szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?

Néhány éve nemzeti ügy lett idehaza egy osztrák hulladékégető felépítésének megakadályozásából, közben azonban magyar vállalkozások tízezer tonnákban mérhető mennyiségű hulladékot importálnak, hogy fűtőanyagként égessék el. A zöldhatóság szerint üzleti titok a kilétük, ezért a hvg.hu perre megy az adatokért.

Évente több tízezer tonna hulladékot hoznak be Magyarországra, hogy itt különböző üzemekben elégessék – derül ki a hvg.hu által az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől (OKTVF) kikért adatokból. Ez a hulladék – szemben a 2006-ban Magyarországra szállított német hulladékbálákkal – teljesen legálisan érkezik az országba, épp azért lehet róla nyilvántartás a zöldhatóságnál, mert az importőrök benyújtották az előírt nyomtatványokat.

Az OKTVF adatai szerint 2010-ben több mint 83 ezer, 2011-ben pedig 75 ezer tonna hulladék érkezett Magyarországra azzal a céllal, hogy tüzelőanyagként hasznosítsák (a tavalyi év adatainak összesítése még nem fejeződött be, a számokat az idei második negyedévre ígérte a zöldhatóság). A legtöbb hulladékot – két év alatt 128 ezer tonnát – Olaszországból importálták, a második helyen Ausztria áll – összesen 24 ezer tonnával –, de érkezett égetésre szánt hulladék Szlovákiából, Németországból, Horvátországból és Ukrajnából is.

Német hulladékbálák - ezek illegálisan érkeztek
©

A hulladék igen változatos fajtájú: Ukrajnából például fafeldolgozás során keletkező mellékterméket hoztak be, 2010-ben pedig több mint 2000 tonna gumiabroncsot importáltak Ausztriából, Olaszországból és Szlovákiából. Több esetben viszont az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódjai alapján sem egyértelmű, hogy pontosan milyen szemétről van szó: a legnagyobb mennyiségben behozott hulladék mellett található szám például „éghető hulladékot” jelent, de csak találgatni lehet, hogy azon belül pontosan miről van szó.

A besorolás alapján valószínű, hogy az „éghető hulladékok” kategória a háztartási szemétből úgynevezett mechanikai kezeléssel leválogatott anyagot takarja. A háztartási hulladék aprításával és átrostálásával egyes hulladékkezelők olyan, főleg műanyagokból, papírból, fából és szövetből álló anyagkeveréket nyernek, amely alkalmas arra, hogy például szén helyett elégessék. Ebből a hulladékfajtából az OKTVF adatai szerint 2010-ben több mint 68 ezer, 2011-ben pedig több mint 60 ezer tonnát hoztak be az országba.

Titok, ki éget olasz szemetet

Az OKTVF üzleti titokra hivatkozva elutasította a hvg.hu kérését, hogy adatokat közöljön a hulladékszállítmányok magyarországi fogadóiról. Álláspontunk szerint azonban ebben az esetben nincs helye az üzleti titokra történő hivatkozásnak, hiszen az adatok nyilvánosságra hozatala nem veszélyezteti az érintett cégek jogos gazdasági érdekeit. A kért adat emellett álláspontunk szerint környezeti információnak számít, így közérdekű, és mindenkinek joga van megismerni. A hvg.hu ezért pert indít a kért adatok kiadásáért.

Mivel a zöldhatóság egyelőre hallgat, csak közvetett forrásból lehet következtetni, hogy kik lehetnek az importszemét címzettjei. Gumiabroncsot például hagyományosan a cementgyárak használnak fűtőanyagként, egyrészt a magas energiatartalma miatt, másrészt azért, mert a benne lévő fémszálak anyaga is beépül a termékbe. A korábban már említett, válogatott hulladékot pedig szén helyett vagy azzal együtt égethetik el hőerőművekben.

Jó üzlet lehet

A lehetséges címzettekre utal az új, tavaly novemberben elfogadott hulladéktörvény is, amely úgy rendelkezik, hogy a hulladékot kizárólag elektromos- vagy hőenergia-termelésre, illetve cement-, tégla-, cserép- és kerámiagyártás céljából lehet elégetni. A régi és az új törvény is úgy rendelkezik egyébként, hogy hulladékot csak „hasznosítás” céljából lehet az országba behozni, „ártalmatlanítás” céljából nem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy égetésre szánt hulladékot lehet importálni, szemétlerakóba viszont nem kerülhet külföldi szemét.

Harc az osztrák égető ellen
2007 elején röppent fel a hír, hogy az ausztriai Heiligenkreuzban (Rábakeresztes), közvetlenül a magyar határ mellé hulladékégetőt tervez a burgenlandi földgázszolgáltató, a BEGAS AG. Az égető ellen Magyarországon széles körű tiltakozás indult, amelyhez osztrák környezetvédők is csatlakoztak. A hulladékégető ügye a legmagasabb, kormányfői szinten is téma volt, de a BEGAS és az osztrák hatóságok évekig hajthatatlanok voltak. Végül tavaly májusban az osztrák közigazgatási bíróság formai okokra hivatkozva hatályon kívül helyezte a hulladékégető építési engedélyét, és a beruházót új eljárás lefolytatására kötelezte. Novemberben aztán a cég végleg lefújta a projektet, arra hivatkozva, hogy az ma már nem lenne gazdaságos.

A legális szemétimporthoz egyébként a 2000-es években jött meg a kedvük a magyar cégeknek, miután a hulladékból termelt áram bekerült a zöldenergia-termelés támogatására létrehozott úgynevezett kötelező átvétel rendszerbe (KÁT). Az ebbe a körbe tartozó termelőktől a szolgáltatóknak mindenképpen meg kellett vásárolniuk az energiát, méghozzá kormányrendeletben előírt -– a piacinál magasabb – áron. Ez a lehetőség azonban a 2010-es kormányváltás óta jelentősen beszűkült, 2011-ben – a Magyar Energia Hivatal beszámolója szerint – már csak két kisebb erőmű adta el így az energiát.

A hulladékégetés azonban a KÁT-on kívül is megéri egyes cégeknek, hiszen a hulladék nemcsak olcsóbb a szénnél, de a tulajdonosa sok esetben fizet azért, hogy megszabaduljon a szeméttől. Mivel a hulladék részben vagy egészében megújuló energiaforrásnak számít – még akkor is, ha jelentős részben kőolajszármazék gumit vagy műanyagokat égetnek el – így az erőműnek kevesebb, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására feljogosító szén-dioxid-kvótát kell vásárolnia.

Illés változást ígér

Jelenleg valóban legálisan megtehetik a cégek, hogy veszélyesnek nem minősülő hulladékot importálnak – mondta a hvg.hu-nak Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár, aki szerint a kormánynak szándékában áll „még az idén” megszüntetni ezt a gyakorlatot. Az erről szóló kormányrendeleten Illés szerint már dolgoznak az államtitkárságon. A jogszabályváltozás fő célja az lenne, hogy a jövőben csak az itthon keletkezett hulladékot lehessen elégetni Magyarországon.

Az eszközöket firtató kérdésre Illés kérdéssel felelt: vajon miért történhetett meg, hogy az előző kormányok idején a nagy áruházláncok nyomott áron forgalmaztak import dinnyét, amivel a magyar termelők érdekeit sértették, ez a kormány pedig mindegyikkel megállapodásra jutott a magyar dinnye forgalmazásáról? Az államtitkár elképzelhetőnek nevezte, hogy a cégek önkéntesen, közjegyző előtt nyilatkozzanak, hogy csak hazai eredetű hulladékot égetnek, amennyiben pedig kiderülne, hogy ezt nem tartják be, lemondanak a működési engedélyükről.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Duma Aktuál: Ha az iskolaőr megállít gyorshajtásért, uzsonnával le lehet fizetni?

Duma Aktuál: Ha az iskolaőr megállít gyorshajtásért, uzsonnával le lehet fizetni?

36 ember fertőződött meg egy házibuliban Győr-Moson-Sopron megyében

36 ember fertőződött meg egy házibuliban Győr-Moson-Sopron megyében

Sok helyen már elviselhetetlen a szúnyoginvázió, pedig nem kellene így lennie

Sok helyen már elviselhetetlen a szúnyoginvázió, pedig nem kellene így lennie