szerző:
Kovács Áron

Néhány éve nemzeti ügy lett idehaza egy osztrák hulladékégető felépítésének megakadályozásából, közben azonban magyar vállalkozások tízezer tonnákban mérhető mennyiségű hulladékot importálnak, hogy fűtőanyagként égessék el. A zöldhatóság szerint üzleti titok a kilétük, ezért a hvg.hu perre megy az adatokért.

Évente több tízezer tonna hulladékot hoznak be Magyarországra, hogy itt különböző üzemekben elégessék – derül ki a hvg.hu által az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől (OKTVF) kikért adatokból. Ez a hulladék – szemben a 2006-ban Magyarországra szállított német hulladékbálákkal – teljesen legálisan érkezik az országba, épp azért lehet róla nyilvántartás a zöldhatóságnál, mert az importőrök benyújtották az előírt nyomtatványokat.

Az OKTVF adatai szerint 2010-ben több mint 83 ezer, 2011-ben pedig 75 ezer tonna hulladék érkezett Magyarországra azzal a céllal, hogy tüzelőanyagként hasznosítsák (a tavalyi év adatainak összesítése még nem fejeződött be, a számokat az idei második negyedévre ígérte a zöldhatóság). A legtöbb hulladékot – két év alatt 128 ezer tonnát – Olaszországból importálták, a második helyen Ausztria áll – összesen 24 ezer tonnával –, de érkezett égetésre szánt hulladék Szlovákiából, Németországból, Horvátországból és Ukrajnából is.

Német hulladékbálák - ezek illegálisan érkeztek
©

A hulladék igen változatos fajtájú: Ukrajnából például fafeldolgozás során keletkező mellékterméket hoztak be, 2010-ben pedig több mint 2000 tonna gumiabroncsot importáltak Ausztriából, Olaszországból és Szlovákiából. Több esetben viszont az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódjai alapján sem egyértelmű, hogy pontosan milyen szemétről van szó: a legnagyobb mennyiségben behozott hulladék mellett található szám például „éghető hulladékot” jelent, de csak találgatni lehet, hogy azon belül pontosan miről van szó.

A besorolás alapján valószínű, hogy az „éghető hulladékok” kategória a háztartási szemétből úgynevezett mechanikai kezeléssel leválogatott anyagot takarja. A háztartási hulladék aprításával és átrostálásával egyes hulladékkezelők olyan, főleg műanyagokból, papírból, fából és szövetből álló anyagkeveréket nyernek, amely alkalmas arra, hogy például szén helyett elégessék. Ebből a hulladékfajtából az OKTVF adatai szerint 2010-ben több mint 68 ezer, 2011-ben pedig több mint 60 ezer tonnát hoztak be az országba.

Titok, ki éget olasz szemetet

Az OKTVF üzleti titokra hivatkozva elutasította a hvg.hu kérését, hogy adatokat közöljön a hulladékszállítmányok magyarországi fogadóiról. Álláspontunk szerint azonban ebben az esetben nincs helye az üzleti titokra történő hivatkozásnak, hiszen az adatok nyilvánosságra hozatala nem veszélyezteti az érintett cégek jogos gazdasági érdekeit. A kért adat emellett álláspontunk szerint környezeti információnak számít, így közérdekű, és mindenkinek joga van megismerni. A hvg.hu ezért pert indít a kért adatok kiadásáért.

Mivel a zöldhatóság egyelőre hallgat, csak közvetett forrásból lehet következtetni, hogy kik lehetnek az importszemét címzettjei. Gumiabroncsot például hagyományosan a cementgyárak használnak fűtőanyagként, egyrészt a magas energiatartalma miatt, másrészt azért, mert a benne lévő fémszálak anyaga is beépül a termékbe. A korábban már említett, válogatott hulladékot pedig szén helyett vagy azzal együtt égethetik el hőerőművekben.

Jó üzlet lehet

A lehetséges címzettekre utal az új, tavaly novemberben elfogadott hulladéktörvény is, amely úgy rendelkezik, hogy a hulladékot kizárólag elektromos- vagy hőenergia-termelésre, illetve cement-, tégla-, cserép- és kerámiagyártás céljából lehet elégetni. A régi és az új törvény is úgy rendelkezik egyébként, hogy hulladékot csak „hasznosítás” céljából lehet az országba behozni, „ártalmatlanítás” céljából nem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy égetésre szánt hulladékot lehet importálni, szemétlerakóba viszont nem kerülhet külföldi szemét.

