Ügyvédi irodák milliárdos állami megbízásai

Jogi tanácsadás, okiratszerkesztés, perbeli képviselet – a legtöbb helyen ilyen általánosságok szerepelnek a közhivatalok, állami cégek üvegzseblinkjein a jogi megbízások tárgya rovatban. Ahol előrukkolnak a részletekkel, egyebek mellett az derül ki, hogy súlyos milliókért nézegetik jogászok például a ppp-szerződéseket – legutóbb húsz-, illetve négymilliós megbízást tett közzé a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) ez ügyben, miközben egy éve több mint 200 millióért szerződött. Már azért is tízmilliókat lehetett kasszírozni, hogy az egyik iroda összehangolja más megbízott irodák tevékenységét. Az ügyvédekre fordított közpénzek pontos összegét csak becsülni lehet. Föltéve ugyanis, hogy teljes és pontos a lista, zavarja a kalkulációt, hogy a közzétett szerződések általában keretmegbízások. Akad, ahol az órabér, máshol a havonkénti honorárium van megadva, ráadásul nem minden esetben forintban. Összességében több milliárdos nagyságrendű összegről van szó évente.

Bizalom. Kezdettől ez a varázsszó, ami miatt az ügyvédi megbízások egy része, a ciklus elejének rövid időszakát leszámítva, elkerülhette a közbeszerzési törvényt. Legutóbb 2010 őszén javasolta öt kormánypárti honatya a mentesítést, a bizalom mellett a közbeszerzés időigényességére és a speciális szakértelemre hivatkozva. A T. Ház elfogadta az egyébként öt kormánypárti jogász, köztük három ügyvéd (Rubovszky György, Papcsák Ferenc és Vejkey Imre) által szorgalmazott kivételezést. Az egykori elszámoltatási biztos Papcsák volt principálisa, a Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda már az első Orbán-kormány idején is az egyik legtöbbet foglalkoztatott jogászcsapat volt, s e szerepét a 2010-es választások után visszanyerte.

Az iroda kötődése a jelenlegi hatalomhoz nem titkolt: az egyik alapító, Sárhegyi Zoltán az Országos Választási Bizottság (OVB) fideszes delegáltja. Ő az üzleti életben Töröcskei István pénzember révén kapcsolódik a párt hátországához: a 2000-es évek elején az Áginvest-Faktor Zrt.-t erősítették közösen, jelenleg dámtenyésztő bt-t működtetnek Kartalon. Sárhegyi felesége, a szintén irodapartner Bártfai Beatrix Töröcskei több agrár- és pénzügyi érdekeltségében kapott tisztséget. Sárhegyi, hasonlóan Töröcskeihez, a médiaüzletben is fantáziát lát: tagja a Phylaxia Nyrt. igazgatóságának, a Gazdasági Rádiót működtető Műsor-Hang Szolgáltató Nyrt. fő tulajdonosának. Jogász körökben az asszony befolyását mondják jelentősebbnek; úgy tudni, kapcsolatai a miniszterelnökségig terjednek, a törvényelőkészítésben is kikérik a tanácsát.

Sárhegyi Zoltán érdekeltségei

Dudás Szabolcs

Sárhegyiék legjelentősebb megbízásának a ppp-felülvizsgálat tűnik, ami 2011-ben nettó 70 millióról szólt. Csaknem 40 millió forint jutott a ppp-tortából Sárhegyiék korábbi üzleti partnerének, az Orbán Viktor miniszterelnökkel valaha egy évfolyamon jurátuskodó Abay Péter irodájának. Szintén Sárhegyiéknek szavazott bizalmat a Magyar Fejlesztési Bank (nettó 28 millió forint), a Nemzetgazdasági Minisztérium (42 millió) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. is. Utóbbi megbízása alapján például a sukorói telekcsere ügyében Joav Blum üzletemberrel szemben képviselik az államot, s havi negyedmillióért tartják rajta a szemüket az ügyészségen folyó nyomozáson. A Blum-perben az iroda mandátuma kiterjed az egyezkedésre is, amelynek sikere esetén éppúgy az 1,3 milliárdos pertárgyérték egy százaléka üti a markát, mint pernyertesség esetén.

Sukoró-ügyben Sárhegyiéknél is nagyobbat szakított a szintén udvari jogászcsapatnak tűnő Réczicza White & Case LLP iroda, amely nettó 5,5 millió euróért (1,6 milliárd forintért) képviselheti a magyar államot a King's City beruházója, a ciprusi Vigotop Ltd. által kezdeményezett beruházásvédelmi jogvitában a washingtoni választott bíróságon. Az MFB szintén Récziczáékat bízta meg 8,6 millió forintért a Mal Zrt. banki kötelezettségeivel kapcsolatos tanácsadással. Az irodának nagy éve volt 2010: 25, illetve 6 millióért segédkezett az NGM-nek a Mol Nyrt. részvényeinek későbbi megszerzése, illetve a BKV támogatása ügyében. Emellett 7,8 millióért képviseli az MNV-t egy New York-i jogvitában, miközben az irodát alapító – s a kormányzati döntések végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, szintén jogász Halasi Tibor pártfogoltjaként emlegetett Réczicza István felesége, Kudlik Gyöngyi havi 750 ezer forintért ad tanácsokat a vagyonkezelőnek.

Jelentős állami forgalmat bonyolít le – ppp-ügyben például összesen 70 millióra szerződött – a Horváth és Társai Iroda, amely több mint 100 millió forintról szóló szerződésben vállalta, hogy jogi tanácsokat ad az NFM-nek az azóta felszámolás alá került nemzeti légitársaság pénzügyi helyzetének rendezéséről. (Az irodánál arról tájékoztatták a HVG-t, hogy a pénzbe beleszámít a magyar órabérnél drágábban dolgozó külföldi irodák díja, illetve a hivatalos utazások költsége is.) Még nagyobb, 110 milliós munkára, „a megbízó által megjelölt privatizációs jogügyletek felülvizsgálatára” Horváthék polgári jogi társaságot alapítottak Sárhegyiékkel és az Abay-irodával, valamint a Kelényi Ügyvédi Irodával. Horváthék magukban szerződtek az MNV-vel a Demján Sándor pénzember nevéhez fűződő, offshore tulajdonú Korda Filmstúdió alighanem felvásárlást megelőző jogi átvilágítására, 28 ezer euró összegben.

Nagyságrendekkel kisebb összegű, de még így is tízmilliós szerződést köthetett a közigazgatási tárcával a filmszakma megújításáért felelős kormánybiztos, Andy Vajna munkájának támogatására a – Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek 40 millióért dolgozó – Loványi és Nagy Ügyvédi Iroda. Az alapító, Loványi Róbert társadalmi munkában a Balaton-felvidéki Mencshely független polgármestere, s számos konzervatív értelmiségivel közösen tagja a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaságnak. Utóbbit mások mellett a Mencshellyel szomszédos Dörgicsén érdekelt Töröcskei István és ügyvéd fivére hozta létre, s alapító tag a Loványiékat megbízó KIM volt államtitkára, Gál András Levente kormánybiztos is.

A magyarországi ügyvédek fő foglalkoztatójának az MNV tűnik, miközben jogi igazgatóságán 19-en dolgoznak. Honlapján összesen 45 külsős szerződés szerepel, legtöbbjük ma is hatályos, a havonkénti átlagos javadalmazás néhány százezer forint. A vagyonkezelő szerint havonként így is több mint tízmillió forintot takarít meg a 2009 előtti gyakorlathoz képest azzal, hogy egységesítette a területi igazgatóságának – általában kisebb értékű, jórészt az állam örökségi ügyein – dolgozó külső ügyvédek díjszabását.

A közbeszerzés hiánya nem jelenti, hogy nem kérnek ajánlatot több irodától – ismertetik a gyakorlatot kormányzati források. De nem minden esetben – mondják az állammal olykor üzletelő jogászok. Sőt előfordult, hogy az egyharmaddal versenytársai alá kínáló iroda elvitte az üzletet, majd utóbb megtízszerezte a vállalt árat, amibe a megbízó belement. Az ügyvédi piacot súlyosan érintette a gazdasági válság – állítják egybehangzóan a szereplők –, így aligha logikátlan fölvetés, hogy ezt az állami megbízók kihasználhatnák. Mások tapasztalatai szerint amúgy az NFM így is vagy húsz százalékkal kevesebbet fizet, mint az előd Gazdasági Minisztérium tette, igaz, az árak olykor akár 30 százalékkal is meghaladják a piaci értékeket. Azok az ügyvédek, akik sokallják kollégáik állami honoráriumát, jobbára a gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, ráadásul speciális szakértelmet nem igénylő „átvilágításos” ügyletekkel példálóznak, elismerve, hogy a nagy fogások a nemzetközi peres ügyek, amelyeknél a szabad piacon sem irreális a 200-300 millió forintos éves megbízás sem.

RÁDI ANTÓNIA