Decemberben a Blikk írta meg, hogy több alkalommal is elromlott az Alstom jármű kommunikációs rendszere, egyszer pedig a metró ellenkező irányban indult el az Örs vezér terénél és nekikoccant az ütközőnek. December 17-én „az Örs vezér tere felé közlekedő Alstom vonaton a személyzet egy ajtónál ajtóműködés visszajelentési bizonytalanságot jelzett. Az ajtók működtetése, zárt állapota és annak visszajelentése biztos volt, ezért a vonat a hibával utasokkal a végállomásig közlekedhetett, de a jelenség kivizsgálása érdekében kocsiszínbe állt, másik szerelvényre cserélték.”

Január 20-án szoftverhiba miatt állt le egy szerelvény (ez nem szállított utasokat), így a Deák Ferenc tér és az Örs vezér tere között pótlóbuszok közlekedtek. Egy nappal később az utas- és vésztájékoztatási rendszer meghibásodása miatt terelték ki az utasokat az új Alstom metrószerelvényből a Stadionok állomásnál.

Az első Alstom szerelvény tavaly szeptember elején érkezett Budapestre, hosszas engedélyeztetési huzavona után. Azóta folyamatosan érkeznek a járművek, több még a próbafutását végzi, tíz azonban már utasforgalomban van, igaz, egyszerre nyolc közlekedik közülük. A BKV tájékoztatása szerint szeptember óta 47 úgynevezett „utaskiszállásos meghibásodás” történt – vagyis két-három naponta történik egy ilyen. A leggyakoribb meghibásodási okok az utastájékoztató- és vészjelző hibája, külső kamerakép-, inverter, vészfékoldás hibája, valamint „különböző jellegű ajtó visszajelentés hiba”.

"A rendszer újraindításával megszüntethetők"

A cég szerint „az elmúlt üzemeltetési időszak tapasztalatai alapján az utastájékoztató rendszer, valamint a vezérlés hibáit tekinthetjük visszatérő hibáknak, amelyek azonban a rendszer újraindításával megszüntethetők. Végleges megoldást az ezen rendszereket vezérlő szoftver módosítása jelenti, amelyet azonban hosszabb, a teljes flottára vonatkozó üzemeltetési tapasztalatok birtokában célszerű elvégezni. Kisebb számban előfordultak ajtó-mechanikus hibák is, melyek azonban mechanikus beállítással könnyedén orvosolhatóak voltak. Valamennyi előfordult hiba esetében a gyártó folyamatos hibaelemzést végez annak érdekében, hogy azok kiváltó okait feltárja, illetve megszüntesse.”
Kérdésünkre, hogy „visszavezethetők-e ezek az üzemzavarok konstrukciós okokra”, azt a választ kaptuk, hogy „a hibák okát minden esetben azonnal  vizsgálják, a hibákat elhárítják. Egyértelműen tehát nem mondható ki, hogy azokat konstrukciós hiba okozza”.

Az utasoknak két-három naponta kell kiszállniuk egy-egy meghibásodás miatt

Túry Gergely

A Metróért Egyesület azt írta a január 21-i meghibásodás után, hogy „több meghibásodást okozott az ideiglenes utastájékoztató berendezés, az ajtók visszajelentésének kialakítása, a vezetőfülke ajtajának zártságát ellenőrző rendszer”. A BKV erre úgy reagált lapunknak, hogy „az egyesület megállapításai több esetben pontatlanok, ezért nem fedik a valóságot. Az utastájékoztató berendezés nem ideiglenes, de többször meghibásodott, a hibát az Alstom szoftvermódosítással kívánja javítani. Nem az ajtó visszajelentésének kialakítása okozza az ajtó-visszajelentés hibákat. A vezetőfülke ajtajának zártságát ellenőrző rendszer még a szerelvények utasforgalomba állítását megelőzően okozott hibákat, de ezeket az Alstom megszüntette”.

Futásteljesítménynek megfelelő kopás

Füst- és tűzérzékelő hiba egyetlen szerelvénynél fordult elő, a cég szerint „egyedi meghibásodás volt, a hiba okát megtalálták és elhárították”. Ezen kívül „vannak hajtáshibák, de nem számottevőek, ezért erről sem állítható, hogy konstrukciós hiba lenne”. A kerekeknél a rendelkezésre álló adatok a „futásteljesítménynek megfelelő kopást mutatnak”.

A cég szerint így „nem részletezve a további információkat, megállapítható, hogy a BKV Zrt. a hibákat folyamatosan elemzi, ezekre vonatkozóan folyamatosan ad tájékoztatást, azokat nem a Metróért Egyesület tárja fel és nem ő állapítja meg”.