Itt ért véget az adósság elleni harc
Ma még senki nem tudja, hol áll meg a nagy budapesti sportegyesületek konszolidációjának számlája, amit ráadásul – a kormány ígérete szerint – még nagyobb szabású fejlesztési program követ. A kritikusok szerint a kabinet egy szűk körnek kedvez, az államtitkár viszont a magyar sport fundamentumáról beszél. Az érintett egyesületi vezetők szerint azért szorulnak állami segítségre, mert a kerületi önkormányzatok igen eltérő mértékben támogatják a klubokat, a látványsportágakon kívüli sportágak szponzorálása pedig gyakorlatilag megszűnt.
„Ez egy szomorú történet volt, elismerem, hosszú hónapokon keresztül nem tudtuk a juttatásaikat utalni” – mondta egy hónapja a hvg.hu-nak Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő, az MTK elnöke, akit a sportegyesület anyagi problémáiról, és az ezért eligazoló olimpiai ezüstérmes kajakozókról kérdeztük. Ha csak a kormányon múlik, a jövőben nem történik majd ilyen, hiszen az idén 125 éves MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) egy pénteki kormányhatározat értelmében 1,15 milliárd forintot kap „2013. évi sportszakmai többletfeladatainak támogatására”.
Az utóbbi kifejezés lényegében azt jelenti, hogy – mint Orbán Viktor miniszterelnök is bejelentette szombaton, az MTK jubileumi gáláján – a kormány kifizeti az egyesület elmúlt években felhalmozódott adósságát. Ha azonban az MTK-t kisegíti a kabinet, nem hagyhatja ki a többi nagynevű klubot sem, ezért a kormányhatározat értelmében adósságátvállalásra és jelentős fejlesztésekre számíthat öt másik budapesti „kiemelt sportegyesület”, a Budapesti Honvéd, a BVSC, a Ferencváros, az Újpest és a Vasas is.
Azt azonban egyelőre senki nem tudja pontosan, ez mennyi pénzt jelent, és egyelőre az sem világos, hogy csak az egyesületek, vagy az általuk alapított gazdasági társaságok adósságát vállalják át. A kormányhatározatban csak az áll, hogy az emberi erőforrások miniszterének november 27-ig kell előterjesztést készítenie a „felhalmozott adósságállomány elemzése érdekében”. Simicskó István sportügyi államtitkár szerint „az adósság felmérése folyamatban van”, egyelőre csak a BSE-vel egyesült MTK esetében ismert a pontos szám: 788 millió forintra rúg. Az államtitkár úgy véli, a többi klubnál nem lesz ekkora mértékű az adósság.
De a fővárosi nagyegyesületek adósságkonszolidációja csak az egyik pillér: a kluboknak Orbán fejlesztési támogatást, valamint működési támogatást is beígért állami forrásból. A 300 milliós éves támogatás esetenként az eddigi működési támogatásnak a 20-szorosa lehet. A közvetlen, feltétel nélküli működési támogatás mindenképp furcsán viszonyul az egyesületi, civil léthez, amelyet alapvetően a tagok által fizetett tagdíjakból és egyéb saját bevételekből (tevékenységhez kötődő pályázatok, pályahasznosítás, reklám, adományok stb.) kellene finanszírozni. Nem beszélve arról, hogy már az sem fogalmaz meg szerencsés üzenetet, ha az egyesületek adósságát biankó csekkel átveszik.
Szűk kör, vagy a magyar sport alapja?
„Ez arról szól, hogy egy szelektált szűk körnek több pénze lesz, és hát látjuk, hogy kik vezetik ezeket a klubokat” – bírálta a döntést Scheiring Gábor, a Párbeszéd Magyarországért (PM) képviselője, aki azt is kifogásolta, hogy a vidéki sportegyesületek közben egyre nehezebb helyzetben vannak. „Ez a hat nagy fővárosi klub adja az olimpiai aranyérmek és pontszámok nagyobb részét” – mondta erről a hvg.hu-nak Simicskó István, aki szerint több mint hatezer gyerek sportol ezekben az egyesületekben, amelyek „a magyar sport alapját képezik”.
