A Diploatlas című török nyelvű magazin novemberi kiadása beszámol Magyarország történelméről, a közös magyar-török vonatkozásokról, az állami berendezkedésről, bemutatja Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök politikai életrajzát, továbbá részletes interjút közöl Hóvári János ankarai nagykövettel a kétoldalú kapcsolatokról - közölte a külügy.

A magyar városok közül a lap bemutatja Budapestet, Debrecent, Szegedet, Pécset és Győrt. Részletesen foglalkozik azzal, hogy a török befektetők hogyan jelenhetnek meg a magyar piacon, áttekintést ad a magyar zenetörténetről, a feltalálókról és a Nobel-díjasokról, a magyarországi látnivalókról, a herendi porcelánmanufaktúráról, a magyar konyháról és az oktatási rendszerről.

A külügy közleményben idézték Hóvári Jánost is, aki úgy fogalmazott, hogy "a Diploatlas olyan minőségi sajtótermék, amely képes az érdeklődő török olvasók érdemi megszólítására. Az együttműködésünk célja az volt, hogy Magyarországról minél több érdekes, figyelemfelkeltő dolgot tudjunk közölni. Az egyetlen problémának csak az bizonyult, hogy a rendelkezésre álló terjedelmet akár kétszer-háromszor is ki tudtuk volna tölteni" - emelte ki a diplomata.

A tárca szerint a magazin Magyarországról szóló száma jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a törökök körében az országról kialakult kedvező kép tovább javuljon, és a török olvasóközönség pontos és hasznos információt kapjon Magyarországról az anyanyelvén.

A cikkről szóló közleményt azt követően tette közzé a budapesti külügy, hogy az elmúlt napokban kisebb port kavart egy másik Törökországban megjelent írás.

Takács Szabolcs a Külügyminisztérium politikai igazgatója szerdán találkozót kezdeményezett a budapesti török nagykövetével, Şakir Fakilival, hogy a misszióvezető állásfoglalását kérje a török külügyi tárca háttérintézményének számító Center for Strategic Research egyik kidaványában, a Perception Journal of International Affairsben megjelent írás miatt.

A cikket – amely negatív színben tünteti fel Magyarország alkotmányos berendezkedését – a norvég Sabrina Ramet, a Norwegian University of Science & Technology és a Centre for the Study of Civil War professzora jegyezte Trajectories of Post-Communist Transformation: Myths and Rival Theories about Change in Central and Southeastern Europe címmel.

Az írást - illetve annak egyik bekezdését - korábban Török Gábor politológus tette közzé a Facebookon, Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárnak ajánlva. A bekezdésben a 444.hu beszámolója szerint annyi állt, hogy a szó hagyományos értelmében lehetetlen Magyarországot pluralista demokráciának nevezni, a kormány pedig lakosság nagyobb szelete által támogatva egy autoriter vágányon halad.

Takács Szabolcs politikai igazgató a török követnek szerdán azt mondta, hogy az elemzés semmiképpen sem illik az elmúlt években kiválóan alakuló, folyamatosan fejlődő magyar-török kétoldalú kapcsolatok keretébe - közölte közleményében a külügyi tárca.

A közlemény szerint az igazgató hozzátette azt is, hogy magyar részről a 2013-as évet a kétoldalú kapcsolatokban az áttörés évének tartják, és emiatt Takács Szabolcs magyarázatot kért a nagykövettől arra, hogyan jelenhetett meg a szóban forgó cikk a folyóiratban.

Şakir Fakili nagykövet szerint bár a török külügyminisztérium háttérintézményének kiadványáról van szó, az abban megjelent elemzések nem tükrözik, és nem tükrözhetik a hivatalos török álláspontot, amely a kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó magyar értékeléssel teljesen egybeesik. A nagykövet elhatárolódott az elemzés tartalmától - tette hozzá a közlemény.