Az LMP frakcióvezető-helyettese a meghallgatottakról nem beszélhetett, ám úgy értékelte, hogy történt előrelépés az ügyben. Álláspontja szerint valamivel közelebb jutottak a vizsgálódás középpontjában álló találkozó tartalmi részéhez, és "némi rendszerhibát is tudtak azonosítani". 

Szerinte az látszik, hogy az iratokban észlelt ellentmondások nem mindegyikét tudja maradéktalanul tisztázni egy-egy meghallgatás, így nem kizárt, hogy a jogszabályi környezet módosítására is szükség lesz azért, hogy az érintett bizottságok hatékonyabban működhessenek.

Portik Tamás neve a közelmúltban azzal kapcsolatban vált széles körben ismertté, hogy nyilvánosságra kerültek a 2008-ban, a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal élén álló Laborc Sándorral folytatott megbeszélései.

A két beszélgetésről készült hangfelvételek leirata szerint Portik Tamás félt, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle, Laborc viszont közéleti szereplőkre terhelő információkat várt tőle. Abban az ügyben hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás gyanúja miatt folytat eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség.

Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója, egyben az albizottság kormánypárti tagja a keddi ülés előtt újságíróknak azt mondta, hogy a Fidesz a titkosszolgálatot érintő több ügyben is tájékoztatást kér az Alkotmányvédelmi Hivataltól.

A fideszes politikus ezek között az ügyek között említette az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. ügyét, a 2008-as Portik–Laborc találkozót, a romagyilkosságokkal kapcsolatos titkosszolgálati munka hiányosságait, a kémügyet és az Együtt Egymásért Alapítvány működését. Úgy fogalmazott: ezek az ügyek szövevényesebbek, mint azt sokan gondolnák, ráadásul, ha nem is maradéktalanul, de összefüggésben állhatnak egymással.

Ezért a délutáni bizottsági ülésen azt javasolja majd: az Alkotmányvédelmi Hivatal adjon teljes körű tájékoztatást arról, hogy az alvilággal szoros kapcsolatot ápoló Energolon és Együtt Egymásért Alapítványon kívül milyen szervezetek jöhettek még létre a korábbi kormányok titkosszolgálatai működése mellett – közölte.

Szeretnék azt is – folytatta Kocsis Máté –, ha az úgynevezett kémügyben – amelyben első fokon elítélték mások mellett Szilvásy György volt titokminisztert – a rendelkezésre álló dokumentumokat nyilvánosságra hoznák, továbbá azt, hogy a romagyilkossággal kapcsolatban kapjon tájékoztatást a nemzetbiztonsági bizottság arról: a gyilkosságok előtt, alatt vagy után milyen, ezzel összefüggésbe hozott személyi intézkedések történtek az akkori Nemzetbiztonsági Hivatalban.

A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint kezdeményezik, hogy nevekkel is váljon elérhetővé, kik voltak azok a rendőrségi kapcsolatok, akiken keresztül Portik Tamás "biztonságban tudhatta magát". Hogyan történhetett meg például az, hogy a később az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás rendőrségi kihallgatásáról a felvételt Portik Tamás heteken belül kézhez kapta? Ez önmagában vezethetett-e Boros megöléséhez? – tette fel a kérdéseket Kocsis Máté.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a Portik–Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága május 14-én tartotta meg alakuló ülését. Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja korábban azt mondta: javaslatot fog tenni arra, hogy az akkori politikai felelősöket – köztük Szilvásy Györgyöt és az akkori miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet is – hallgassák meg. Azt is kezdeményezi, hogy Bajnai Gordont is hallgassa meg a testület.

A ténymegállapító albizottság július 15-ei ülésén döntöttek arról, milyen ütemezésben hallgatják meg az embereket. Mile Lajos akkor azt mondta: első körben a szolgálat munkatársait hallgatják meg, és alulról felfelé haladó logika szerint később politikai szereplőket is meghallgathatnak. Hozzátette, hogy Portik Tamást, Laborc Sándort és Szilvásy Györgyöt is meghallgathatja az albizottság.