Harc az osztrák égető ellen
2007 elején röppent fel a hír, hogy az ausztriai Heiligenkreuzban (Rábakeresztes), közvetlenül a magyar határ mellé hulladékégetőt tervez a burgenlandi földgázszolgáltató, a BEGAS AG. Az égető ellen Magyarországon széles körű tiltakozás indult, amelyhez osztrák környezetvédők is csatlakoztak. A hulladékégető ügye a legmagasabb, kormányfői szinten is téma volt, de a BEGAS és az osztrák hatóságok évekig hajthatatlanok voltak. Végül tavaly májusban az osztrák közigazgatási bíróság formai okokra hivatkozva hatályon kívül helyezte a hulladékégető építési engedélyét, és a beruházót új eljárás lefolytatására kötelezte. Novemberben aztán a cég végleg lefújta a projektet, arra hivatkozva, hogy az ma már nem lenne gazdaságos.

A legális szemétimporthoz egyébként a 2000-es években jött meg a kedvük a magyar cégeknek, miután a hulladékból termelt áram bekerült a zöldenergia-termelés támogatására létrehozott úgynevezett kötelező átvétel rendszerbe (KÁT). Az ebbe a körbe tartozó termelőktől a szolgáltatóknak mindenképpen meg kellett vásárolniuk az energiát, méghozzá kormányrendeletben előírt -– a piacinál magasabb – áron. Ez a lehetőség azonban a 2010-es kormányváltás óta jelentősen beszűkült, 2011-ben – a Magyar Energia Hivatal beszámolója szerint – már csak két kisebb erőmű adta el így az energiát.

A hulladékégetés azonban a KÁT-on kívül is megéri egyes cégeknek, hiszen a hulladék nemcsak olcsóbb a szénnél, de a tulajdonosa sok esetben fizet azért, hogy megszabaduljon a szeméttől. Mivel a hulladék részben vagy egészében megújuló energiaforrásnak számít – még akkor is, ha jelentős részben kőolajszármazék gumit vagy műanyagokat égetnek el – így az erőműnek kevesebb, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására feljogosító szén-dioxid-kvótát kell vásárolnia.

Illés változást ígér

Jelenleg valóban legálisan megtehetik a cégek, hogy veszélyesnek nem minősülő hulladékot importálnak – mondta a hvg.hu-nak Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár, aki szerint a kormánynak szándékában áll „még az idén” megszüntetni ezt a gyakorlatot. Az erről szóló kormányrendeleten Illés szerint már dolgoznak az államtitkárságon. A jogszabályváltozás fő célja az lenne, hogy a jövőben csak az itthon keletkezett hulladékot lehessen elégetni Magyarországon.

Az eszközöket firtató kérdésre Illés kérdéssel felelt: vajon miért történhetett meg, hogy az előző kormányok idején a nagy áruházláncok nyomott áron forgalmaztak import dinnyét, amivel a magyar termelők érdekeit sértették, ez a kormány pedig mindegyikkel megállapodásra jutott a magyar dinnye forgalmazásáról? Az államtitkár elképzelhetőnek nevezte, hogy a cégek önkéntesen, közjegyző előtt nyilatkozzanak, hogy csak hazai eredetű hulladékot égetnek, amennyiben pedig kiderülne, hogy ezt nem tartják be, lemondanak a működési engedélyükről.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Merész finn tervek: az övék lesz a világ legokosabb autóútja

Merész finn tervek: az övék lesz a világ legokosabb autóútja

Több pénz reményében csúsztatják a kivitelezést az ingatlanfejlesztők

Több pénz reményében csúsztatják a kivitelezést az ingatlanfejlesztők

Bevált a szobaár-emelés: kevesebb időt töltöttek itt a külföldiek, mégis nőtt a bevétel

Bevált a szobaár-emelés: kevesebb időt töltöttek itt a külföldiek, mégis nőtt a bevétel

Mit jelenthet a Fidesz felfüggesztése a Néppártban?

Mit jelenthet a Fidesz felfüggesztése a Néppártban?

Kiderült, mennyivel kell felszorozni a kereseteket az idei nyugdíjszámításhoz

Kiderült, mennyivel kell felszorozni a kereseteket az idei nyugdíjszámításhoz

Zsolnay-ügy: Fel vannak háborodva az átvert és pervesztes pécsiek

Zsolnay-ügy: Fel vannak háborodva az átvert és pervesztes pécsiek