Védenceik bizonyítottság hiányában történő felmentését kérték az ügyvédek a Prisztás-gyilkosság ügyében folyó tárgyaláson, a Fővárosi Törvényszéken február 3-án. Az ügyész fegyházbüntetést és közügyektől eltiltást kért mindhárom vádlottra. A vádhatóság álláspontja szerint Portik Tamás anyagi előnyök miatt rábírta H. Istvánt, hogy ölje meg Prisztás Józsefet. Ehhez az ügyészség szerint F. Ferenc információk adásával, illetve a sértett helyszínre csalásával segített Portik Tamásnak.

Vértócsa a Ladik utcában

„A holttest a nyitott ajtó mellett az úttesten fekszik. Fejénél vértócsa, mely a gépkocsi alá folyik. Bal kezénél Ericsson 388 típusú fekete rádiótelefon, mely csöng. A rádiótelefon hosszában rózsaszín és barna gumival át van fogatva. A telefon alsó része vérrel szennyezett" – ezt a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Technikai Osztályának munkatársai rögzítették Prisztás József megölésének helyszínén az óbudai Ladik utcában még 1996. november 1-jén.

A helyszíni szemle jegyzőkönyve szerint Prisztás Józsefet 11 óra 10 perckor lőttek fejbe, amikor a férfi a Cherokee Jeepjéhez lépve a bal első ajtót kinyitotta. Hogy miért kellett Prisztás Józsefnek meghalnia, másfél évtizeden át nem derült ki. A nyomozás 2012-től vett új fordulatot. Akkor, amikor a régi nagy, megoldatlan ügyek felderítésére a Nemzeti Nyomozó Irodán belül külön csoport alakult. A Prisztás-ügy tárgyalása 2013. május 17-én kezdődött el. A nyomozóhatóság és az ügyészség szerint a vállalkozót Portik Tamás felbujtására ölték meg, mégpedig azért, hogy egy húzódó ingatlanvitát rendezzenek, és Portik az értékes budai házra rátehesse a kezét.

A sikeres felderítésben – mint a hvg.hu megírta – közreműködött a kecskeméti maffiaperben 12 év börtönre ítélt Radnai László, aki viszont a bíróságon azt állította: "üzleti találkozóin hallotta, hogy a Prisztás-gyilkosság – illetve további két emberölés, valamint kézigránátos robbantások – mögött Portik Tamáson kívül D. Gábor és F. Attila áll. Prisztás megölését pedig a Fenyő János médiamogul lelövésével vádolt Jozef Rohác, alias Fogász hajtotta végre".

Verziók a gyilkosságra

Az ügyészség álláspontja szerint Prisztás Józsefet a büntetőeljárás harmadrendű vádlottja, F. Ferenc csalta a Ladik utcába, míg a másodrendű vádlott, H. István fejen lőtte őt. Mindketten Portik megrendelésére cselekedtek. A bűncselekményben való részvételt mindhárman tagadták, F. Ferenc azonban a perbeszéd előtt sírva elismerte a részvételét a gyilkosság elkövetésében, és azt állította, nem tudta, hogy Prisztást le fogja lőni H. István.

Túry Gergely

A tárgyalás során több változat is elhangzott arról, hogy Prisztásnak miért kellett meghalnia, s a gyilkosságot ki vagy kik hajtották végre. Az Aranykéz utcában 1998-ban civil áldozatokkal együtt felrobbantott Boros „Óriás” Tamás (aki egykor az olajosokkal üzletelt, és jól ismerte őket, de később velük szembe fordult) 1997-ben a rendőrségen tett vallomásában Prisztás Józsefre vonatkozóan azt mondta, hogy a férfinak „hatalmas összegek álltak a rendelkezésére, erős embernek számított minden tekintetben”. Lakatos Andrással (alias Kisbandi) együtt benne volt egy komoly olajüzletben, amibe Prisztás be akart szállni. Ehhez azonban szükség volt halasztott vámfizetési engedélyre, amihez is kellettek az olajosok, közülük Portik kapcsolatai. Csakhogy Prisztás az olajosokat is megpróbálta átverni, ezért likvidálták. De Boros hallott arról is, hogy Prisztást az oroszok, Korol Igorék ölték meg, legalábbis szerinte a végrehajtás módja erre utalt.

Kisbandi titkárnője viszont arról beszélt, hogy Prisztás Józsefet azért ölték meg, mert Portik Tamás nem bírta elviselni, hogy a vállalkozó egyáltalán nem félt tőle, hogy lekezelte őt. Egy további tanú véleménye szerint a vállalkozónak azért kellett meghalnia, mert nem vette komolyan Portik Tamást, az illegális olajügyleteket folytató Energol nevű egykori cég egyik volt vezetőjét. 

Az áldozat lánya a tárgyalás során utalt arra, hogy a gyilkosság után Prisztás élettársa a tanú felesége lett, őt pedig szerinte kiforgatták apja jelentős örökségéből. A lány megjegyezte azt is, hogy apja ingatlanai közül az egyiket azért nem kaphatta meg, mert tartozás volt rajta, a másikat azért nem, mert megölhették volna érte.

Védő: Portik nem volt érdekelt

Az ügyvéd a perbeszédében azt mondta, sem a bizonyítékok, sem a tanúvallomások nem igazolják, hogy Portik rendelte volna meg az emberölést, abban nem is volt érdekelt. Példaként említette, hogy ellentmondásosak voltak a tanúvallomások a gyilkosság motivációját illetően, a felek között nem volt konfliktus, és a hagyatékból sem került semmi Portikhoz, anyagi haszna nem származott Prisztás József halálából. A védő hiteltelennek és használhatatlannak nevezte a Prisztás üzleti köréhez tartozó tanúkat, akik szavai szerint az idő múltával rendszeresen változtattak egy kicsit az általuk elmondottakon.

Véleménye szerint az ügyészség kombinatív módon alkalmazza a vallomásokat, a vádat alátámasztó részeket figyelembe veszi, az azzal ellentéteseket pedig elveti. Az ügy koronatanújának számító és az elsőrendű vádlottra terhelő vallomást tevő Radnai Lászlóval összefüggésben azt mondta: a kecskeméti maffiaperben jogerősen elítélt férfi vádalkut kötött és szabadlábra került, súlyos betegként bármit megtett volna annak érdekében, hogy szabaduljon. Az ügyvéd kétségbe vonta a vádlott szavahihetőségét.
 
Portik Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette. A férfit 2012 júliusában fogták el, majd helyezték előzetes letartóztatásba. A hatóságok őt gyanúsították meg a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantással (amelyben a sajtóban rendőrségi informátorként is emlegetett Boros József Károly halt meg), továbbá Seres Zoltánnak és testőrének 1999-es tahitótfalui meggyilkolásával is.

Portik Tamás neve a közelmúltban azzal összefüggésben vált széles körben ismertté, hogy nyilvánosságra kerültek a 2008-ban, a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal élén álló Laborc Sándorral folytatott megbeszélései. A két beszélgetésről készült hangfelvételek leirata szerint Portik Tamás félt, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle, Laborc viszont közéleti szereplőkre terhelő információkat várt tőle. Abban az ügyben hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás gyanúja miatt folytat eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség.