A Magyar Helsinki Bizottság által lapunkhoz eljuttatott közlemény szerint huszonnégy civil szervezet 15 céget keresett meg levélben megfogalmazott kéréssel. A címzettek között olyan multinacionális óriásvállalatok magyarországi cégei szerepelnek, mint a Vodafone, a Magyar Telekom, a FedEx, az IKEA, a Procter and Gamble, az Erste, a Sodexo, a CIB Bank és a GDF Suez. A címzettek között található a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), a MÁV, az OTP és a Posta is. A cégek mindegyikének van valamilyen vállalása a társadalmi felelősségről (CSR) és az esélyegyenlőségről - áll a közleményben.
 
Az elsősorban a jogvédelem, a közösségépítés területén és a szociális szakmában dolgozó szervezetek szerint Bayer Zsolt január 5-i cikke „etnikai származás alapján bélyegzi és alázza meg honfitársainkat, nevez magyar állampolgárokat állatnak, és hív fel eltüntetésükre. A cikk súlyosan kirekesztő, megbélyegző és hazug.” A civilek élesen bírálják, hogy a lap tulajdonosa és főszerkesztője Bayer melletti kiállásra szólították fel olvasóikat. 

A levél szerzői úgy vélik, hogy ha egy cég szélsőségesen kirekesztő megnyilvánulásokat propagáló sajtótermékben jelentet meg hirdetést, finanszírozza ezen eszmék terjesztését, márpedig, írják, ez összeegyeztethetetlen mind az állami, mind az olyan magánvállalatok társadalmi szerepvállalásával, amelyek elkötelezettek egy nyitott, toleráns, az emberi egyenlőséget és méltóságot tiszteletben tartó társadalom mellett. Emiatt arra kérik a cégvezetőket, járjanak elő jó példával, és fontolják meg, hogy addig nem tesznek közzé hirdetést a Magyar Hírlapban, amíg annak szerkesztősége a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt írását, valamint amíg a lap mentes nem lesz a rasszista, antiszemita és homofób beszédtől.

A levelet több más szervezet mellett aláírta az Amnesty International Magyarország, az Autonómia Alapítvány, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Krétakör, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Polgár Alapítvány, és a Társaság a Szabadságjogokért is. 

Bayer Zsolt szóban forgó írásában a szilveszter éjszakán történt szigethalmi késelésre utalva úgy fogalmazott, hogy "gyáva, undorító, kártékony állatok" késeltek. Hozzátette: "a tények pedig ezek, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. (...) A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. (…) Állatok meg ne legyenek. (…) Ezt kell megoldani - de azonnal és bárhogyan!" - zárta írását Bayer.