Szász Károly a tanácselnöknek írt május 31-i levelében a Kúria devizaalapú hitelezéssel összefüggő kérdéseire válaszol. A PSZÁF elnöke a levélben azt írta, ezeknek a szerződéseknek az utólagos "sommás" átalakítása vagy semmissé nyilvánítása, szélsőséges esetben, államcsődben is végződhet.

Hozzáteszi, a devizaalapú hitelek, mint speciális banki termékek, nem voltak jogellenesek. A keresleti és kínálati igények találkoztak, az akkori ismeretek, reális várakozások alapján a szerződő felek gazdaságilag racionális döntést hoztak, kölcsönös üzleti előnyök realizálását remélték a devizahitel-szerződések sajátosságaitól.

A Jobbik ezzel szemben úgy véli, ezek a "racionális" döntések "kiszárították" a magyar gazdaságot, és "megfojtották" a fogyasztást és a hazai kis- és középvállalkozásokat. Z. Kárpát Dániel szerint elfogadhatatlan, hogy a szektor állami felügyelete szembe megy a fogyasztókkal, ügyfelekkel, akiket hatáskörét tekintve védenie kellene, ehelyett "csak a bankszektort védi".

A jobbikos politikus ugyanakkor emlékeztetett rá: a devizahitelezés elterjedésekor Szász Károly egy kereskedelmi bank vezetőjeként dolgozott, vagyis jelenleg "az érintettek próbálják meg elmosni a szituációt".

Z. Kárpát Dániel szavai szerint nem igaz, hogy államcsőd vagy bankcsőd fenyegetne, ha az ügyfeleknek adnának igazat a bíróságok, hanem "mindössze a bankok profitja csökkenne". A Jobbik felszólítja a PSZÁF-et, hogy "hivatásuknak és küldetésüknek" megfelelően járjanak el a jövőben.