Bár december 17-én még tart egy rendkívüli ülésnapot a parlament, már most hétfőn is az év végi, kapkodós hangulatban ülésezik majd a parlament: eleve a szokásos egy óra helyett már délben megkezdődik az ülés, amelynek legfontosabb napirendi pontjai a jövő évi költségvetés elfogadásához kapcsolódnak.

A büdzsé tervezetét még június 15-én nyújtotta be a kormány, azzal az elképzeléssel, hogy júliusban elfogadják a sarokszámokat (ez meg is történt), majd szeptemberben a költségvetés egészét. Mivel a várt IMF-hitelmegállapodás nem jött létre, a parlament hónapokig halogatta az elfogadását, közben pedig el is avultak a büdzsében lefektetett számok.

A kormány csütörtökön nyújtotta be azt a zárószavazás előtti módosító indítványt, amely beépítetik a korábban bejelentett megszorításokat a büdzsébe: többek közt csökkentették a növekedési várakozásokat, illetve megemelték a költségvetés tervezett hiányát, a GDP 2,7 százalékára. Ezzel azonban a megszegnék a stabilitási törvényt, amelyben az áll, hogy az államháztartási hiánynak a 2011 tavaszán elfogadott konvergencia-programban megszabott számok alatt kell maradnia.

Túry Gergely

A problémát a stabilitási törvény módosításával oldják meg, méghozzá egyetlen nap alatt. Pénteken egy 92 oldalas salátatörvényt nyújtottak be, amiben többek közt az is szerepel, hogy nem kell ragaszkodni a konvergencia-programhoz, elég 3 százalék alatt tartani a hiányt. Ezt hétfőn úgynevezett rendkívüli sürgős eljárással, egyetlen nap alatt el is fogadhatja a kormánypárti többség. A baki miatt azonban a költségvetés elfogadását két részre kellett bontani: hétfőn csak a záróvitát tartják meg, majd kedden lesz a zárószavazás.

A Duna, a németek és a misztikusok

A napirend elfogadása után a szokásoktól eltérően nem azonnal következnek az interpellációk és a kérdések, hanem azonnal szavazások következnek: szavaznak a képviselő többek közt arról a népi kezdeményezésről, amely szerint az Országgyűlésnek napirendre kell tűznie tűzze a bősi vízerőmű miatt kiszáradó szigetközi Öreg-Duna-meder és a Mosoni-Duna problémájának megvitatását. Az illetékes bizottság egyhangúan támogatta a kezdeményezést.

Nem kapott azonban támogatást a bizottságtól az a kezdeményezés, amellyel a a Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület kéri egyházként való elismerését. Az Arany Rózsakereszt Nemzetközi Iskolájának is hívott ezoterikus-keresztény vallási mozgalom tagjai az ókori gnosztikusok modern követői, akik hisznek abban, hogy minden emberben ott szunnyad Krisztus, csak fel kell ébreszteni.

Várhatóan elfogadják azt a kormánypárti határozati javaslatot is, amely január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánítja. 1946-ban ugyanis ezen a napon indult el az első vagon Budaörsről, amivel kezdetét vette a második világháborúban győztes hatalmak döntésének megfelelően a magyarországi svábok kitelepítése. A parlament a határozat szerint „tisztelettel adózik mindazok előtt, akik a megaláztatások, elhurcolások áldozatai voltak”.

Tél tábornoktól a gombatermelőkig

„Tél tábornok a fagyhalál ellen?” – kérdezi ezek után emberi erőforrások miniszterétől a szocialista Varga László. A képviselő ezzel azon ironizál, hogy Bakondi Györgyöt, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjét télügyi kormánybiztossé nevezték ki, másrészt utal arra is, hogy a kormánytöbbség eddig kétszer szavazta le (hétfőn valószínűleg harmadszor is megteszi) az MSZP kezdeményezésének napirendre vételét az „Összefogás a Fagyhalál Ellen Alap” létrehozásáról.

„Meddig kell várni a közmunkaprogramok érdemi felülvizsgálatára? – kérdezi majd a belügyminisztertől az LMP-s Szél Bernadett. A jobbikos Z. Kárpát Dániel interpellációjának címe – „Hol állt meg a rezsistop?” – valószínűleg arra utal, hogy a kormány ígéretei ellenére is nőttek a közműdíjak. A korábban jobbikos, most független Endrésik Zsolt pedig „Gombamód szaporodó problémák a magyar gombatermesztésben?” címmel kérdezi a vidékfejlesztési minisztert.

A kormánypárti öninterpelláció műfajában ketten is felszólalnak: a fideszes Balla Mihály „Kiszabadult két temerini fiú” interpellációja lehetőséget ad a külügyminiszternek, hogy a parlamentben is beszámoljon a Szerbiában bebörtönzött magyarok szabadulásáról. A KDNP-s Michl József pedig azt kérdezi: „Hogyan tervezi a kormány megvédeni a kiskorúakat a késő esti órákban való csellengéstől?”

Kedden jön a zsavazási dömping

A kérdések után lesz a 2013-as költségvetés záróvitája, amelyet követ még néhány hasonló, többek közt az állampapírba fektető gazdag külföldieknek (állítólag elsősorban kínaiaknak) tartózkodási engedélyt, majd letelepedést biztosító kormánypárti javaslaté. Tárgyalnak a képviselők Balatonvilágos kéréséről is: a község szeretne Veszprém megye helyett Somogyhoz tartozni, hiszen Siófok sokkal közelebb esik hozzájuk, mint Balatonfüred, amelynek járásához egyébként tartoznának.

Hétfőn utolsó napirendi pontként kezdik meg tárgyalni a már kétszer beharangozott, de csak pénteken benyújtott alaptörvény módosítást, amelynek célja, hogy célja, hogy sarkalatos, vagyis kétharmados törvénnyé nyilvánítsa a földtörvényt, amelynek javaslata egyébként már az Országgyűlés előtt van, jelenleg a részletes vitára vár. Valószínűleg addig nem is nyúlnak hozzá, amíg az alaptörvény-módosítást el nem fogadják.

Kedden délelőtt maratoni szavazásba kezd a parlament. Elfogadják többek közt a trafiktörvény módosítását, amely megengedi, hogy a cigaretta mellett lottót és egyéb sorsjegyet is árusítsanak majd a nemzeti dohányboltokban. Elfogadják a 2013-as költségvetést, illetve döntenek egy sor javaslathoz benyújtott módosító indítványokról is. Ezek közül a legfontosabb az új polgári törvénykönyv lehet: kiderül például, hogy a KDNP el tudta-e fogadtatni követeléseit a Fidesszel, és száműzik-e az élettársakat a családjogi könyvből.