"Aggályosnak tartom az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével" - áll Jagland szerdai nyilatkozatában. A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített.

"Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormány az Alkotmánybíróság felülbírálására kívánja felhasználni kétharmados parlamenti többségét, és ez veszélyeztetheti a fékek és ellensúlyok demokráciákon belüli alapelvét" - fogalmazott Thorbjorn Jagland. A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezeti azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített. A kérdéskör olyannyira összetett, hogy azt szakértőknek kell megvizsgálniuk, ezért szükség van arra, hogy véleményt alkosson az ET égisze alatt működő alkotmányjogi szakértői testület, a Velencei Bizottság - tette hozzá.

Thorbjorn Jagland

AFP / Kisbenedek Attila

Jagland amiatt is aggodalmának adott hangot, hogy az átfogó módosítást már jövő hétfőn el akarják fogadni. "Ez nem hagy teret a szakértői véleményezésnek, illetve a megfelelő eljárásnak Magyarországon" - állapította meg. Felszólította a magyar kormányt, hogy halasszák el a szavazást, és kifejezte meggyőződését, hogy a Velencei Bizottság a lehető legrövidebb időn belül áttekinti a szöveget.

Jagland nyilatkozatát azután tették közzé, hogy aggodalmának adott hangot a negyedik magyar alaptörvény-módosítási javaslat miatt az ET parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője, aki február 25. és 27. között látogatást tett Magyarországon.

Kerstin Lundgren svéd és Jana Fischerová cseh képviselő megállapította: a módosítási javaslat visszahoz számos olyan előírást, amelyet a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek, a Velencei Bizottság pedig az európai normákkal ellentétesnek minősített.

A két képviselő abból a célból tett látogatást Magyarországon, hogy jelentést készítsen arról, indokolt-e, hogy az Európa Tanács úgynevezett monitoring eljárást indítson Magyarország ügyében. A tervek szerint a jelentést áprilisban beterjesztik az ET parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága elé.

A strasbourgi székhelyű, 47 európai országot összefogó ET tevékenysége főként arra irányul, hogy figyelemmel kísérje a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartását a tagországokban. EU-tagállam ellen az ET - amely egyébként teljesen különálló szervezet az uniós intézményrendszertől - korábban még nem indított monitoring eljárást. Az ET közleménye szerint a két képviselő szeretne tárgyalásokat folytatni Budapesten a magyarországi alkotmányos keretekkel és a médiaszabályozással kapcsolatban továbbra is meglévő aggodalmairól, valamint a további jogszabály-módosítások lehetőségeiről.

Lundgren és Fischerová, az ET parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője előzőleg 2011 júliusában, majd 2012 februárjában is járt Magyarországon.

Az Európai Bizottság a tervezett alaptörvény-módosításokkal kapcsolatban azt közölte, figyelemmel követik a fejleményeket, de a végleges elfogadott szöveg értelmezése nélkül egyelőre nem kívánnak megjegyzést fűzni a javaslat tartalmához.

A Financial Times azonban arról írt, hogy amennyiben elfogadják a módosításokat, az EU-nak keményebbnek kell lennie, és szankcionálnia kellene Magyarországot akár az uniós szavazati jogának megvonásával, akár a strukturális alapok felfüggesztésével.