Az elmúlt néhány hétben a figyelem középpontjába került a Pető Intézet, illetve az azt fenntartó Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft. anyagi helyzete, amely egyes állítások szerint  annyira leromlott, hogy veszélybe került a két oktatási intézmény, a speciális fejlesztő pedagógusokat (konduktorokat) képző Mozgássérültek Pető András Nevelőképzője, illetve a Gyakorló Általános Iskola és Kollégium léte. A botrány újságcikkekkel kezdődött, majd hamarosan Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért képviselőnője karolta fel az ügyet. Ő azt állította, az intézet telekspekuláció áldozata lett, amelyben a kormány is érintett.

A kormány azóta többször is  közölte: garantálja, hogy a Pető Intézet akadály nélkül folytathatja eddigi működését. Elsőként az állami támogatások folyósítását ígérték be (amely – szemben azzal, amit a kormány sugall – nem az eddigi támogatások kétszerese, hanem az eddigivel azonos összeg), csütörtökön pedig az intézet államosítását javasolták. „A javaslat lényege, hogy az intézet az anyagi segítségnyújtáson túl közvetlen állami fenntartásba kerülne, így működtetését a kormány garantálná. Az intézet köznevelési intézménye pedig gyakorlóiskolaként működhetne tovább” – szólt a közlemény. A hvg.hu megkereste Makk Ádámot, az intézet szóvivőjét, aki azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Mivel az intézet vezetése csütörtökön Münchenben egy nemzetközi konferencián vett részt, Makk csak tőlünk értesült a kormány szándékairól. Nem válaszolt Pétermann Csaba, a Pető Intézetet fenntartó kft. pénzügyi vezetője sem: mint mondta, a kormány vele sem közölte az állami tulajdonba vétel részleteit.

Ellenőrizhetetlen számok

Bár szeptemberben a nevelőképző rektora cáfolta, hogy az intézmény csődközeli helyzetbe jutott volna, a Pető körüli kampány mégis folytatódott: Szabó Tímea kijelentette, hogy a rektor állításaival szemben az intézetben már fűtésre sincs pénz (ezt később a gondnok cáfolta), majd tüntetést tartottak és Facebook-oldalt indítottak a Pető Intézet „megmentésére”, amelyhez mára több mint 50 ezren csatlakoztak. Közben a PM-es képviselő a parlamentben kezdeményezte, hogy az intézet kapjon félmilliárd forintot, ezt azonban a fideszes képviselők leszavazták. Szeptember végén az Emberi Erőforrás Minisztérium (Emmi) 210 milliós támogatást ígért, amit jövő őszig folyósítanának. Ezt az összeget azonban sokan kevesellték, egyesek szerint ez elmarad az eddigi támogatás mértékétől.

Stiller Ákos

Arról, hogy pontosan mennyit kapott korábban az intézet, és hogy ez több-e, vagy kevesebb annál, amit most kapnak, mind a sajtóban, mind a politikában ellentmondásos, gyakran pontatlan számadatok kerültek elő. Az intézet pénzügyi vezetői tagadták, hogy a fenntartó kft.-t a csőd fenyegetné, őket a kritikusok hazugsággal vádolták, Szabó Tímea egyenesen arról beszélt, hogy „a Fidesz-maffia megszállta a Pető Intézetet”. Bizonyítékként felhozta a kft. egyes vezetőinek állami múltját és az általuk készíttetett, az intézet ingatlanjait érintő értékbecsléseket – ezek szerinte arra utalnak, hogy az említett vezetők az intézet épületeinek eladását tervezték-tervezik – üzleti vagy politikai célra.

Nézzük a számokat

A Pető Intézet pénzügyi gondjairól először augusztus 27-én az Index írt. „A tönk szélére került a világhírű Pető Intézet” című cikk arról számolt be, hogy az intézmény bevételei „a korábban jellemző évi 2,2 milliárdos szintről 1,5 milliárd forintra apadtak”, amit a Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft. „konduktorai kirúgásával próbálna” orvosolni. Az, hogy pontosan mennyi idő alatt csökkentek 700 millióval a források, nem derül ki a cikkből, ahogy az sem, mekkora szerepet játszott ebben az állami támogatások kiesése. A források csökkenését a cikk a „külföldi támogatások, a közoktatási normatívák csökkenése és a nemzetközi projektek bevételeinek visszaesésével” magyarázta.

