van, aki azért támogatta a Fideszt, mert értékrendje a jobboldalhoz köti és jobb híján nem volt más választása. Most el vannak bizonytalanodva, csalódottak: tele van az ország olyan választókkal, akik okkal, joggal reménykedetek 2010 tavaszán. Az ő támogatásuk kell ahhoz, hogy az új korszak stabil legyen.

hvg.hu: Nem tart tőle, hogy a személye taszítja a jobboldali szavazókat? Azokat, akik csalódtak a Fideszben, és akiket az Együtt 2014 akar megnyerni?

B. G.: Számítok a negatív kampányra. Volt már ilyen korábban, ez most nyilván fel fog erősödni majd. A Fidesznek bejáratott módszerei, apparátusa van ilyen célra. Erre fel kell készülni mindenkinek, aki ezzel a közpénzből működtetett hatalmi gépezettel szembeszáll. Hogy ez mennyire taszítja adott esetben az embereket, majd eldől, kevés eszközünk van, hogy elmondjuk az igazat. Nagyon nagy előny van a térfelükön: pénz, média, hatalmi struktúrák, de az igazság a mi oldalunkon van. Sokszor fognak még besározni, de eddig minden egyes pert megnyertem a bíróságon. Nem csak sajtó-helyreigazítást, hanem rágalmazási, tehát büntetőügyben is nekem adott első fokon igazat a bíróság.

hvg.hu: Az MSZP-nek most 1,3-1,4 millió szavazója van, az LMP-nek jobb esetben is 300 ezer. Ez még messze van a 2,5 milliós számtól, de nélkülözhetetlenek lehetnek a 2014-es választásokon. Hogy látja, összehozható az MSZP és az LMP?

B. G.: Ilyen egyszerűen biztosan nem. Nem összeadhatók a szavazatok, mert sok ellenállás van a másikkal szemben mindkét oldalról. Abban hiszek, hogy ha képesek vagyunk egy olyan széles összefogásra, ami választói koalícióban ölt testet, ahol szélesebb tömegek számára nem a különbözőségek hangsúlyozása, hanem a rezsim- és korszakváltás lesz a fontos, akkor a pártok is együtt tudnak majd működni az identitásuk, a különbözőségük megtartása mellett. Olyan helyzetet kényszerített ránk a Fidesz, hogy koalíciót vagyunk kénytelenek kötni. Koalícióban nagyon különböző pártok jöhetnek össze, ez nem ördöngösség. Volt már ilyenre példa itthon is, külföldön is: ha nagyon különböző értékrendű pártokat ugyanaz a cél vezérel, akkor tudnak együtt dolgozni.

Ez nem ördöngösség.

Fülöp Máté

hvg.hu: Bő egymillió szavazó így is hiányzik.

B. G.: Igen, ezért az Együtt 2014 feladata nem az, hogy a meglévő tortát újraossza, hanem hogy egyre nagyobb legyen ez a torta. Most nemcsak ezekkel a szervezetekkel kell alkudoznunk, hanem tenni azért, hogy az összefogás, változás reményét felkeltsük az emberekben, alternatívát kínáljunk. Vagyis az első feladatunk, hogy a választói koalíciót szervezzük, és ezzel párhuzamosan kezdhetünk csak a politikai pártokkal tárgyalni.

hvg.hu: A Szolidaritás a belügyi nyugdíjkorhatár leszállításáért küzd, ami baloldali követelés, ráadásul pont ön emelte az általános nyugdíjkorhatárt. A különböző jogvédő célkitűzéseivel Milla is inkább baloldali. Miből lesz a jobbközép?

