Nem sokkal vasárnap délután négy óra után véget ért az ellenzéki Összefogás pártjainak tüntetése a budapesti Alkotmány utcában. A helyszínen tartózkodó munkatársunk szerint több százan lehettek, a rendőrség a helyszínen 4-5000-resre becsülte a tömeget PM-es politikusok szerint, az MTI azt írta: a tüntetők az Alkotmány és a Kozma Ferenc utca sarkán felállított színpadtól a Honvéd és a Szemere utca közötti részig álltak. 

A tüntetők MSZP-s, DK-s, Szolidaritásos zászlókat és táblákat hoztak magukkal, az egyiken például ez volt olvasható: "Orbán, Putyin, Simicska, tele van a talicska, a a Nyerges meg a vontató", egy másikon pedig Orbán Viktor dörzsöli a szemét, a felirat: "Felelős vagy. Jelen vagy?", illetve: "Elvtársak, itt a vége".

Az Alkotmány utca egy részét lezárták, színpadot is felállítottak, felette egy kifeszített molinón az volt olvasható: "Paksról döntsön a nép". A demonstrációt a rendőrség védte. Több tüntetőn lehetett látni MSZP-s kabátot, de tudósítónk a Munkáspárt tábláit is felfedezte.

Gyurcsány: nem vagyok se atom-, se oroszellenes

Az első felszólaló Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke volt. Kijelentette: ő nem atomellenes és nem is oroszellenes, de azt akarja, hogy megbeszélhesse a társadalom a paksi bővítés ügyét és erről ne a fejünk fölött döntsenek. "Orbán Viktor főúrként meg akarja mondani, hogy hogyan rendezzük be a házunkat, ezt nem hagyhatjuk" - fogalmazott a volt miniszterelnök, aki szerint "nyugodt, felnőtt módon meg kell vitatni" az ügyet.

MTI/Máthé Zoltán

Orbán Viktor Gyurcsány szerint hazudott, kiárusítja, "30 ezüstért eladta" az országot. "Tíz őszödi beszéd drámája sem ér fel azzal a hazaárulással, amit Orbán Viktor elkövetett" - jelentette ki Gyurcsány, aki arra szólított  fel, hogy április 6-án a választók Orbánra és Putyinra is mondjanak nemet.

Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke beszédében azt emelte ki, hogy ők Orbán Viktorékkal szemben a "nyugati européer politikát képviselik", és nem akarják, hogy a szabadság, demokrácia és a jólét között bárkinek is választani kelljen. Orbánék szerinte vissza akarják hozni a korrupt, autoriter rendszert. Hozzátette: a tendereket ki kell írni a paksi bővítéshez, az áprilisi választás pedig "népszavazás lesz Paksról".

Szabó Imre MSZP-s parlamenti képviselő arról beszélt: ha marad az Orbán-kormány, nem rezsicsökkentés, hanem -emelés jön. Valótlannak és tarthatatlannak nevezte a további ármérséklést. Bírálta, hogy a Paksról szóló paktumot, amelyet rabláncnak nevezett, előzetes egyeztetés vagy hatástanulmányok nélkül, "mindannyiunkat, még a fideszeseket is átverve" kötötte meg a kormány. "Április 6-án Orbán és Paks ellen szavazunk" - mondta.

Jávor: nekem nem kampánytéma Paks

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke azt mondta: zöld politikusként úgy véli, Paks rossz megoldás, az "atomenergia idejének ugyanis már le kellene járnia". Hozzátette: a világban sok helyen már jobban odafigyelnek a megújuló energiaforrásokra, ezt kellene tennünk itthon is. "Hazugság, hogy az atomenergia olcsó" - mondta Jávor, aki szerint Paks miatt az áram ára is kétszeresére nő majd, ráadásul az atomenergia nem is biztonságos, hiszen "25-30 évente megismétlődnek az atomkatasztrófák". 

MTI/Máthé Zoltán

Az urolsóként felszólaló Bajnai Gordon (Együtt 2014) kijelentette: "a rezsiharcnak Pakssal fizetjük ki az árát", Orbán Viktor pedig azért ment Moszkvába Vlagyimir Putyinhoz, hogy még egy ideig alacsonyan tarthassa a gáz árát, ám később ezt is nekünk kell megfizetni. Szerinte Paks ügy egyesítheti mindazokat, akik félnek az atomenergiától, akik kikérik maguknak, hogy a fejük felett döntsenek, és azokat, akik rájöttek, hogy hazugság a rezsicsökkentés.

Bajnai: Paks lehet az Orbán-rezsim emlékműve

A volt miniszterelnök is azt hangsúlyozta, hogy "vissza kell térni Európához", hozzátéve: Oroszországot nem kell átkozni, mert ők csak a saját érdekeiket nézik, hanem arra kell felfigyelni, hogy Orbánék arra tettek esküt, hogy Magyarország érdekeit szolgálják, tehát akkor tegyenek is így.

A felszólalók mind kiemelték, hogy Orbán 25 évvel ezelőtt annak a rendszerváltásnak volt a vezéralakja, amit mindenki akart, most pedig "Paks lehet az emlékműve az Orbán-rezsimnek", mivel megtestesíti mindazt, ami miatt le kell a kormányt váltani áprilisban.

A tüntetést azért szervezték, hogy a paksi bővítésről ne a "miniszterelnök kénye-kedve", hanem népszavazás döntsön. A szervezők vasárnap délelőtt közölték: az esemény nem marad el a rossz időjárási helyzet miatt, ugyanakkor a vidékről érkezőket arra kérik, ne induljanak el és csak "lélekben" vegyenek részt a budapesti eseményen.

Újra benyújtották a népszavazási kezdeményezést

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke egy szombati sajtótájékoztatón elmondta: újból beadta népszavazási kezdeményezését, amelyet Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke csütörtökön formai okból elutasított. Szerinte ugyanakkor a társadalomnak is kifejezésre kell juttatnia a vasárnapi demonstráción, hogy beleszólást kér a döntésbe.

Szerinte a parlamentnek benyújtott egyezmény szövegéből nem derül ki, mekkora eladósodást jelentene az erőmű bővítése, az államnak mekkora kamatot kellene fizetnie és milyen futamidővel. Hozzétette: az egyezmény kihirdetése biankó csekket adna az Orbán-kormánynak a további megállapodások megkötésére, ezért a parlament nem hagyhatja jóvá a bővítést.

Szombaton civilek tüntettek

Mint ismert: pénteken benyújtotta a kormány a parlamentnek a Moszkvában aláírt orosz-magyar szerződést a Paksi Atomerőmű bővítéséről. Ebből kiderül, hogy Oroszország csak húsz évig vállalja az elhasznált fűtőelemek tárolását vagy feldolgozását, ez után a hulladékot visszaszállítják Magyarországra. Erről eddig a kormányzati kommunikáció nem szólt.

Fülöp Máté

Szombaton mintegy három-négyszáz ember részvételével civil szervezetek tüntettek "Ne paksolják el a jövőnket! - NEM a paksi paktumra" elnevezéssel a Nemzetgazdasági Minisztérium József nádor téri épülete előtt.