A frakcióvezető a fideszes Gulyás Gergely bejelentéseire reagált. A kormánypárti szakpolitikus sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többsége bekerül az alaptörvénybe, így rövidített formában a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat is, abban azonban nem említik majd az MSZP-t. A fideszes országgyűlési képviselő az Országgyűlés elé kerülő alaptörvény-módosítás részleteit ismertetve elmondta azt is, hogy a javaslat rögzíti majd, hogy megtiltható a közterületen lakás.

Schiffer András a tervezetet általánosságban úgy minősítette, hogy ez hivatalosan a negyedik, de valójában az ötödik indítvány a kormányoldal részéről, amelyikkel módosítják az alaptörvényt. "Ennyit arról, hogy ezt az alaptörvényt ércnél maradandóbbnak, illetve gránitszilárdságúnak aposztrofálta a miniszterelnök" - mondta a politikus. A frakcióvezető kijelentette: Magyarországon nincs a szó tartalmi értelmében vett alkotmány, ahogy jog- és szociális biztonság sem.    

A politikus felszólította a Fidesz-KDNP-t, hogy az alaptörvény további "barkácsolása" helyett úgy kellene helyreállítani az alkotmányosságot, hogy annak során biztosítják az állampolgárok érdemi részvételét.

Az LMP felháborítónak tartja, hogy úgy próbálnak alkotmányossá tenni egyes intézkedéseket, hogy beemelik őket az alaptörvénybe. Magyarországon azért sincs alkotmányosság, mert a parlamenti többség nincs kötve az alkotmányos szabályokhoz - mondta. A kétharmados többség és a miniszterelnök a korlátlan hatalomgyakorlásban magyarul az "önkényuralomban hisz" - jelentette ki.

Azt üdvözlendőnek nevezte, hogy az átmeneti törvények közül az alaptörvénybe emelik azt a részt, amelyik szerint a kommunista diktatúra hatalombirtokosai nem hivatkozhatnak személyiségi jogokra. Azt viszont cinikusnak tartotta, hogy eközben a Fidesz "folyamatosan szabotálja" az állambiztonsági akták nyilvánosságát.

Egészen szégyenletes, hogy alaptörvényi szintre emelik a hajléktalanok üldözését - reagált arra a bejelentésre, amely szerint megtiltható lesz a közterületen lakás. Az LMP viszont azt követeli, hogy az alapvető jogok között szerepeltessék a lakhatáshoz való, illetve a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés jogát. A Lehet Más a Politika arra készül, hogy 2014-ben helyreállítsa a szociális jogállamot - tette hozzá.

A korábbi alkotmánybírósági határozatokra való automatikus hivatkozás tilalma "kicsinyes bosszú" egy olyan hatalmi ággal szemben, amelyik még mindig képes korlátozni a miniszterelnök mozgását - közölte. Ezek szerint Magyarországon a jogalkalmazó Werbőczyre hivatkozhat, Sólyomra viszont nem - mondta.

Végül kijelentette, hogy a Fidesz 2010-ben nem kért és nem kapott felhatalmazást az alkotmányozásra, ezek után mégis belevágott, pedig semmiféle koncepciója nem volt arról. Schiffer András úgy fogalmazott: ami most történik, az semmi másról nem szól, csak arról, hogy átszabják a miniszterelnök "hatalmi étvágyát" korlátozó alaptörvényi szakaszokat.

Gulyás Gergely, a kormánypárt szakpolitikusa pénteki budapesti sajtótájékoztatóján felidézte: az Ab tavaly decemberben semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések egy részét, a testület ugyanis nem fogadta el, hogy két dokumentum tartalmazzon alkotmányos szabályokat, ebből adódott a parlament "egybeszerkesztési kötelezettsége". Hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság nem tartalmi véleményt mondott, hanem az elfogadás módját kifogásolta. Így az átmeneti rendelkezések nagy többsége bekerül az alaptörvény záró rendelkezései közé.

Megerősítette ugyanakkor, hogy az előzetes választási regisztrációt - amelyet januárban alaptörvény-ellenesnek minősített az Ab - nem fogja tartalmazni az átmeneti rendelkezésekkel egybeszerkesztett alaptörvény, azt azonban igen, hogy az országgyűlési választáson induló szervezeteknek a közmédiában egyenlő feltételek mellett kell biztosítani a megjelenés lehetőségét, a kereskedelmi médiumokban ugyanakkor korlátozhatók a politikai hirdetések.

Az MTI kérdésre megjegyezte, a választási eljárási törvény módosított normaszövegét legkésőbb márciusban szeretnék elfogadni az Országgyűlésben.

Mint azt már korábban bejelentette a Fidesz, a mostani alaptörvény-módosítás új szabályokat határoz majd meg az Ab munkájával kapcsolatban. Így ezentúl a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is fordulhat majd a testülethez. A korábbi Ab-állásfoglalásokkal kapcsolatosan pedig kimondják, hogy nem lehet automatikusan hivatkozni korábbi határozatokra, ami Gulyás Gergely szavai szerint teljes körű szabadságot biztosít az Ab-nak, ugyanis a testület nincs kötve a korábbi alkotmány alapján meghozott határozataihoz, azokkal megegyező vagy ellentétes megállapításokat is tehet.