A testület az eredetileg tervezett zárt helyett nyílt ülésen hallgatta meg a polgári hírszerző szolgálatot szeptembertől felügyelő államtitkár tájékoztatóját az Információs Hivatal tevékenységéről és aktuális nemzetbiztonsági kérdésekről.

Lázár János a kiemelt nemzeti érdekek közé sorolta a megszabott feladatokat, ezek közül a legfontosabbnak az ország gazdasági-pénzügyi stabilitását nevezte. Az IH feladatait tekintve ide sorolta az állami kötvénypiac folyamatos figyelését, a mértékadó tőkepiaci előrejelzések követését és információk beszerzését, a magyar stratégiai vállalatok iránti nemzetközi érdeklődés, valamint a kiemelt gazdasági partnerek, például Németország gazdasági folyamatainak nyomon követését. Külön szólt arról is, a kormány kiemelt politikai célja, hogy befejeződjön az országgal szembeni túlzottdeficit-eljárás.

A nemzeti szuverenitással összefüggő feladatokról szólva azt mondta, fontos annak az eseménysorozatnak a figyelemmel kísérése, amely az Európai Unión belül zajlik. Ugyancsak a feladatok közé sorolta az adóelkerülés céljából külföldre került jövedelmek felderítését, továbbá a "külföldi titkosszolgálatok egy jól körülhatárolható csoportjának" Magyarország iránti fokozott érdeklődésének felderítését.

Ugyancsak ebben a körben említette az országgal szemben zajló kötelességszegési eljárásokat, amelyekkel kapcsolatban fontosnak nevezte az eljárások motivációjának megértését. Ennek kapcsán gazdasági cégek brüsszeli lobbitevékenységéhez kapcsolódó gazdasági információkat említett. 

Szintén ebbe a kategóriába sorolta a nemzeti bank elnökének kiválasztását, hozzáfűzve, hogy "a nemzetközi visszhangok és különböző mozgások" is fontosak az ország nemzetbiztonsági érdekeit illetően. 

Az energiabiztonsággal összefüggésben az ország energetikai függetlenségének növelését hangsúlyozta, külön megemlítve az E.On érdekeltségeinek megvásárlását. Felhívta arra a figyelmet, hogy minden ilyen lépésnek van külföldi kihatása. Fontosnak nevezte a német-orosz együttműködését, utalva arra, hogy a gáz fogyasztói árát is ez határozza meg. 

Felidézte, hogy 2015-ben lejár a Magyarország és Oroszország közötti gázszállítási szerződés, az ehhez kapcsolódó összes információ kiemelt figyelmet érdemel. Megjegyezte, az ukrán miniszterelnök rövidesen Magyarországra látogat, és az energetikai beszerzések, megállapodások is részét képezik a megbeszéléseknek. 

A kiemelt feladatok mellett megemlítette, hogy az IH-nak fontos szerepe van a kormányfő külföldi útjainak előkészítésében, és előrevetítette, Orbán Viktor miniszterelnök előtt három nemzetstratégiailag is fontos út áll idén Japánba, Kínába, valamint Indiába. 

Szólt arról is, hogy a kettős állampolgárság speciális feladatokat ró Magyarországra, ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy nem nemzetbiztonsági kockázatról, hanem fokozott érdeklődésről van szó, elsősorban az európai uniós tagságból fakadóan. 

Lázár János szerint a költségvetésben 10,1 milliárd forint áll a hivatal rendelkezésére hírszerző tevékenységre, amely 2,5 milliárd forinttal több, mint az előző évi összeg. Ebből a feladatokat támogató technikai fejlesztéseket és létszámnövekedést hajtanak végre, mintegy száz új státus létrehozásával. 

A bizottság ülésén arról is megállapodtak, hogy májusban vagy júniusban ismét meghallgatják az államtitkárt az IH-nak a jövőre esedékes országgyűlési választások lebonyolításával összefüggő feladatairól. 

A bizottság ülésén egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találták a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslatot. A Kocsis Máté és Csampa Zsolt fideszes képviselő által jegyzett előterjesztés az indoklás szerint bevezetné a folyamatos ellenőrzés lehetőségét, vagyis azt, hogy az érintett a munkakör betöltése alatt is megfelel-e a biztonsági feltételeknek. 

A nemzetbiztonsági ellenőrzés kétlépcsőssé válna: az első lépcső adattári ellenőrzést jelent, amelynek során titkos információgyűjtés is folytatható, ugyanakkor a korábbinál rövidebb, 45 nap tartamú lenne. A javaslat rögzíti, hogy miniszterek, államtitkárok, a nemzetbiztonsági bizottságba jelölt és megválasztott képviselők, valamint a miniszteri kabinet vezetője és politikai főtanácsadó esetén csak ezt az ellenőrzést kell lefolytatni.

A második lépcsőben a jogviszony fennállása alatt lehet folytatni ellenőrzést, amelynek során ugyancsak lehetne alkalmazni titkos információgyűjtést, de naptári évenként legfeljebb kétszer, alkalmanként legfeljebb 30 napig.