Jó lenne, ha a különböző gyermekprogramok mellett a gyermekeknek azt is megemlítenék, hogy ez a nap mást is jelent - mondta a volt miniszterelnök.

Boross Péter azt mondta, "a múlt összes következtetését úgy kell levonjuk, hogy előre lássunk". Kiemelte továbbá, hogy "sorsunk néha furcsán alakul Európában". Úgy fogalmazott, "néha nem vagyunk kedvencek. Mintha bűneinket felszoroznák, és erényeinkről egy szó se esik". 

Hozzátette, a halottaink emlékének is tartozunk azzal, hogy ne bizonytalanodjunk el, ha az igazságot ki kell mondani. Boross Péter közölte, voltak bűnök, de levontuk a konzekvenciáit mindannak, amit elkövettek ebben az országban.

Orosz Zoltán vezérkarifőnök-helyettes felidézte, Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezte elsőként, majd az 1915-ben megalakult, a hősök emlékét megörökítő országos bizottság felhívásait követően 1917-ben törvény írta elő a katonaáldozatok emlékének méltó megőrzését. 

Örömtelinek nevezte, hogy a magyar hősöknek a 2001 óta ismét törvényben rögzített emléknapját nemcsak a mai Magyar Honvédség és a fegyveres testületek érzik a maguk ünnepének, hanem önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és egyre nagyobb számban magánszemélyek is. 

A vezérkarifőnök-helyettes kiemelte, a rákoskeresztúri köztemető egykor sok tízezer katona végső nyughelye volt, ám többségük sírját "bűnös politikai akarat felszámolta". A kegyeleti bizottság által 2001-ben emelt emlékkő azonban mindannyiunkat emlékeztet arra a tiszteletre, amelyet ők és minden sorstársuk megérdemel - tette hozzá Orosz Zoltán.

A hősök emlékművénél Boross Péteren és Orosz Zoltánon kívül koszorút helyezett el többek között Kun Szabó István dandártábornok, a budapesti helyőrség dandár parancsnoka, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Áder János köztársasági elnök nevében Szegő László szárnysegéd, valamint Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke.