Magyarország konfliktusgerjesztő gócpont kisebbségi szempontból a térségben, ezért Románia vezető szerepet vállal a „rendre utasításában”, 2013 volt az utolsó év, amikor a budapesti politikusok nyugodtan járkálhattak Erdélyben, a székelyföldi autonómia pedig sztálinista találmány – az utóbbi hónapokban az ezekhez hasonló kijelentések megszokottá váltak a vezető román politikusok részéről.

A fenti kijelentések azonban ezúttal nem a magyar ügyekben hajlíthatatlannak tűnő, kétharmados többségű Szociálliberális Unió (USL), hanem a vele szemben álló Traian Băsescu államfő részéről hangzottak el, akiről pedig az utóbbi években az a kép élt, hogy a bukaresti átlagnál megértőbb a magyar közösség problémáival szemben, sőt kifejezetten jó viszonyt ápol Orbán Viktorral, akivel Tusnádfürdőn nem egyszer együtt szerepelt.

A román államfő – „haladó” hagyományokat ápolva – hétfőn délelőtt ugyanúgy egy nyári egyetemen tette a szokatlanul kemény, diplomatikusnak egyáltalán nem nevezhető kijelentéseket, mint két nappal korábban Vona Gábor Jobbik-elnök, aki az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által szervezett borzonti táborban beszélt arról, hogy ismét föl kell vetni a nemzetközi színtéren Trianon kérdését, Magyarországnak pedig az erdélyi magyarok érdekében konfliktusokat is föl kell vállalnia Romániával. Traian Băsescu egy szintén Hargita megyei – de az annak északi csücskében található, zömmel románok lakta vidéken, Marosfőn megrendezett – nyári egyetemen „szállt bele” Magyarországba. A nyári egyetem egyik legfontosabb témája a határon túli románok ügye, de olyan „magyarbarát” panelek is szerepelnek a napirendjén, mint a székelyföldi autonómia „sztálinista” gyökerei, vagy a magyaroktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának „igazságtalan” volta.

Meglepőnek tűnhet, hogy Băsescu ilyen vehemens kijelentéseket tesz Magyarországgal és a magyar kormánnyal kapcsolatban. Már csak azért is, mert az elmúlt években ő maga is rendszeres vendége volt annak a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek – az úgynevezett Tusványosnak –, amelynek most a betiltását is meglebegtette, amennyiben az jövőre is úgy zajlik, mint az idei rendezvény, amelyen Tőkés László fölvetette, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek fölött. Mi több, tavaly, amikor nem vett részt a rendezvényen, Orbán Viktor magyar kormányfő azzal tett gesztust Băsescunak, hogy a menesztéséről szóló, néhány héttel később esedékes népszavazás kapcsán kijelentette: a románok és az erdélyi magyarok úgy is jó döntést hozhatnak, hogy nem hoznak döntést. Ez is az egyik oka lehetett annak, hogy a romániai magyarok a románokénál alacsonyabb arányban vettek részt a július 29-i népszavazáson, így azon hiába voltak elsöprő többségben az államfő távozását óhajtó polgárok, az alacsony részvételi arány miatt a referendum érvénytelen volt.

Băsescu most annak ellenére vágta sutba az Orbán Viktorral már csak a közös néppárti háttér matt is meglévő szívélyesnek tűnő viszonyt, valamint a székelyekkel fennálló „bensőséges” kapcsolatot, hogy a romániai magyarok háromszor is kihúzták a csávából: nem csupán tavaly, de az első, 2007-es felfüggesztésekor, valamint a 2009-es elnökválasztáson is kiálltak mellette.

Új párt, új stratégia

A hálátlanság oka vélhetően az, hogy jövőre európai parlamenti és elnökválasztások is lesznek, Băsescu pedig már most igyekszik előkészíteni a terepet jövendő pártja sikeres szereplése számára. Az elnök második ötéves mandátuma ugyanis jövő év végén jár le, és a jelek szerint utána nem kíván visszavonulni. Csakhogy eddigi pártja, a korábban általa elnökölt, ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) immár függetlenedett tőle: a márciusi tisztújító kongresszuson nem a hozzá közel álló jelöltet, Elena Udreát választották pártelnökké, hanem Vasile Blaga addigi elnököt, ennek nyomán pedig Băsescu videoüzenetben szakított a PDL-vel. Majd megbízott néhány hozzá közel álló értelmiségit és politikust, hogy hozzanak létre egy alapítványt a jobbközép politikai oldal felélesztésének céljával, amely nemrégiben Népi Mozgalom Párt néven pártot is bejegyeztetett.

