Legyőzhető-e Orbán Viktor 2014-ben?
A Fidesznek 2001 eleje, tehát a Kisgazdapárt ledarálása előtti pillanat óta nem volt ilyen kevés támogatója. Mégis: a jelenlegi kormánypárt 2006 nyara óta megszakítás nélkül vezet a közvélemény-kutatásokban, és ezen a tényen a jelenlegi ellenzéken belüli mozgások sem változtatnak. De mit üzennek a közvélemény-kutatási adatok a Fidesznek és az ellenzéki pártoknak?
Bajnai Gordon szerint az Együtt 2014 alapítói – mint kiderült, a Milla kivételével – azért készülnek pártot alapítani, mert az MSZP-nek „nincs elég szavazója a kormányváltáshoz. Nincs elég hitele a korszakváltáshoz és nincs elég szakértelme a jó kormányzáshoz”. Eközben a szocialisták szívesen emlékeztetnek arra, hogy a tavaly őszi repülőrajt után az Együtt 2014-nek sikerült a parlamentbe jutási küszöb környékére, illetve az alá küzdenie magát, ezzel szemben az MSZP-nek már van 1,3 millió szavazója, a biztos szavazók körében pedig 17-ről 32 százalékára „tornázta fel a támogatottságát”.
Februárban eddig három közvélemény-kutató közölte a mérési eredményeit. Az Ipsos egy hete arról számolt be, hogy mindkét szervezet népszerűsége csökkent: az MSZP-é 3, az E14-é most 1 százalékkal – decembertől 3-mal – az összes választókorú körében (MSZP: 13%, E14: 3%). A Századvégnél januárhoz képest egy százalékpontot növekedve 14 százalékon áll az MSZP, az Együtt 2014-nek a parlamenti bejutási küszöböt jelentő 5 százalékot mértek. Az utóbbinál összehasonlítási alap nincs, hiszen a Századvég csak most vette fel a kérdőívére a szervezetet, viszont korábban mérte Bajnai támogatottságát: ezek szerint közte és Orbán között a miniszterelnök javára nyílt a népszerűségi olló ősz óta. A Nézőpontnál mindketten 2-2 százalékkal csökkentek (MSZP 11%, E14 6%)
Az MSZP-nek 2011 végére, 2012 közepére sikerült kimásznia a 2010-es választások után mért 10-13 százalékos gödörből, azóta – az egyes intézetek méréseit összevetve – a 14-16 százalékos sávban mozog. Az Együtt 2014-nek novemberben még 7-10 százalékot mértek, ám innen visszaestek 3-5 százalékra. Miután az LMP a pártszakadást is vállalva nemet mondott a Bajnaiékkal folytatott együttműködésre, a Jobbikkal pedig senki nem akar együttműködni, megállapítható: jelenleg az MSZP és az E14 együtt sem éri el a Fidesz támogatottságát (MSZP-Együtt:16-19 százalék februárban, míg a Fidesz: 18-36%).
Honnan álltak fel a szocialisták?
A szocialisták elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban azt hangsúlyozta, hogy a biztos szavazók körében 32 százalékra nőtt a népszerűségük. Az említett számból kitűnik, hogy az Ipsos mérésére utalt, ahol az MSZP 2010 májusában valóban 16,2 százalékon állt. A politikai elemzők, közvélemény-kutatók többsége szerint két választás között fontosabb mutató nem a biztos szavazókra, hanem az összes választókorúra vetített adat, mert ez jobban tükrözi az adott párt megítélését a társadalmon belül, mint a kedvenc pártjukért rajongók válaszai.
Az Ipsos adatai szerint ebben a parlamenti ciklusban 2010 novemberében voltak a mélyponton, 10 százalékon. Innen emelkedtek az eddig mért legjobb eredményükre, 16 százalékra januárban, majd februárban ismét csökkentek. Ezzel sikerült felkapaszkodniuk oda, ahol Gyurcsány Ferenc lemondása előtt, 2009 februárjában voltak. A legnagyobb ellenzéki párt listáira 2010-ben 990 ezren szavaztak, a választásra jogosult 8 millió ember – ami a közvélemény-kutatások „teljes népesség” kategóriájának felel meg – 12 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a januári adat szerint 1,3 milliós a táboruk (a legutóbbi mérés szerint valamivel több, mint egymillió választójuk van, de a februári esésről még nem tudni, hogy trend, vagy egyszeri fejlemény – a szerk). Amennyiben átlagoljuk az Ipsos, Századvég, Medián és a Tárki méréseit, akkor 1,15 milliós volt januárban a szocialisták tábora.
A 2010-es választásokhoz képest tehát az MSZP javítani tudott a helyzetén, de 2,5 év ellenzékben töltött idő után is még mindig 1-1,3 millió szavazóval kisebb a tábora, mint a 2006-os választások első fordulójában volt, amikor egy százalékponttal verték meg a Fideszt.
Gyurcsány, Bajnai és a nokiás doboz |
Az MSZP 2006-os újrázást lehetővé tevő 2,3 milliós szavazói táborát a kutatások szerint két dolog erodálta: Gyurcsány kormányzása és a korrupciós botrányok. Az Ipsos adatai szerint 2006 májusa és augusztusa között – az első megszorító csomag bejelentése nyomán – 12 százalékot zuhant a népszerűségük. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után még javítani is tudtak 4 százalékot, de a vizitdíj bejelentése, az egészségügy piacosítása körüli koalíciós viták, végül a 2008-as népszavazás és koalíciós szakítás 16 százalékra csökkentette népszerűségüket. Gyurcsány 2009-es lemondása és a miniszterelnök-kereséssel töltött hetek 11 százalékra vitték le a támogatottságukat – majd a 2009-2010-es Bajnai-korszakban nagyrészt már ott is maradtak. A mélypontot a volt MSZP-s főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós korrupciós ügyei jelentették: 2009 októberében 10 százalék alá csökkent a népszerűségük. Ilyen mélyre utoljára a Bokros-csomag bejelentése vitte pártot a Horn Gyula vezette kabinet idején. Tehát 2009 végére (ekkor már 6 hónapja Bajnai Gordon volt a miniszterelnök) a választók egy jelentős része úgy gondolta, a szocialisták nemcsak „lopnak”, de kormányozni sem tudnak. |
Történelmi vérveszteség a Fidesznél
Megközelítőleg ennyit vesztett a kormánypárt is, csakhogy a Fidesz két és fél év alatt morzsolta fel a táborának jórészét. A párt történelmi sikerét 2010 áprilisában aratta: ekkor 2,7 millió ember voksát szerezte meg az első fordulóban, amikor 500 ezerrel többen szavaztak rá, mint négy évvel korábban. Ha ezzel az eredménnyel vetjük össze az Ipsos most januári 19 százalékát, akkor jelenleg 1,5 milliós lehet a táboruk. Tehát két és fél év kormányzás után 1,2 milliónyi támogatót veszítettek. Amennyiben átlagoljuk a kutatóintézetek mérését, akkor jelenleg 1,8 milliós a táboruk, ami még így is 900 ezres veszteséget jelent 2010-hez képest.
Sokkal nagyobb ez a csökkenés, ha figyelembe vesszük, hogy a választások után közvetlenül az Ipsosnál 42 százalékon álltak, sőt a többi intézet 45-50 százalékot mért nekik. Ebben a ciklusban ugyan voltak már mélyebben is (tavaly júliusban 15,7 százalékon), viszont 2010 előtt utoljára az első Orbán-kormány időarányosan hasonló időszakában álltak ilyen rosszul, mint most: 2001 januárjában mért 19 százalékot a Fidesznek az Ipsos.
| Memóriazavarok |
Az Orbán Viktor vezette Fidesz 2006 és 2010 között felül tudta írni a korábban még meghatározó bal-jobb megosztottságot: a ciklus végén megszerezte a szavazó polgárok 53 százalékának támogatását. A baloldal népszerűségvesztéséből már 2006 nyarán profitálni tudtak 28 százalékról 35 százalékra emelve a támogatottságukat, de utána sokáig ebben a sávban mozogtak: a választók jelentős része ugyanis előbb elbizonytalanodott, majd fokozatosan vándorolt át a Fideszhez. Először a 2008-as tandíjas-vizitdíjas népszavazásnál sikerült az áttörés – az Ipsosnál 39 százalékot értek el –, majd a 2009-es évben tudták újból növelni, majd fokozatosan stabilizálni a magas támogatottságukat. Az átzsilipelt egykori MSZP-s szavazók többségét az elégedetlenség mozgatta, ami még a memóriájukra is kihatott. Egy, a hvg.hu birtokába jutott, korábban a szocialistáknak készült felmérés szerint 2007-ben még a megkérdezettek 28 százaléka emlékezett úgy, hogy egy évvel korábban a Fideszre szavazott, 2010 áprilisában már 41 százalékuk volt „visszamenőlegesen” fideszes. |
Lényeges különbség viszont a 12 évvel ezelőtti állapothoz képest, hogy akkor a Fidesszel szemben egy 25 százalékos MSZP állt, ráadásul a parlamenti küszöbön lévő SZDSZ is a kormányváltásra készült. Végül a Fidesz annak ellenére veszített, hogy a választásokig – a legtöbb közvélemény-kutatónál – visszavette a vezetést: akkor a bizonytalanok színvallása döntötte el az MSZP és az SZDSZ javára a választásokat. Akkor a Tárki és az Ipsos közvetlenül a választások előtt 37 százaléknyi bizonytalant mért, ám közülük nagyon sokan elmentek szavazni: végül igen magas, 73 százalékos volt a részvétel.
Esélyes: a Magyar Bizonytalanok Pártja
Ha lenne olyan párt, amely a Bizonytalanok Pártja nevét viselné, akkor – legalábbis a közvélemény-kutatók grafikonja szerint – toronymagasan nyerné a választásokat. A Medián ábráján jól látszik, hogy 2011 elején „átvették” a vezetést, és azóta is fokozatosan növekszik a táboruk, tehát egyetlen ellenzéki pártnak sem sikerült az az áttörés, ami a Fidesznek az előző ciklusban. Pedig a Mediánnál a legkisebb ez a tábor: az Ipsos januárban 51 százalékot, a Századvég 52 százalékot mért legutóbb.
Pedig a tét nem kicsi: ha valakinek – vagy az ellenzéki pártoknak – sikerül mobilizálni legalább azokat, akik a kérdezőbiztosnak azt mondják, „nem tudják”/„nem mondják el” kire szavaznának, akár a kétharmadot is megszerezhetné az Országgyűlésben. Innen nézve viszont egyik ellenzéki stratégia sikere sem kizárt, mint ahogy a Fidesz újrázása sem. Ráadásul a bizonytalanok tábora sem egy "massza": egy részük tényleg nem is akar elmenni szavazni (van a magyar társadalomnak egy olyan szelete, amely egy évtizede nem szavazott), mások titkolóznak, míg mások tényleg nem tudják, kire adják a voksukat egy év múlva. Mint a hvg.hu korábban megírta, a bizonytalanok jelentős része fiatal, illetve nő (tehát számít majd, hogyan kedveskednek nekik a pártok férfi vezetői), egy jelentős részük diplomás (nekik nem lesz elég az agyatlan ígérgetés és a negatív kampány). Mint ahogy azt sem tudni, hogy voksolnak azok, akik az elmúlt években a lábukkal szavaztak: még a kormány is 500 ezer kivándorlóval számol.
Lássuk az érveket pro és kontra.
