„Ha egy ilyen kérdésben nem lehet konszenzusra jutni, akkor jobb, ha a terv meg sem valósul” – tolmácsolta Orbán Viktor kormányfő visszakozó álláspontját Schmidt Mária történész. Mielőtt a fővárosi Szabadság térre tervezett új emlékmű ellenzői elégedetten hátradőlnének, a józan mérlegelés látszatát tükröző bejelentést nem a hét elején, hanem másfél évtizede, 1999 decemberében tette meg a miniszterelnök akkori főtanácsadója. Az egykori tét az Auschwitzban lévő, valóban poros magyar kiállítás megújítása volt. A „modern szemléletű” új tárlat kiszivárgó tervezete – amelyben például a nagyüzemi halálgyárat elosztó- és munkatáborként aposztrofálták – a maihoz hasonló felhördülést és tiltakozásözönt váltott ki.

A történelem azonban aligha ismétli magát. 2014-ben nehezen képzelhető el ilyen kihátrálás, annál is kevésbé, mert a fülkeforradalmár-kormány a hivatalba lépése óta a história területén is elszánt és többfrontos harcot folytat azért, hogy ő határozhassa meg, mi a történelmi igazság.

Arról, hogy mindezt hogyan teszi, a HVG e heti számában olvashatnak.