Az új párthoz pedig új stratégia kell. Băsescu korábban azzal hozta helyzetbe a már ismert, bejáratott PDL-t, illetve saját magát, hogy igyekezte bővíteni szavazóbázisát. Ezért kezdett el a határon túli román közösségekhez látogatni, ezért szorgalmazta a honosítás könnyítését a moldovai polgárok számára, és ezért járt el a Székelyföldre is, ahol rendszerint megértően viszonyult a magyar ügyekhez – például elismerte, hogy a magyar diákok számára idegen nyelvként kell a román tanítani. (Mindemellett az autonómia kapcsán már akkor is hajthatatlan volt: többször is kifejtette, hogy Hargita megye is csak olyan mértékű önrendelkezésre számíthat, mint a dél-romániai Caracal).

2012: amikor Tusnád fölött az ég még kék volt, a fű zöld, Basescu és Orbán pedig jóbarátok

MTI/Oláh Tibor

Most viszont más a helyzet: a Népi Mozgalom Párt gyakorlatilag ismeretlen, ezért minél hamarabb meg kell teremteni a szimpatizánsok körét. Ennek eléréséhez pedig ma is az a legkönnyebb út, ha csatlakozik az USL által már amúgy is magas hőfokon tartott magyarellenességhez: most nem magyar, hanem elsősorban román voksokra van szükség, ezért Băsescu a „szuverenitás, az alkotmányosság és a román nemzeti érdekek” védelmében a magyar fél ekézésében próbálja fölvenni a versenyt a kormányoldallal. Amely azonban lépéselőnyben van, hiszen a vehemens külügyi reakciókat – legutóbb Vona Gábor szombati kijelentései nyomán született ilyen – a többi kormánytag is megtámogatta. Hétfőn például ugyancsak Marosfőn Mircea Duşa védelmi miniszter beszélt arról, hogy az állami intézményeknek határozottan kell egyes magyar vezetők nyilatkozataira reagálniuk, mivel „a nemzeti méltóság és az alkotmányos rend védelméről” van szó.

Igaz, ezzel a kormányoldalon nem mindenki ért maradéktalanul egyet: a Duşához hasonlóan a kormánykoalíciós tag Szociáldemokrata Pártban (PSD) politizáló Mircea Geoană – aki még a PSD elnökeként alulmaradt Băsescuval a 2009-es elnökválasztáson – nem a nemzeti érdekek védelmét látja Băsescu nyilatkozataiban, hanem úgy vélekedett: az irredentizmust el kell ugyan ítélni, ám a nyilatkozat időzítése csak választási érdekekkel magyarázható az államfő részéről.

Hadüzenet és kampány

A romániai magyar közösség képviselői ugyanakkor aggasztónak tartják, hogy immár az államfő is beszállt a magyarokat pocskondiázók kórusába. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az erdélyi Krónika napilapnak nyilatkozva hétfőn úgy fogalmazott: az államfő kijelentése túlzó, és egyfajta hadüzenettel ér fel, ami elfogadhatatlan. Megjegyezte: bár nincs bizonyíték arra, hogy Băsescu az új pártépítést és további politikai karrierjét próbálná építeni az ilyen nyilatkozatokkal, de ha így volna, akkor az még inkább elfogadhatatlan lenne. Mint mondta, azoknak, akik eddig mélyen hittek Băsescuban, megbíztak benne, és kiálltak mellette, most „nem ártana a tükörbe nézniük,és elgondolkodniuk az utóbbi majdnem tíz éven.”

Toró T. Tibor, az RMDSZ-szel rivalizáló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szintén a Krónikának úgy nyilatkozott, közelednek a 2014-es európai parlamenti és államfőválasztások, ezek a megnyilvánulások pedig a kampány egyféle előkészítő hadműveletét jelentik. „A nyilatkozatoknak belpolitikai vonzatai vannak, Băsescu a megszokott populista stílusában adott hangot álláspontjának, de rajta kívül is sok a hasonló véleményt megfogalmazó hang. Ezeket a helyükön kell kezelni, ha elmúlik a düh, érdemes tárgyalásos úton folytatni a párbeszédet azokról a kérdésekről, amelyekben érdekazonosság van” – mondta Toró.

Jelenleg azonban még javában tombol a „düh”, és egyelőre nem tudni, milyen mértékben válik központi témává a választási kampány előtt álló, és az IMF-fel újabb készenléti hitel-megállapodás megkötésére készülő Romániában a magyar kérdés. Nem kizárt, hogy a kampány során a kormány képviselte szociálliberális oldal és a jobbközép oldal Băsescu mellett álló új képviselője is hajlandó tovább élezni a magyar-román viszonyt, például vezető magyar politikusok romániai látogatásának szlovák mintára történő megakadályozása révén. Ebben a helyzetben kulcsfontosságot kap az, hogyan viszonyul mindehhez a budapesti diplomácia, amelynek úgy kell lavíroznia, a két európai uniós tagállam közötti viszony ne romoljon meg végzetesen, és a romániai magyar közösség érdekei se sérüljenek.