1. Fidesz
| Még mindig jobban tudja mozgósítani saját táborát, mint az ellenzékiek. Ebben 7 százalékkal vezet az Ipsosnál az utóbbi időben valmivel jobban teljesítő MSZP-nél. | A legtöbb mérés azt mutatja, hogy a többség elégedetlen. A Medián szerint a lakosság ¾-e inkább negatívan ítéli meg a kabinet munkáját. |
| A pártok általában taszítják a választókat. A Medián 2012 év végi mérése szerint: a Fidesz alacsony részvételre játszva, sajátjait mozgósítva, az általa alkotott választási rendszer előnyeit kihasználva próbál győzni. A kormánnyal elégedetleneket távol tarthatja a választásoktól, akik a meccset előre lefutottnak érzik. | Bár alacsonyabb volt a bizonytalanok aránya, 2002-ben is „altató kampányt” folytattak, a részvétel mégis „történelmi” magasságú lett. Akkor Orbán a második fordulóban próbált fordítani – most nem lesz második forduló. |
| A különféle – elsősorban nem a pártokra vonatkozó – mérések azt mutatják, a társadalom kedveli az EU-val, bankokkal, multikkal szembeni „szabadságharcot”, a „magyar termékek” előnyben részesítését, a „rezsicsökkentést”. | Nemcsak a lakosság nagy többsége, hanem a Medián szerint még a fideszesek 18 százaléka is rossznak tartja a kormány teljesítményét. Ennek megítélése egyébként 2010 óta lejtmenetben van. |
| A Századvég és a Medián méréseiben is magasan vezet Orbán: a többség őt tartja alkalmasnak. Bajnai megítélése romlik. | Általában alacsony a politikusok népszerűsége, Orbán januárban a Mediánnál a 6., az Ipsosnál a 10. volt a listán. Míg a kompetenciamérésben megelőzi Bajnait, a volt kormányfő e két intézetnél népszerűbb nála. |
| A titkolózók jelentős része inkább jobboldalinak vallja magát, mint baloldalinak (Ipsos). | A titkolózokról általában nem tudjuk, hogy mit titkolnak: 2002-ben a szocialisták szavazóira, 2009 elején a Jobbik szimpatizánsaira volt jellemző a titkolózás. (Az összes intézet rosszul mérte a Jobbikot a 2009-es EP-választásokig.) |
2. MSZP
| Az MSZP meg tudta őrizni országos szervezetét, második helyét, jobban tudja mozgósítani már a táborát, mint a ciklus első időszakában. | A lassú visszakapaszkodás ellenére még messze nem érte el saját, 2006-os támogatottságát, eluasítottságát sem sikerült teljesen ledolgoznia. A mozgosító erő azzal is összefügg, hogy közben a Fidesz iránti lelkesedés is csökkent 2010 óta a saját táborában. |
| Szervezettségét, második helyét megőrizve el tudja hitetni a szavazókkal, hogy rá kell szavazni, ha le akarják váltani Orbánt. | Mint fentebb is látható, sem az elutasítottság területén nem tudott érdemben javítani, sem a bizonytalanok táborában nem tudott még áttörni. |
| Képes volt tavaly megszólítani 200-250 ezer olyan szavazót, akik 2010-ben a Fideszre szavaztak (Ipsos). | Januárban ismét csökkent a népszerűsége, és az Ipsos szerint pont olyanokat veszített, akik 2010-ben a Fideszre szavaztak. |
| Egy januári mérés szerint a párt javított a 30-39 évesek körében, a falvakban, a munkanélküliek, a háztartásbeliek, a nők körében (ám egylőre nem látni, hogy ez a javulás trendszerű-e). | Rontott a vidéki városokban, a nyugdíj előtt állók körében. |
| Mesterházy az Ipsosnál megelőzte, a Mediánnál beérte Orbán népszerűségét. | Alkalmasságban Mesterházy négy ponttal van lemaradva Orbántól, a Századvégnél 28 ponttal. |
| Szervezettségéből adódóan vannak aktivistái, állami támogatása, vezetheti az ellenzéki összefogást, amit hivatalosan az MSZP is támogat. | Támogatóinak egy jelentős hányada (46 százaléka) nem szavazna közös jelöltre. |
3. LMP
