Bár a választások végeredményét valószínűleg nem befolyásolja majd, némi kavarodást és kellemetlenséget okozhat, hogy több párt is hasonló néven szeretne elindulni. A legismertebb ilyen helyzet az „Együtt 2014” név miatt állt elő: Bajnai Gordon 2012. október 23-án ugyanezen a néven hirdette meg mozgalmát. Ekkor még nem tervezték, hogy pártként bejegyeztetik magukat, így le is maradtak a kiválasztott névről.

Mire Bajnaiék észbe kaptak, az Együtt 2014 nevet lefoglalta magának egy érdekes társaság: a hivatalosan bejegyzett Együtt 2014 elnöke Tiner György, aki korábban – a Cink tavalyi írása szerint – az MSZP XII. kerületi szervezetének egyik vezetője, illetve Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes parlamenti titkára volt. A párt egyik alapítója volt Bódás Bianka, a Schmuck Andor-féle Tisztelet Társasága szóvivője. Tiner a Magyar Hírlapnak azt mondta: „attól tartottak, elvész ez a név”, ezért alakítottak annak idején pártot.

A név lefoglalása miatt Bajnai Gordon pártjának be kellett érnie az Együtt – a Korszakváltók Pártja elnevezéssel. Tiner azóta valószínűleg ráérzett a párt értékére, mert hivatalosan is kérte a nyilvántartásba vételt jelölőszervezetként (ezt a Nemzeti Választási Bizottság január 30-án meg is tette), majd közleményt adott ki, amelyben azt írta: önállóan indul a választásokon, egyéni képviselőjelölteket és önálló listát állít. Ebben bizonyára nagy segítségére lesz a jól megválasztott név, ha az utcán odalépnek valakihez, hogy „az Együtt 2014-nek gyűjtünk aláírásokat”, nem biztos, hogy azonnal tudja, pontosan melyik szervezetről van szó.

Ez az Együtt-PM, nem az az Együtt 2014

Fazekas István

Hasonló módon könnyítheti meg a Szepessy Zsolt korábbi monoki polgármester által még 2009-ben létrehozott Összefogás Párt jelöltállítását, hogy a baloldali pártok szövetsége – nem hivatalosan – is az Összefogás nevet használja. Szepessy ugyanakkor pont fordítva érzi, legalábbis a közszolgálati Híradónak azt mondta: attól tart, hogy a választók a szavazófülkékben is az ő pártjával azonosítják majd az ellenzéki szövetséget, és ezért nem szavaznak majd az Összefogás Pártra. „Le fogják járatni az összefogás nevet, egy szitokszót csinálnak belőle” – aggódott a volt polgármester.

Az NVB pártokat nyilvántartásba vevő határozatai alapján legnépszerűbb jelző a „keresztény”, eddig négy párt jelentkezett, amely a nevében hordozza: a Fidesszel szövetséges Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) mellett a Keresztény Magyarok Szövetsége, a Magyar Keresztény Szociális Unió, illetve az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt. Mivel azonban a KDNP nem önállóan indul, hanem a Fidesszel közös listán, ezek a pártnevek valószínűleg nem lesznek megtévesztők.

A második legnépszerűbb kifejezés a pártnevekben a „szociáldemokrata”, hárman is megpróbálnak ezen a néven elindulni. Bár az elnökök nevét az NVB határozatok nem tüntetik fel, a székhely és a név alapján valószínűleg még a Kapolyi László-féle szervezetet takarja a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP); a Schmuck Andor-féle szervezet állhat a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja elnevezés mögött, az önmagukat történelmi szocdemeknek tartó, Bordács Gábor által vezetett csoport pedig Szociáldemokrata Párt (SZDP) néven kíván indulni.

Az új választási rendszer nagyban megkönnyíti a kis pártok indulását, hiszen egy egyéni jelölt elindulásához mindössze 500 aláírásra van szükség, ráadásul egy polgár több jelöltet is ajánlhat. Az országos lista állításához pedig elegendő 27, területileg jól elosztott egyéni jelölt. A választási eljárási törvény szerint ráadásul a jelöltek állami finanszírozásra is jogosultak: egy egyéni jelölt egymillió forintot, a listát állító párt pedig – a jelöltek számától függően – akár 597 milliót is kaphat. Ha a jelöltek nem maguk költik el a pénzt, hanem a pártjuknak adják, tételes elszámolásra sincs szükség.