A kutatásokat végző, több mint 70 tagállamot tömörítő nemzetközi szervezet 1958 óta végez hasonló felméréséket - mondta Brassói Sándor, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közoktatás-irányítási főosztályvezetője. Hozzátette: az oktatásirányítás ezen adatok úgynevezett másodelemzéséből vonja ki a legtöbb információt, ezért fontos, hogy az eredmények minél szélesebb körhöz eljussanak.

A PIRLS és TIMSS elnevezésű felmérések részleteit az Oktatási Hivatal közoktatási mérési értékelési osztályvezetője ismertette. Az egyik felmérésben 49, míg a másikban 64 ország több mint 300 ezer tanulója vett részt. Magyarországon 150 iskola 5400 tanulója írta meg a felmérő teszteket – tette hozzá Balázsi Ildikó.

A negyedikesek szövegértési eredményei 12 országban voltak jobbak, míg 23 oktatási rendszer gyengébb eredményeket ért el a magyar átlagnál. Hasonló eredményeket hozott a matematikai tudás összehasonlítása is, míg a természettudományi felmérések eredményei csak 7 országban voltak jobbak a magyarországinál.

A korábbi felmérések összehasonlításából kiderült, hogy a magyar diákok szövegértése és matematikai tudása ingadozó volt az elmúlt évtizedekben, ám a természettudományok területén jelentős előrelépés volt tapasztalható.

A nyolcadik osztályosok matematikai és természettudományi felmérésében a magyar diákoknál csak 8 országban értek le jobb eredményeket. A matematikai és természettudományi képzés eredményei azonban az elmúlt években romlottak a nyolcadikos magyar diákok körében.

A felmérésből az is kiderült, hogy a lányok szövegértésben jobb eredményeket értek el a fiúknál, míg a természettudományi teszten a nyolcadikos fiúk voltak jobbak. A többi területen nem volt jelentős eltérés.