| A „bajnaisták” távozása után szabadon érvényesülhet Schiffer András koncepciója: megszólíthatják a Fideszből és az MSZP-ből egyaránt kiábrándult milliókat. | Az utóbbi hónapokban folyamatosan csökkent a népszerűségük. Az Ipsosnál tavaly nyáron 6 százalékon álltak a teljes népességen belül, most a három százalékon. A többiek 3 százalékot mértek nekik január-februárban. |
| Az LMP népszerűsége a nyár óta tartó belső viták miatt csökkent, amikor egységes volt, és bírálta a politikai elitet 2011-2012-ben, növekedni tudott. A belső viták megszűnése után a növekedésre koncentrálhat. | Vidéken nincsenek mindenütt jelen, a parlamenti frakció megszűnése után kevesebb a megszólalási lehetőség. |
| Inkább vállalnák az LMP-vel a közösséget azok a jobbközép személyiségek (esetleg Sólyom László, Ángyán József), akik sem az MSZP-vel, sem Bajnaival nem közösködnének. Az előző ciklus azt mutatja, a bal-jobb határvonal elmosódott. | A Fideszről levált, az MSZP mellé állt, majd a szocialistáktól is elpártolt 200-250 ezer szavazó az Ipsos szerint az alacsony iskolai végzettségű, rossz anyagi helyzetben lévő, kis településeken élő szavazó. A választók az LMP-t tartják a legesélytelenebbnek. |
| Egyes mérések szerint az embereket leginkább az alkalmatlanság és a korrupció bosszantja. Az LMP erős antikorrupciós politikát folytat. | A mérések szerint ha választásra kényszerülnek, akkor inkább az alkalmasnak tartott politikust választják. Schiffer a Medián listáján 14., az Ipsosén 24. |
| Harmadik erőként esélyt teremthet hosszú távon a szekértábor-logika megtörésére, az elitcserére. A legkevésbé elutasított párt, 2010 óta egyszer már képes volt lecserélni szavazótáborának egy részét, most is túlélheti a válságát. | Nagy az elégedetlenség, ha ez jövőre átcsap kormányváltó hangulatba, akkor az ellenzéki együttműködést elutasító párt két szék közé kerülhet. |
4. Együtt 2014
| Ha az új, egyfordulós választási rendszerben több ellenzéki egyéni jelölt indul a Fidesz jelöltjével szemben, akkor a kormány marad. A Haza és Haladás szakértői tavaly nyáron három lehetőséget vázoltak fel az együttműködésre. | Az LMP és az MSZP ellenállása miatt az E14 „ernyőszervezet” koncepciója megbukott. Népszerűségük október óta minden kutatásban stagnál vagy épphogy csökken. |
| Szerveződő pártként kisebb az elutasítottságuk, az újdonság erejével hatnak. | Bajnai miniszter volt Gyurcsány kormányában, majd az MSZP támogatta miniszterelnök lett, amikor a baloldal támogatói nagy többségét elveszítette – erre a Fidesz, a Jobbik és az LMP is gyakran emlékezteti a választókat. |
| Az alapítók reményei szerint képes lehet megszólítani az MSZP-ből már 2010 előtt, a Fideszből az utóbbi években kiábrándult szavazókat. | A Fidesztől az MSZP-hez átpártolt, majd az Ipsos szerint ismét levált szavazók rossz anyagi helyzetű, alacsony iskolai végzettségű emberek, akikre nem az Együtt, hanem inkább a Jobbik pályázhat. Az E14-nek a magasabb képzettségűek körében van esélye, ahol az MSZP nem teljesít jól. Mostanáig nem sikerült megnyerniük ismert jobbközép közéleti embereket. |
| A szervezet önképének fontos része, hogy Bajnai népszerűségi és alkalmassági mutatói jók – a csökkenés ellenére még mindig magasabbak, mint Mesterházyé. Az E14 mögött álló szakemberek felkészültek a kormányzásra. | A mozgalom a vidéki városokban 4, a falvakban 3 százalékot vonz magához (Ipsos), inkább az értelmiséget, a diplomásokat tudják megszólítani. A fővárosban 9 százalékon állnak, de itt az MSZP is tudott javítani (Medián). |