"Basi túltolta"

A magyar kormányt mindenestre kevésbé izgatja az államfői dörgedelem – legalábbis ez derül ki egy a magyar-román kapcsolatokra közelről rálátó forrásunk szavaiból (aki egyébként következetesen „Basi”-nak nevezte Băsescut). Bár a külügyminisztérium várhatóan valamilyen kisebb ellen-dörgedelemmel válaszol majd (Kaleta Gábor szóvivő azt mondta, külön nem nyilatkozik, a közleményt még nem kaptuk meg), forrásunk szerint Füzes Oszkár bukaresti nagykövetet már utasították, hogy tájékozódjon a román külügy álláspontjáról. „Nem kell arra számítani, hogy a román kormány is azonosul az elnök kirohanásával, ez tényleg arról szól, hogy ő helyzetbe akarja hozni magát és a pártját a választások előtt, így mi is helyén kezeljük a dolgot, folyamatos a román féllel a kommunikáció az ügyben, a tusnádfürdői szervezőkkel is felvettük a kapcsolatot, hogy ne aggódjanak, minden bizonnyal jövőre is lesz tábor, lehetőleg ők se reagálják túl a dolgot” – mondta kormányzati forrásunk, hozzátéve ugyanakkor, hogy „Basi azért valóban túltolta most egy kicsit a biciklit”.

Jogi relevanciája is kevés lenne egyébként, ha a román elnök tényleg „erővel” próbálna távol tartani román magánrendezvényektől magyarországi politikusokat. Valki László nemzetközi jogász a hvg.hu-nak azt mondta: jobbikosok kitiltását még meg tudnák éppen indokolni a román hatóságok, kormánytagok esetében azonban már komoly jogi aggályok merülnének fel. „Az európai jog szerint minden uniós állampolgár szabadon mozoghat az EU területén, kivételt csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból lehet tenni, azonban erre is elég szigorú szabályok vannak érvényben. Szem előtt kell tartani az arányosság elvét, és csak akkor lehet egy személy belépését megakadályozni, ha az illető ’közvetlen és kellően súlyos veszélyt’ jelent az ország valamely alapvető érdekére” – mondta. Valki szerint a Basescu által kifogásolt, Tusványoson korábban elhangzott mondatok nemtetszést válthatnak ugyan ki román részről, de nem merítik ki a közvetlen veszélyeztetés fogalmát. Így az EU-s irányelv alapján nehéz lenne megindokolni magyar politikusok kitiltását.

Hozzátette azonban, hogy mivel az EU-s szabályozás csak irányelv, ebben a kérdésben nehéz pusztán jogi döntést hozni, egy ilyen ügy „nem választható el a politikától”. „Emiatt ha kitiltanák Romániából valamelyik kormánypárti politikust, nem biztos, hogy az Európai Unió luxemburgi bírósága kedvező döntést hozna számunkra, hiszen jelenleg nem áll jól Magyarország európai megítélése.” Szerinte hasonló okokból ítélt a bíróság Szlovákia javára Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök kitiltásakor is. „A bíróság akkor hibázott, egy nem létező nemzetközi jogszabályra hivatkozva, az EU szabályainak is ellentmondva mondta ki, hogy legális volt Sólyom kitiltása. Ez a hiba precedens lehet egy újabb, hasonló ügy tárgyalásakor is.”

Valki László szerint Románia egy nemzetközi fórum előtt azonban viszonylag könnyen megindokolhatná Vona Gábor kitiltását, akinek szavai, miszerint „Magyarországnak vállalni kell a konfrontációt Romániával”, szerinte könnyen értelmezhetőek fenyegetésként. „A tusványosi kijelentések viszont valószínűleg nem igazolhatnának ilyen lépést. Az egyik legsúlyosabbnak ítélt követelés, miszerint Magyarország vállaljon olyan védhatalmi szerepet az erdélyi magyarok felett, mint Ausztria a dél-tiroli németek felett, nem magyarországi politikusoktól, hanem Tőkés Lászlótól származik, és egyébként is csak akkor valósulhatna meg, ha a két állam erről megállapodna egymással. A nemzetközi jogász szerint a román hatóságok, ha mozgásszabadságot korlátozva nem is, más módszerekkel viszont igen könnyen el tudnák lehetetleníteni a tusványosi és hasonló találkozókat. „Az uniós irányelv csak a határon való átlépésről és a másik országban való szabad mozgástól szól, egy-egy rendezvény betiltása viszont csak a román hatóságokra tartozik, tehát nem sértené a nemzetközi jogi normákat.”