A nagynevű egyesületeket az államtitkár a magyar sport „fundamentumának” nevezte, és úgy fogalmazott: a kormány célja, hogy minél több gyerek sportoljon, így közülük minél többen nyerjenek érmeket olimpiákon, világversenyeken. Az érintett klubok valóban nagyon sokaknak adnak sportolási lehetősége. A 19 szakosztályt működtető Vasasban például 2000-2500 fő mozog rendszeresen, az UTE-ban pedig 16 szakosztály felügyelete alatt 19 sportágban körülbelül 3000-en. Utóbbiak közül 1500-an rendelkeznek versenyengedéllyel, az egyesületnek 15 felnőtt igazolt sportolója van, és öten kapnak fizetést azért, hogy a klubban sportolnak.
| Nem a fociról szól |
| Bár a nagy budapesti sportklubokat leginkább a focicsapatokról ismerik, ezek külön gazdasági társaságokként működnek, és esetenként teljesen függetlenek az anyaegyesülettől. Az MTK focicsapatát működtető MTK Budapest Zrt. tulajdonosa például a Várszegi Gábor nevével fémjelzett Fotex Kft., az egyesületnek jogilag semmi köze a céghez. A Vasas Sport Clubnak csak jelképes egy százaléka van a Vasas Futball Kft.-ben, amelynek fő tulajdonosan a németországi Rostockban bejegyzett Vasas GmbH. Az FTC Labdarúgó Zrt.-nek viszont a Ferencvárosi Torna Club az egyetlen részvényese, mióta a brit Kevin McCabe cége kivonult, és egy euróért eladta azt (a stadiont és a hozzá tartozó ingatlanokat viszont az állam ötmilliárd forintért vásárolta vissza az üzletembertől, majd adta a Ferencváros vagyonkezelésébe). A klubok különböző modellekben működnek, az anyaegyesület mellett esetenként tucatnyi gazdasági társaság és alapítvány is viselheti a nevet. Az FTC-nek például 18 gazdasági társasága van (létezik egyebek mellett FTC Curling vagy FTC Teke Nonprofit Kft. is), míg a Vasasnak csak három (Vasas Akadémia, Vasas Vízilabda és Vasas Futball Kft.). A Magyar Testgyakorlók Körének (MTK) viszont ma már – az Opten cégadatbázisának tanúsága szerint – egyáltalán nincs érdekeltsége gazdasági társaságban. |
A hvg.hu kérdésre Simicskó István azt mondta: vizsgálják, hogy vidéki kluboknak adhatnak-e hasonló támogatást, de országszerte nagy eltérések vannak, bizonyos önkormányzatok képesek arra, hogy bőkezűek legyenek, így nincs szükség állami beavatkozásra. Markovits László, a Vasas SC elnöke és Őze István, az Újpesti Torna Egylet (UTE) elnöke is egyetért abban, hogy a nagy múltú budapesti egyesületek azért szorulnak segítségre, mert gyakorlatilag megszűnt a szponzoráció, a magáncégek már alig támogatják a versenysportot (a társaságiadó-felajánlások csak a kijelölt látványsportágakhoz, azon belül elsősorban az utánpótlásképzéshez használhatóak).
Tervezhető gazdálkodás, saját edzőterem
Bár a budapesti egyesületek vidéki társaiknál kevésbé számíthatnak a lokálpatriotizmusra, akadnak ellenpéldák is. A IV. kerület idén 97 millió forintot szánt az UTE versenysportjának támogatására, illetve 36 milliót az utánpótlásképzésre (Őze szerint az önkormányzathoz ezen felül is lehetett mindig segítségért fordulni, ha a klub megszorult). A Vasas és a Honvéd viszont csak évi hét-hétmilliót kap a XIII. kerületi önkormányzattól (a II. kerület, ahol a vívóterem van, nem támogatja a Vasast). Érdekes jelenség, hogy bizonyos klubokat nem csak a saját kerületük támogat: Józsefváros például évi 20 millió forinttal járul hozzá az FTC kézilabdasportjához.