| Bajnai – szakértői imidzsének köszönhetően – a szocialistáknál alkalmasabb a bizonytalanok megszólítására. | A Medián első tavalyi, E14-et is néző mérése azt mutatta, hogy valóban megmozdították a kiábrándult szavazókat, de azóta csökkent a népszerűségük még a könnyebben mobilizálható választók körében is. Kérdés, hogy a párttá alakulás, az aktivistahálózat ígért kiépítése hoz-e változást. |
5. Jobbik
| Radikálisabb a Fidesznél az embereket leginkább érintő ügyekben: multik, bankok ostorozása, „szabadságharc”. | Bár 2010-ben került a parlamentbe, a Jobbik már a 3. legelutasítottabb párt, a szavazók nem tartják igazán kormányképes erőnek (Medián). A Fidesz rendszeresen – legalább a kommunikációjába – átemel dolgokat a Jobbik ötleteiből. |
| Van olyan országrész, ahol nagyon közel kerül a listavezető Fideszhez: Észak-Magyarországon a kormánypárt 16, a Jobbik 13 százaléknyi támogatót tudott magához vonzani – írta februárban az Ipsos. | A Fidesz – amint azt a hvg.hu is megírta – folyamatosan méri, hogy milyen témák érdeklik az embereket, még a cigányozó írásával nemzetközi botrányt okozó Bayer Zsolt mellett is kiálltak. |
| Szavazói rejtőzködők, nem vállalják szimpátiájukat a kérdezőbiztosok előtt. | A szavazók rejtőzködése inkább 2009 előtt volt jellemző. Az Ipsos az EP-választások előtti hónapban 2 százalékot mért nekik, a Jobbik sikere után „előbújtak” a támogatóik: pár héttel később már 7 százalékon álltak a mérésekben. |
| A Fidesz erodálódásával inkább képesek megszólítani a magukat jobboldalinak való, alacsonyabb végzettségű szavazókat (körükben nem is állnak rosszul). | A párt népszerűsége hullámzik 2010 óta, a tavalyi belső viták, kilépések miatt rossz szervezeti állapotban is van. Az elutasítottságuk is magas. |
Mocskolódnak-e majd a politikusok, folytatódik-e a sárdobálás vagy a programokról vitáznak éjszakába menően? A sorozatunk következő részében arra keressük a választ, az egyes mérésekből milyen kampányra lehet következtetni. Végül azt is körüljárjuk, hogyan és mire használják a kampányguruk a közvélemény-kutatókat.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Tárki: Bajnaiék és a Jobbik népszerűsége folyamatosan esik
A Tárki Társadalomkutatási Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint kis mozgás látszik a baloldali pártok szavazótábora körül, mérsékelt növekedés látható az MSZP, csökkenés tapasztalható az Együtt 2014 Mozgalom támogatottságában. Ezzel párhuzamosan a Jobbik népszerűsége is számottevő mértékben csökkent az elmúlt fél évben, a Fidesz-KDNP azonban stabilan őrzi vezető helyét - derül ki a kutatásból.
Századvég: kicsit erősebb Fidesz, gyengül Bajnai pozíciója
A Századvég 2013 februárjában készített közvélemény-kutatása szerint a Fidesz kismértékben növelte előnyét mind a teljes népesség, mind a biztos szavazók körében, Bajnai Gordon mint lehetséges kormányfőjelölt pozíciója pedig gyengült.
Ipsos: Erősödött a Jobbik, visszaesett az MSZP
A kampányelemek hatásának tulajdonítja az Ipsos, hogy legfrissebb felmérése szerint az elmúlt hetekben számos változás történt a pártok támogatottságában. A Fidesz 18, az MSZP 13 százalékos az összes választópolgár körében, erősödött a Jobbik és bővült a pártnélküliek csoportja - állapították meg.
Századvég: A többség tiltaná a vörös csillag viselését
A lakosság többsége nem ért egyet azzal az alkotmánybírósági döntéssel, mely megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi rendelkezést. A döntés ismertsége a megkérdezettek körében magasnak mondható - összegezte februári közvélemény-kutatásának eredményeit a Századvég.