Azt azonban egy hivatalos adat sem erősíti meg, hogy a főiskola a közelmúltban 2,2 milliárd forintból gazdálkodott volna. Ez a szám elsőként az Index cikkében szerepelt, ahol azonban csak becslésnek tűnik ez az adat, mivel a szerző is rámutat: „a Pető Kft. az Opten céginformációi szerint még nem adta le a 2012-es mérlegét sem”. A számadatot nem erősítette meg egy hivatalos forrás sem. A hvg.hu-nak nyilatkozó Pétermann Csaba, a Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft. pénzügyi vezetője (a Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft. 2010-ben alakult, 2012-ben vette át az intézet fenntartását az akkor megszűnt Pető Közalapítványtól) szerint „csúcspontján” közel 2 milliárd forint volt az intézet költségvetése. Ez mára valóban 1,5-1,6 milliárd közé csökkent, azonban a bevételek visszaesése többéves folyamat eredménye volt. „2008-2009 között csökkentek jelentősen az állami támogatások, amelyek viszont az elmúlt négy évben nagyjából szinten maradtak. 2013-ban viszont hatalmas kiesést okozott a külföldi források elmaradása. Idén több mint 200 millió forint esett ki így, viszont az állami források jelentősen nem változtak.”

Széky Jánosnak az Élet és Irodalom szeptember 27-i számában megjelent cikke szerint 2008 és 2011 között folyamatosan csökkent az államtól kapott normatív támogatás összege, mivel az elmúlt években egyre kevesebben tanultak az intézet iskoláiban. Ez részben kudarcnak, részben sikernek is tekinthető: a Pető Főiskola minden évben számos, mozgássérült gyerekekkel foglalkozó konduktort képez ki, akik később az általános iskolákban alkalmazzák az itt tanultakat. A Magyarországon és az EU-ban elfogadott irányelv szerint ugyanis a sérült gyerekeket nem egy elkülönített intézetben, hanem integráltan, hagyományos, de akadálymentesített iskolákban kellene tanítani. Más kérdés, hogy a Pető-módszert az intézet nem védette le, így külföldön más, tőlük független intézmények is alkalmazzák, így az intézet bevételi forrásoktól esik el.

Ugyanannyit kapnak, mint idén

A NOL.hu szerint a büdzsétervezet alapján 2013-ról 2014-re csökkenni fog az intézet állami támogatása: a 2013-as 105 millió forintos, „Gazdasági társaságok által ellátott (felső)oktatási feladatok támogatása” jogcímen kapott támogatás jövőre 92,4 millióra olvad. Azonban semmilyen hivatalos dokumentum nem utal arra, hogy 2013-ban az intézet valóban 105 milliót kapott volna: a 2013-as költségvetésben ugyan 121 millió forint támogatás szerepel (ugyanennyit kapott a Pető Intézet 2012-ben, és az azt megelőző években is), ezt azonban nem kapta kézhez, mivel a túlzottdeficit-eljárás miatt a kormány zárolta egyes minisztériumok, köztük az Emmi forrásait is. Így a Pető Intézet nem jutott hozzá a teljes összeghez, csak 92,4 millió forinthoz, ugyanannyihoz, amennyi a 2014-es költségvetésben is szerepel.

Stiller Ákos

Az említett 105 millió forint minden bizonnyal az úgynevezett „kiegészítő normatív támogatás” összege, amely azonban nem azonos a büdzsében szereplő „Gazdasági társaságok által ellátott (felső)oktatási feladatok támogatásával”. Utóbbi nem normatív, vagyis nem a tanított diákok után járó támogatás. A 105 milliós „kiegészítő normatív támogatáshoz” (amely nem szerepel a büdzsében, hanem a minisztériummal való szerződéskötés után utalják) szintén változatlanul hozzájut jövőre az intézet. Emellett az év hátralévő részére egy újabb nem normatív támogatásról is szeretnének szerződést kötni, egyelőre nem tudni, mekkora összegről. Pétermann Csaba, a fenntartó kft. ügyvezetője szerint a részletekről már folynak az egyeztetések.

