A vád szerint Hagyó Miklós elsőrendű vádlott utasítására az AAM-mel két szerződést kötött a BKV, a cég számára szükségtelen szolgáltatásokról, amelyekért 133 millió forintot utalt át a közlekedési vállalat.

A tanú az ügyész kérdésére azt válaszolta, hogy 2007 márciusában kezdett dolgozni a 4-es metró beruházását lebonyolító szervezetnél, és az év júliusától 2008 szeptemberéig töltötte be a projektigazgatói tisztet.

Elmondta: bár elődje a pozíció átadás-átvételekor mindent rendben lévőnek ítélt a társaságnál, a gyakorlatban ez nem így volt. A DBR Metró munkájába bekapcsolódva "megdöbbentő" állapotokkal szembesült. A cég akkoriban alkalmatlan volt feladatainak ellátására – tette hozzá.

Azt mondta: a szerinte nem megfelelő munkatársakon kívül mindössze öt-hat projektvezető alkotta a szakembergárdát, ők viszont a kivitelezés megkezdése után már az érintett helyszíneken dolgoztak. Az előkészítő tevékenységre és a projekt uniós támogatásának igénylésére így senki sem maradt.

Az AAM Zrt. szerepéről a tanú azt mondta: a metróprojektben külső vezetési tanácsadóként részt vevő cég megbízása "szükségszerű és indokolt volt". A társaság látott el minden olyan teendőt, amelyre a DBR-nek nem volt szakembere, illetve kapacitása.

A projekten belüli folyamatok hatékonyságának és átláthatóságának javításával, továbbá a szerződések közötti szakmai és jogi problémák kezelését segítve az AAM Zrt. tevékenyen közreműködött több tízmilliárd forint megtakarításában, illetve abban is, hogy a beruházásra sikerült egymilliárd euró uniós támogatást nyernie az országnak – hangsúlyozta a tanú. 

A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig csaknem 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.

A bizonyítási eljárás csütörtökön várhatóan újabb tanú kihallgatásával folytatódik.