B. G.: Erős középről beszélek. Ennek különböző szervezetei vannak, amihez sok szavazó csatlakozhat. Ezért is mondtam az október 23-i beszédemben: 2014-ben nem a jobb- és baloldal, hanem a normális országot akarók küzdenek majd azokkal, akik a nemzet megosztására építik a hatalmukat. A normális országot akarók közé tartozik a balközép szavazó, a bizonytalan, a pártot választani nem tudó jobbközép szavazó, a magát harmadik pólusnak nevező kör választói, és nagyon sokan – lehet, hogy ez ma a legnagyobb csoport – azok közül, akiknek nincs ideológiai preferenciája. Magamat is centristának gondolom, ami nem érték nélküliséget jelent: a haza, a haladás, a szolidaritás vagy az európai értékrend számomra fontos. Most nem ideológiai elkötelezettségre van szükség, hanem a működőnek a működésképtelentől, a középnek a szélsőségtől kell elválnia.

hvg.hu: Az ön által emlegetett „erős középnek” ellenzéki oldalon egyelőre csak a baloldalát látni.

B. G.: Egyre több mérsékelt jobboldali nem talál pártot magának. Ők vagy hontalanok politikai értelemben, vagy elfogadják ezt a hamis felosztást, ami ma van, és a Fideszt támogatják. Viszont amíg ennek a Fidesz nevű hatalmi konglomerátumnak ez a vezetése van, így működik, így finanszírozzák, ezeket a hatalmi eszközöket birtokolja, minden eszközt fel fog használni, hogy elnyomjon egy jobboldali alternatívát. Ezért is kell leváltani ezt a rezsimet.

hvg.hu: Egyelőre még az összefogás baloldali része is bizonytalan. A Milla, az LMP elfogadhatatlannak tartja az MSZP-t, mert szerintük az a megosztó, „mutyizó” politika, amit kormányon művelt, nem sokban különbőzik a Fidesz tevékenységétől, sőt ez vezetett a jelenlegi kormánypárt kétharmadához. Ön hogy látja, személyesen elég önkritikát gyakorolt már a korábbi ciklusban betöltött szerepe miatt?

B. G.: Én 2009-2010 között voltam kormányfő, az ilyen tevékenységemet ez alapján lehet megítélni. Előtte különböző részterületeknek voltam a felelőse. Önkormányzati miniszterként a pénzügyminiszterrel 2007-ben én nyújtottam be az önkormányzatok eladósodását meggátolni hivatott törvényt, csak a Fidesz megakadályozta a kétharmados jogszabály elfogadását. Ehhez képest az adóssághegyek felhalmozását most megpróbálják rám kenni azok az önkormányzati vezetők, akik a fizetésképtelenség határáig eladósították a településeiket ebben az időszakban: Debrecen, Hódmezővásárhely, az V. kerület… Ami a gazdasági miniszteri szerepemet illeti, a Lehman Brothers bukása előtt négy hónappal kerültem a székembe, utána mindent megtettünk a válság kezeléséért, és sikerült elkerülnünk az ország összeomlását. Ma is vállalom ezeket a lépéseket.

hvg.hu: Tehát semmiért nem kell magyarázkodnia?

B. G.: Ha van olyan politikai ügy, amelyen sokat rágódtam azóta is, akkor az az, hogy 2006. október 23-tól részese voltam egy olyan kormányzatnak, melynek idején történtek a súlyos rendőri atrocitások. Akkor és azt megelőzően, a tévészékház ostrománál, mulasztások voltak. Nem történt meg a szembenézés a szakmai hibákkal, miként elmaradt a politikai következmények levonása is.

Sokat rágódtam azóta is.

Fülöp Máté

hvg.hu: A fejlesztéspolitikusi szerepével elégedett?

B. G.: Magyarország azon három európai ország közé tartozik, amely a leggyorsabban hívta le a pénzeket. Mi voltunk azok, akik olyan forradalmi újításokat hoztunk, mint a 33 legszegényebb kistérségre kiírt program, amitől a Fidesz vette el a pénzt. Mi vezettük be a korrupciót kizáró normatív pályáztatási rendszert a kisvállalkozásoknak, online lehetett pályázni. Minden bírálóbizottságban volt egy civil külsős tag, a jegyzőkönyveket a honlapon tettük közzé, miközben sokat csökkentettünk a rendszer bürokratikus jellegén. 2010-ben a Fidesz egy évre leállíttatta a programokat, ami miatt megakadtak a kifizetések.

hvg.hu: Meg tudja mondani, mennyi pénzt fizettek ki a pályázóknak 2010-ig?