Őze szerint az UTE az államtól a működésre 15 millió forintot kap egy évben (Sport XXI, Műhelytámogatás), és ennek több mint duplája a tagdíjbevétel. Markovits úgy számol, hogy a Vasas égisze alatt működő sportágak, és az általuk kezelt létesítmények költségvetésének körülbelül 6 százaléka származik állami és önkormányzati forrásból. Ez a kormány ígérete szerint mostantól stabilan évi 300 millió forintra nő (a BVSC támogatása kevesebb, 72 millió forint lesz). Bár még nem jelent meg a kormányhatározat, a működési támogatás már az idén megérkezhet, a jövőben pedig rendszeresen jár majd, így tervezhetővé teszi a munkát.
Simicskó szerint dolgoznak azon, hogyan lehet ellenőrizni a támogatás felhasználását, például hogy ne lehessen a profi labdarúgásra fordítani a pénzt. A rendszeres támogatás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az egyesületek a saját kezükbe vegyék a létesítményeket, amelyeknek ma igen változatos a fenntartója. A pénteki kormányhatározat feladatul is szabja az illetékes minisztereknek és a sportlétesítményekért felelős kormánybiztosnak, hogy készítsenek előterjesztést az állami tulajdonú ingatlanok „kiemelt sportegyesületek vagyonkezelésébe adásáról”. Ez a mainál tisztább helyzetet teremtene, hiszen minden klubnak magának kellene gondoskodnia az ingatlanok fenntartásáról.
Ezek a sportlétesítmények gyakran igen lepukkant állapotban vannak. „Ha leviszi oda egy szülő a gyerekét azért, mert tudja, hogy remek utánpótlás-nevelés folyik az MTK-nál, de meglátja a körülményeket, soha többé nem fog visszatérni” – mondta tavaly Deutsch az Origónak az MTK vízitelepeiről. A kormány most azt ígéri, nagyszabású fejlesztés indul, de az MTK kivételével ennek az értéke sem ismert. A kormányhatározat csak annyit ír elő, hogy előterjesztést kell készíteni a sportegyesületek 2014 és 2020 közti fejlesztési koncepcióiról, és az azokhoz szükséges költségvetési támogatásokról.
Az adósságelengedésnek nincs jó üzenete
Szappanos Gábor sportközgazdász szerint nincs jó üzenete annak, hogy a kormány gyakorlatilag feltétel nélkül átvállalja a fővárosi egyesületek adósságát. Ez mindenképpen rossz hír azoknak, akik eddig rendesen fizették a kötelezettségeiket, és szigorú költségvetést folytattak. Hasonlóan fogalmazott Berkes Péter marketingszakértő, a Semmelweis Egyetem sportmenedzsment tanszékének adjunktusa, aki szerint azért is rossz üzenet az adósságátvállalás, mert a nagy budapesti klubokak az 1990-es években kétszer is konszolidálták (elengedték a köztartozásaikat), mégis újra eladósodtak.
Berkesnek és Szappanosnak ugyanakkor a létesítményfejlesztéssel szemben nincs kifogása. "Ha utánpótlás-fejlesztésre, a fiatalok sportolásának elősegítésére, például eszközvásárlásra fordítják, vagy energiahatékonysági fejlesztést valósítanak meg belőle, ami aztán csökkenti a rezsiköltségeket, egyet tudok vele érteni" – mondta Szappanos, aki szerint ilyen nagyságú infrastruktúra-fejlesztésekre az egyesületnek saját erőből nem lenne pénze, viszont több ezer fiatal sportolási lehetőségét javítják. A sportközgazdász szerint az természetesen nem jó, ha csak odatolnak százmillió forintot, és az is szerencsésebb lenne, ha a támogatást nem közvetlenül, hanem feltételeknek megfelelve, pályázati úton adnák.
"A kiemelt klubok közvetlen működési támogatása szakít azzal az eddigi törekvéssel, hogy egycsatornás legyen a sportfinanszírozás, és minden pénz a Magyar Olimpiai Bizottságon keresztül érkezzen" – mondta Berkes Péter. A működési támogatásra persze azért is szükség lehet, mert a társaságiadó-felajánlás rendszere teljesen padlóra küldte a szponzorációt. Most ezen is változtatni akar a kormány, jövőre lehetővé teszik, hogy a cégek úgynevezett kiegészítő sporttámogatást is adjanak, amiért cserébe – a taóval ellentétben – már kaphatnak reklámlehetőséget is.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
