Az Orbán-kormány időszaka alatt Lengyelország, Szlovákia, a balti országok és Románia egyaránt túltett Magyarország teljesítményén a gazdasági növekedés, a beruházások és a fogyasztás tekintetében, annak ellenére, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter olvasatában a "tények" állítólag sikerről tanúskodnak - írta a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje.

A politikus szerint az oktatási rendszerben konzultáció nélkül végrehajtott, brutális, rosszul átgondolt kiadáscsökkentések tehetséges magyar fiatalok tízezreit kényszerítették arra, hogy külföldön tanuljanak.

Mesterházy szerint a kormánytöbbség hibáktól és ellentmondásoktól hemzsegő törvények százait fogadta el a társadalmi és szakmai konzultációra tett leghalványabb kísérlet nélkül, ezzel egy időben pedig az Alkotmánybíróságot megakadályozták az új törvények zömének felülvizsgálatában. Az ebből eredő törvényi bizonytalanság és kiszámíthatatlanság aláásta az üzleti bizalmat, és a mindennapi élet összes aspektusára kihat.

„Megbénították a beruházásokat”

Az MSZP elnöke szerint a kormány a válságadókkal megbénította a beruházásokat a távközlésben, a bankszektorban, a kiskereskedelemben és a gyógyszeripari szektorban, és ennek hatása átgyűrűzik az egész üzleti környezetre. A banki, az energia- és közmű-szolgáltatási szektorokban alkalmazott adózási és ármaximálási intézkedések meghirdetett célja a magyar lakosság állítólagos kizsákmányolásának megakadályozása, ám a valóságban ezek populista lépések, amelyek végső célja az ellenőrzés átjátszása e szektorok felett az Orbán Viktor belső köréhez közeli üzleti csoportoknak - írta.

Mesterházy szerint az egységes adókulcs is a Fidesz-politika nagy felhajtással reklámozott eleme. Mindazonáltal a kétkulcsos személyi jövedelemadó eltörlésével az Orbán-kormány a magas jövedelműek javadalmazását növelte jelentősen az alacsony fizetésű alkalmazottak és alkalmazóik rovására. Ennek eredményeként a tízmilliós Magyarországon ma 4,5 millióan a szegénységi küszöbön vagy az alatt tengődnek - olvasható a cikkben.

Ilyen törvényi és gazdasági bizonytalanság közepette aligha meglepő, hogy a beruházások a 2000-ben mért szintre estek vissza. Ezt a gazdaságpolitikai "vívmányt" annak ellenére sikerült elérni, hogy a GDP-arányos nettó EU-juttatások 1 százalékról 3 százalékra nőttek - állapította meg.

Nem rossz a közmunka, csak szépségtapasz

A politikus szerint statisztikai torzítás a kormány azon dicsekvése, hogy nőtt a foglalkoztatás, és már több mint 4 millióan dolgoznak. Mindenekelőtt ebben a számban benne van számos külföldön dolgozó magyar is, akiknek tábora az Orbán-kormány alatt gyorsan gyarapszik, és számuk ma már legalább 300 ezer, de lehetséges, hogy ennél is több. Ehhez járul az Orbán-kormány által igencsak favorizált közmunkaprogram, amely 200 ezer embernek "biztosított" alacsony képesítést igénylő részmunkaidős állást.

Mesterházy Attila közölte: egyetért azzal, hogy társadalmi szempontból ez is jobb, mint a munkanélküliség. A valóságban azonban a rendszer nem több, mint ragtapasz egy tátongó seben, pusztán átmeneti intézkedés, mivel az érintetteket nem készíti fel és nem képezi ki valós munkapiaci tevékenységre, így nem teremt tényleges GDP-növekedést, és nyilvánvalóan nem lehet tényleges foglalkoztatásnak tekinteni.

Most, hogy a felzárkózó piacokkal kapcsolatos nemzetközi hangulat rosszabbra fordult, az állítólagos sikerek ingatagsága óhatatlanul lelepleződött. Ezt mutatja, hogy az elmúlt néhány napban a forint kétévi mélypontra gyengült. Mindeközben az Orbán-kormány folyamatosan kommunikál "tényeket" a magyar lakosság, Európa és a világ felé, valójában féligazságokat, torzításokat és esetenként nyílt történelmi hamisításokat közzétéve - fogalmazott az ellenzéki politikus.