Indul a pánik

A már említett, 105 millió forintos „kiegészítő normatív támogatás” indította el az intézet körüli vitákat. (Ezt ráadásul megduplázva kapja a Pető, mivel speciális feladatokat lát el, így valójában 210 millió forintról beszélünk.) Az erről szóló szerződés járt le idén augusztus végén, és ez valóban krízishelyzetet idézett elő a Petőben. „El kellett kezdenünk megoldásokat keresni, hogyan tudnánk csökkenteni a költségeinket. Nyáron szerződést bontottunk két, műszaki feladatokat ellátó külsős céggel, és alkalmazottakat vettünk fel a helyükre, akik olcsóbban vállalták ezt a munkát, de ez nem volt elég. Biztossá vált, hogy önerőből nem tudnánk rendbe tenni a költségvetésünket, ezért tárgyalni kezdtünk a minisztériummal a szerződés megújításáról” – mondta Pétermann Csaba a hvg.hu-nak.

A minisztérium később ígéretet tett, hogy megújítják a szerződést a 210 milliós kiegészítő normatív támogatásról. Az ellenzék ezt kételkedve fogadta: Szabó Tímea szeptember 16-án megkérdezte Doncsev András parlamenti államtitkárt, hogy aláírták-e már az új szerződést. Doncsev október elsején írásban válaszolt, „2013. 09. 25-én a szerződés pénzügyi és jogi ellenjegyzése megtörtént, aláírása folyamatban van. A fenntartó 2013. 09. 30-án vitte el a szerződést aláírásra.” „Nincs reális magyarázata a csődről szóló rémhíreknek, csak az új fenntartóval szembeni bizalmatlanság” – fogalmazott Fehér Miklós, a fenntartó kft. vezérigazgatója. Szerinte "folyosói pletykák jutottak el a médiába olyan dolgozóktól, akik aggódtak az átalakulás miatt, és volt egy politikai erő, aki ezt fel próbálta használni”.

Gyanús értékbecslés?

A pénzügyi vitáknál is zavarosabbak a Pető Intézet egyik ingatlanjával kapcsolatos aggodalmak. Ezekre szintén Szabó Tímea hívta fel a figyelmet. Szeptember 4-én arról beszélt, „egyértelmű bizonyítékai” vannak arra, hogy a kormány a Pető Intézet egyik épületébe költöztetné az EMMI-hez tartozó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI), amit az EMMI határozottan cáfolt. Szabó Tímea arra hivatkozott, hogy hozzá jutott a Pető Intézet ingatlanjaira vonatkozó értékbecslés dokumentumaihoz. Szerinte a dokumentumok (amelyeket nyilvánosan nem tett közzé) arra utalnak, hogy a fenntartók áron alul készülnek eladni az intézet Kútvölgyi úti ingatlanját.

A képviselő a hvg.hu kérdésére megismételte ezen aggodalmait, és eljuttatta hozzánk az említett dokumentumokat, amelyek már a sajtóban korábban napvilágot láttak. Szerinte ezek egyikében az a mondat, miszerint az értékbecslő becslése „a nyilvános fórumokon is vállalható minimális értéket tartalmazza”, feltehetően arra utal, hogy az ingatlanok értékesítésének előkészülete zajlott: „nem hiszem, hogy túlzás lenne azt feltételezni, hogy ez a mondat azt jelenti, hogy az épület esetleges eladásakor ezen ár alá menni már gyanús lenne” – fogalmazott. “ “Az OPNI-ra vonatkozó utalás, miszerint “az OPNI esetében is az érték a jövőbeni hasznosítástól és a rendelkezésre álló vagy vélt finanszírozási bázistól függően igen tág határok között mozog…” sem kimodottan szerencsés, ha megnézzük, hogy mi lett végül az OPNI sorsa” – tette hozzá.

Semmi nem utal költözésre

„Amikor átvettük a Pető Intézet fenntartását, úgy láttuk, hogy az ingatlanokban nem megfelelőek a körülmények az oktatási feladatokra, ezért elkezdtünk gondolkodni azon, hogyan lehetne megoldani ezt a problémát. Felmerült az ingatlan átalakítása, és lecserélése is, de csak ötlet szintjén, döntés nem született az ügyben” – mondta a hvg.hu-nak Pétermann Csaba. A 2011-12-ben készült értékbecslésben, amelyet Szabó Tímea a hvg.hu-nak eljuttatott, valóban több javaslat is szerepel az ingatlan hasznosítására. Alapvetően ötféle forgatókönyvet vázoltak fel: „A helyszínek maradnak” profit, illetve „nem profit alapon”; felmerült „a helyszínek részleges cseréje”, a „telek beépítése intézeti célokra”; valamint a „telek cseréje más vagyontárgyra”.

