A nemzetközi jogvédő szervezet szerdán közzétett jelentésében azt írta, Magyarországon a családon belüli erőszak kezelésére kiépített rendszer egyszerűen nem működik. Szerintük a rendőrségi tétlenség, a jogi és iránymutatásbeli hiányosságok miatt nem kapnak megfelelő védelmet a családon belüli erőszakot elszenvedő nők, akiknek az állami segítségnyújtási rendszer elégtelenségeiből kifolyólag gyakran nincs más választásuk, minthogy visszatérjenek bántalmazójukhoz.

A HRW szerint a rendőrség gyakran elriasztja a nőket a feljelentéstételtől, nem él kellő hatékonysággal törvényi jogköreivel, és olykor kifejezetten ellenségesen lép fel. A rendőrség honlapján közzétett szerdai közlemény szerint a jelentés közzétételét megelőzően az ORFK-n fogadták a Human Rights Watch képviselőit és több valótlanságra felhívták figyelmüket.

Ismertetik, hogy a jelentés hiányolja az átfogó nemzeti stratégiát vagy irányelvet, miközben 2004-ben a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájával összefüggő feladatokról kormányhatározat jelent meg, amely a családon belüli erőszak megelőzése kapcsán kilenc pontból álló intézkedési tervet is meghatározott.

A közlemény felidézte, hogy a kormány idén szeptemberben elfogadta a nemzeti bűnmegelőzési stratégiát, amelyben ugyancsak több hivatkozás található a családon belüli erőszak kezelésére.

Az ORFK közölte, a jelentés kiemeli, hogy a korábbi büntető törvénykönyv (Btk.) nem határozott meg különálló, a családon belüli erőszakra vonatkozó tényállást. A rendőrség jelezte: a Btk.-ban kimerítően és pontosan szerepeltek azok a törvényi tényállások, amelyekbe valamennyi családon belül elkövethető jogsértés beilleszthető, s azok a jelentésben foglaltaknál sokkal szélesebb körben fedték le a büntetendő fizikai, pszichikai bántalmazást vagy elhanyagolást. Ugyanez megjelenik egy ORFK utasításban is, amely kimerítően határozza meg a családon belüli erőszak fogalmát – tették hozzá.

A rendőrség számos helyen pontatlannak nevezte az új Btk. kapcsolati erőszakra vonatkozó elemzését is. Kifejtették: a jelentés megfogalmazásával ellentétben a jogszabályban szerepel a sértettek között az elkövetéskor vagy korábban egy lakásban, közös háztartásban élő volt élettárs is. A hozzátartozó sérelmére elkövetett szexuális kényszerítést és szexuális erőszakot a Btk. súlyosabban bünteti a hozzátartozó bántalmazásánál.

Valótlanságnak tartja az ORFK a rendőrök családon belüli erőszakkal összefüggő képzetlenségét is, indoklásuk szerint a témakörrel foglalkozó állami támogatású nemzeti képzési program utoljára egyéves projekt keretében valósult meg 2010-ben. 

Az ORFK konkrét ügy ismeretének hiányában érdemben nem tudja vizsgálni azon állításokat, miszerint "teljes mértékben semmibe veszik" a családon belüli erőszak eseteiben tett feljelentéseket vagy nem hallgatják meg a bántalmazott nőt. A rendőri intézkedések ellen panasszal lehet élni, akár több fórum igénybevételével is – jegyezték meg.

Az Emmi is reagált

A Human Rights Watch jelentésével kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte: az állam továbbra is határozottan elutasítja a kapcsolati erőszakot.

Az Emmi álláspontja szerint a jelentés utólag is megerősíti, hogy szükséges és jó irányba mutató lépés volt a kapcsolati erőszak önálló büntetőjogi tényállás létrehozása a 2013. július 1-ével hatályba lépett új büntető törvénykönyvben. Jelezték: a szervezet ajánlásai részben rámutatnak azokra a problémákra, amelyek a korábbi szabályozás gyengeségeiből fakadnak, az öt hónapja életbe lépett szabályozás tapasztalatait pedig értelemszerűen még korai lenne tudományos módszerességgel feldolgozni.

A tárca közleménye szerint a szervezet képviselői korábbi találkozóikon jelezték, hogy nem átfogó képet akartak alkotni a magyar jogszabályi környezetről, hanem egy-egy kirívó példán keresztül ösztönözni a kormányt további intézkedések megtételére. Az Emmi az egyeztetéseken több ténybeli tévedés javítását, illetve más országokban tapasztalt jó gyakorlatok megosztását kérte a HRW-tól, amely erre ígéretet tett – fűzték hozzá.

Az állam határozottan elutasítja a kapcsolati erőszakot, a bántalmazóknak bíróság előtt kell felelniük tettükért, s ha a bántalmazott kéri az ellátórendszer segítségét, az áldozatok védelmére, segítésére, a krízishelyzetek rendezésére minden esetben lehetőség van.