A közlemény szerint Szabó Máté a másfél éves gyermek ügyében hivatalból vizsgálta a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő és a házi gyermekorvos tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatókat a népegészségügyi szakigazgatási szerv, a gyermekjóléti szolgálat eljárását pedig a szociális és gyámhivatal vizsgálta, ezért az ombudsman tájékoztatást kért tőlük vizsgálatuk eredményéről és megtett vagy tervezett intézkedéseikről.

Mint írták, a vállalkozóként dolgozó gyermekorvos a gyermeket annak kilenc hónapos koráig ellátta, azt követően kétszer, telefonon beszélt a gyermek nagyapjával. Ezután a család nem kereste őt. A kapcsolat megszakadását a gyermekorvos aggályosnak tartotta ugyan, de a gyermekvédelmi törvényben foglalt jelzési kötelezettségének nem tett eleget. Mulasztása sértette a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz, végső soron az élethez való jogát – állapította meg az alapjogi biztos. A védőnő és a családgondozó eljárásában sem a felettes szervek, sem az alapvető jogok biztosa nem tárt fel mulasztást – fűzték hozzá.

Szabó Máté az emberi erőforrások miniszterének, Balog Zoltánnak egyebek mellett a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai számára módszertani útmutatók készítését, illetve kiegészítését, valamint a védőnői szolgáltatás kötelezővé tételének megfontolását javasolta. Emellett az alapjogi biztos a gyermekorvos tevékenységének vizsgálatára kérte a szakmai felügyeletet ellátó népegészségügyi intézet tiszti főorvosát. A vizsgálati jelentés teljes szövege itt olvasható.

Egy másfél éves gyermek azért halt meg Agárdon idén áprilisban, mert hónapokon keresztül alig adtak neki enni és inni. Félévesen még hat kiló volt, halálakor már csak négy és fél. A vállalkozóként dolgozó, jó körülmények között élő szülők orvost és védőnőt nem engedtek be a házba, a szociális ellátást visszautasították.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat később közleményben arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a területi védőnő eleget tett a gyermekjóléti szolgálattal szembeni jelzési kötelezettségének, a vizsgálat pedig nem tárt fel olyan körülményt, amellyel a védőnő a tragédiát megelőzhette volna. A közlemény hangsúlyozta, hogy a védőnői ellátás írásos elutasítása esetén a népegészségügyi szakigazgatási szervek számára a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy hatósági eljárásban kötelezzék a szülőt vagy a szülőket az ellátás igénybevételére.