Az ítélet nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a vádlottak és védőik felmentésért, enyhítésért fellebbeztek.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda közölte, ismét a kisebbségek védelmében hozott jogszabály miatt ítéltek el romákat, miközben a szélsőséges szervezetek tagjai ellen eljárás sem indult. Az Iroda szerint bár a vádlottaknak felelniük kell tetteikért, de nem gyűlölet-bűncselekményért.

"Közösségellenes magatartást a településre a romákat megfélemlíteni érkezett szélsőségesek tanúsítottak, amit a jog nem védhet. A gárdisták és szimpatizánsaik közül azonban senkit nem vontak felelősségre, a hatóságok pedig azt is elfogadták, hogy ők bográcsozni, piknikelni mentek a településre, épp a cigánytelep mellé" – írták.

A közelmúltban Magyarországon megszaporodtak az olyan bűncselekmények, amelyeknek az indítéka az áldozat valamilyen kisebbségi csoporthoz való tartozása. A közösség tagja elleni erőszak bűncselekmény tényállását megállapító jogszabály a közelmúltban megváltozott annak érdekében, hogy ne csak a nemzetiségi, etnikai csoportok tagjai elleni támadás esetén lehessen alkalmazni.

Ez a szélesebb lehetőség torz jogalkalmazási gyakorlathoz vezetett. Egyre gyakoribb, hogy roma embereket közösség tagja elleni erőszak bűncselekménye miatt ítélnek el, a sértettek ilyenkor pedig sok esetben szélsőséges szervezetekhez köthető személyekként élveznek különleges védelmet – írja az iroda. Ugyanakkor roma embereket ért sérelmek esetén a gyűlölet-bűncselekmény elkövetése legtöbbször fel sem merül, így a romaellenes támadások elkövetői nem szembesülnek a fokozott büntetőjogi szigorral, amelynek eredeti célja a romák védelme volt. A hatóságok ezen gyakorlata a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda szerint így felveti a kettős mérce alkalmazásának a gyanúját.