Pétermann Csaba állítását támasztja alá, hogy a dokumentum szerint is „egyenlőre (sic) gondolatkísérlet szintjén” tárgyalják csak ezeket a lehetőségeket. Közvetlen utalás tehát nincs arra, hogy át akarják adni az épületet valakinek. A dokumentum további hasznosítási lehetőségeket, valamint azok várható árát is felsorolja, a becslés szerint az épület többek között VIP-magánkórháznak, parkolóháznak, és wellnessközpontnak is alkalmas lenne, a GYEMSZI-t azonban nem említik benne.

Stiller Ákos

„Nem igaz, hogy át fogjuk adni az ingatlanokat. Azt el tudom képzelni, hogy vannak, akik ácsingóznak az épületekre, de mi nem tárgyaltunk senkivel. Szó volt az egyik épületről, ami rossz állapotban van. Folyosói pletykák juthattak el a médiába: ötleteltek, hogy hogyan lehetne felújítani, sokféle konstrukció felmerült, de tárgyalásig nem jutottunk el, és a felújítás azóta elindult, és minden épület az intézetnél maradt” – mondta a hvg.hu-nak Fehér Miklós.

Szabó: nem lehet hinni a kft. vezetőinek

Szabó Tímea kritizálta az intézetet üzemeltető kft munkáját is, szerinte Fehér Miklós (korábban Surján László minisztériumában dolgozott) és Makk Ádám szóvivő kormányközeli előélete (régebben kormányhivatalban volt tanácsadó), valamint a dokumentumok alapján arra lehet következtetni, hogy a vezetőség egy része nem feltétlenül a Pető Intézet közvetlen érdekeit képviselte. A vezetésnek nem sikerült semmilyen érdemi pozitív változást elérnie az intézet anyagi helyzetét illetően (a Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft 2010-ben alakult, 2012-ben vette át az intézet üzemeltetését az akkor megszűnt Pető Közalapítványtól), ezért teljesen új vezetésre és új vezetési szemléletre lenne szükség.

„Eddig nem kaptunk a kormánytól arra sem választ, hogy miért volt egyáltalán szükség a közalapítvány helyett kft-t létrehozni, amely, mint kiderült, nem alkalmas az intézet üzleti szemléletű vezetésére sem” – mondta. Szabó Tímea szerint a kft-nek strukturális reformokat kellett volna hoznia és le kellene védenie a Pető-módszert, így plusz bevételekhez juthatna az a hasonlóan működő oktatási intézményektől.

Szabó Tímea szerint az EMMI-ben és a Petőben is többször is valótlanságokat állítottak az intézet helyzetéről, például kezdetben tagadták, hogy anyagi gondjaik lennének, és, hogy lettek volna bármilyen tervek az ingatlanokat illetően. Szabó ősszel arról számolt be, hogy az intézet egyes részeiben nincs fűtés, mert nincs pénz megjavítani a fűtőrendszert. Ezt az intézet vezetői cáfolták. Szabó szerint az intézet több dolgozójától származott az információ.  A képviselő hivatkozott egy másik, a birtokában levő levelezésre is, amely szerinte közvetlenül bizonyítja az ingatlan ügyletet és a GYEMSZI beköltözési szándékát a Kútvölgyi úti ingatlanba, ezt azonban a hvg.hu kérése ellenére nem akarta megmutatni. Ennek bemutatását állítása szerint a közeljövőben tervezik.

A tervezett államosítással kapcsolatban a képviselő azt mondta, a felvetés miatt "egyértelmű, hogy mindazon aggodalmak, amelyeket a Pető Intézettel kapcsolatban másfél hónappal ezelőtt az Együtt–PM nevében megfogalmaztam, igaznak bizonyultak." Szerinte az állami tulajdonba vétel csak látszatmegoldás, ráadásul "semmi garanciát" nem ad arra, hogy az intézet ne essen el fontos nem állami forrásoktól, vagy hogy "nem az államosítás mögé bújva akarják az ingatlanügyleteket folytatni".