B. G.: A pontos összegre nem emlékszem, azt tudom, hogy a teljes keret kétharmadára szerződést kötöttünk.

hvg.hu: Ezermilliárdot a rendelkezésre álló nyolcezerből. Elégedett ezzel?

B. G.: Igen. Ehhez tudni kell, hogy az utófinanszírozás miatt történt így. Törvényszerűen mindig a hétéves ciklus végén emelkedik meg a kifizetések volumene. A releváns összehasonlítás az, hogy a mezőnyben hol álltunk akkor a régióban, és hol állunk most: szívesen vállalom az összehasonlítást a Fidesz-kormány időszakával.

hvg.hu: Egy másik vonatkozása a 2006 és 2010 közötti fejlesztéspolitikának: miközben rengeteg pénzt költöttek az uniós támogatásokból foglalkoztatásra, képzésekre, semmit nem javult a helyzet, utoljára az első Orbán-kabinet idején voltak pozitív változások.

B. G.: Nagyon rossz a magyar foglalkoztatás szerkezete és az ezzel foglalkozó munkaügyi rendszer is, ezen egy válságban, amikor amúgy is elbocsátják az embereket, a fejlesztéspolitika csak enyhíteni tud, de a trendeket sajnos nem képes megváltoztatni. De abban az időszakban 100 ezer munkahely megtartására adtunk kis- és középvállalkozásoknak segítséget.

Egyre nehezebb akadálypályát építenek.

Fülöp Máté

hvg.hu: Volt példa rá, hogy betelt a pohár és bement Gyurcsány Ferenchez felajánlva a lemondását?

B. G.: Volt.

hvg.hu: Hányszor?

B. G.: Egyszer. Három héttel az ő lemondása előtt bementem hozzá, és jeleztem neki, úgy gondolom, hogy a kormány által politikailag vállalhatónak tartott válságkezelő program nem elégséges, ezért nem tudom tovább vállalni az ebben való részvételt.  2009 elején 317 forint volt az euró, 630 pont körül a kockázati kamatfelár, nem lehetett finanszírozni az országot külső forrásból, és közben szakadt minden. A miniszterelnök kért tőlem néhány hét türelmet, mert szerinte ebben fordulat lesz. Végül, számomra is váratlanul, lemondott. A történet onnantól ismert.

hvg.hu: Az a polgár, aki 2014-ben az Együtt 2014-re adná a voksát, milyen név, milyen embléma mellé teheti majd az ikszet, hiszen még mindig nem világosak a szervezeti keretek, ráadásul a választási szabályok szerint egyesület nem indulhat?

B. G.: Azoknak kell majd eldönteniük, akik ebbe belépnek, hogy milyen formában akarnak nekimenni a választásoknak. De ez a csatlakozási folyamat is nyolc-kilenc hónap lesz. Utána kell eldönteni, milyen forma szolgálja a leghatásosabban a rezsimváltást, majd aztán a jó kormányzást. Még egy oka van annak, hogy nem véglegesítettük az együttműködés formáját: a Fidesz az utolsó pillanatig használni fogja a kétharmados hatalmát, hogy újabb és újabb akadályokat gördítsen a többség akarata elé. Gátlástalanok ebben, látszik a regisztrációból, abból a választási rendszerből, ami több százezer szavazatnyi különbség esetén is nekik adná a többséget. Tehát egyre nehezebb akadálypályát építenek. Ugyanakkor mivel ez ennyire cinikus és átlátszó, egyre több ember ismeri fel, mit akarnak. Fel kell készülni rá, hogy még lesznek meredek változások, de ha erős a választói akarat, legyen bármilyen is a rendszer, az érvényre fog jutni.