A vízügyi szakemberek nem a meder aljától számítják egy-egy folyó vízoszlopának magasságát, hanem a valaha mért legalacsonyabb vízszinttől, azaz a vízmérce nem ér le a folyó fenekéig – tájékoztatott az Országos Műszaki Irányító Törzs törzsvezető-helyettese csütörtökön. Szentiványi Árpád közölte, a vízmérce úgynevezett nulla szintjéhez képest állapítják meg a folyó vízállását, tehát ha a mérce például kilenc méter mutat, akkor a meder alja akár több méterrel is mélyebben lehet. Ha például Budapest térségében nyolc méter mutat a berendezés, akkor a folyó mélysége akár 15-16 méter mély is lehet – mondta.

A vízügy már több mint 150 éve állami vízmércéken méri a folyók vízszintjét. Normális vízállás esetén a nagyobb települések közelében, illetve a határszakaszokon elhelyezett eszközök adatait gyűjtik össze. Árvíz idején azonban jóval több vízmérce adataival dolgoznak.

Korábban naponta kétszer olvasták le a vízállást, napjaikban azonban már egy csőben elhelyezett szerkezet méri a vízoszlop magasságát, és negyedóránként automatikusan, a mobilhálózat segítségével továbbítja az adatokat a központba. Ezek alapján készítenek óránként összesítéseket, és teszik közzé a vízügy honlapján – közölte.