Salgótarjánban a sorházakat és lakótelepi házakat vakablakok tarka színe teszi egyedivé. Persze nem Hundertwasser-installációkkal próbálják feldobni az iparváros unalmas panorámáját, az ok prózaibb: az önkormányzat az utóbbi években több száz ingatlan nyílászáróját falaztatta be.

A befalazott ablakok kiürített önkormányzati bérlakásokat rejtenek. A város még 2008-ban fogadta el a máig érvényes lakásgazdálkodási koncepciót, amely alapján az „elavult” technológiával épült lakásokat – az úgynevezett kolóniákat – ledózerolják, az értékesíthető „szórvány” lakásokat pedig eladásra kínálják.

A város különböző pontjain elszórtan lévő, kiürített bérlakásokat nem lakókkal, hanem téglákkal töltik fel, mert attól tartanak, hogy máskülönben lakásfoglalók költöznének be. A probléma az, hogy a helyzetet azok is megszenvedik, akik rendesen fizetik a bérleti díjat, esetleg még vennének is ki ilyen bérlakásokat maguknak, miután nincs pénzük magasabb komfortfokozatú és drágább rezsijű önkormányzati bérlakásra.

Önerőből is tilos 

„Ha nem adják ki a bérlakásokat, az olcsóbb, mintha kiadnák” – nagyjából így indokolta az önkormányzat, miért nem nyithatja egybe a háromgyerekes Józsa Mónika és családja az önerőből felújított 30 négyzetméteres bérlakásukat a mellettük álló üres lakással. Józsáék az acélgyárhoz vezető külvárosi Salgó úton laknak.

Józsáék bővítettek volna - most költözhetnek ki

Roma Sajtóközpont

A bővítési kérelmükre adott válaszlevél záró soraiból tudták meg, az önkormányzat nemhogy a bővítéshez nem járul hozzá, de még a meglévő lakásra szóló bérleti szerződésüket sem hosszabbítja meg. Egyelőre másik lakást sem ajánlottak fel nekik.  A családnak az elmondásuk szerint se bérletidíj-hátraléka, se közüzemi tartozása nincs, így értetlenül állnak a szerződésbontás előtt. Esetük azonban korántsem egyedi.

Salgótarjánban az úgynevezett kolóniák lakóinak is hasonló értesítők érkeztek. Marika néni több mint 60 éve él a valaha bányászok lakta városrészben, a Forgách-telepen. A néhány utcából álló sorházak mellett elkerített udvarok sorakoznak egymás után. Kerítésen belül lugasok, kutyaházak, fáskamrák, mintha csak képeslapokat nézegetnénk a „tisztes szegénységről”.

Marika néni takaros kis házában szívesen lát vendégül egy csésze kávéra, miközben büszkén meséli, hogy ő nem a világ végéről jött, hanem ide született. „Az a baj, hogy nem bírják itt a szegényeket. A kolóniát lebontani pedig egyenesen dicsőség” – summázta a jövővel kapcsolatos kilátásokat az idős asszony.

A házában nyár közepéig maradhat. Igaz, neki felkínáltak egy másik önkormányzati lakást, de annak várható költségeit biztosan nem tudja kifizetni. Most havonta 10 500 forint lakbért fizet a komfort nélküli lakásért. A minőségi cseréért szerinte háromszoros díjat kellene fizetni, a távfűtésre pedig bizonyosan nem futja majd nyugdíjából – számolja kiadásait az egyedül élő asszony.

A Forgách-telepen ilyen takaros házakat is bontanának

Roma Sajtóközpont

Most vagy egy év múlva

Több mint 30 család került most bizonytalan helyzetbe csak a Fogách-telepi kolónián, amelyet a rendezési koncepció szerint ledózerolnak. A mostani bérleti díjakat még éppen meg tudják fizetni a mélyszegénységben élő, jobbára „munkanélküliség–közmunka–munkanélküliség”- ritmusban élő családok. Jelenleg nincs tartozásuk, de a felkínált lakások terhei biztos adósságba hajtják majd őket.

„Előre lehet tudni, hogy nem bírjuk majd kifizetni a díjakat. Aki pedig nem fogadja el a cserét, az mehet az utcára. Ha pedig elfogadom, akkor egy év múlva tesznek ki a kifizetetlen számlák miatt. Nem megyek én sehova, maximum az önkormányzat aulájába költözök be” – mondja elszántan Hranek Ferenc a kolónián élő roma aktivista, aki nemrégiben újította fel a házát.

Az ott élők elmondása szerint a tulajdonos önkormányzat alig költött a házakra, csak akkor, ha szó szerint leszakadt a plafon. A kolónia lakói szerint nem véletlen, hogy a tulajdonos hagyta lepusztulni az egész telepet. Aki tehette, maga hozta rendbe házát saját költségén.

Falaznak rendületlenül

Az acélgyár kéményeinek tövében meghúzódó bányászsor egyik végében már csak a hűlt helyét látni egy épületnek. A lerobbant házsorok első ránézésre is kívánják a dózert, a lakások többsége üresen áll. „Jönnek ide falazni minden héten, a lakók meg mindig egyel odébb költöznek. A kőművesek nem is bánják, mert így mindig van jól fizető meló” – kacsint egyet Lajos, aki három gyerekével és feleségével 6 éve él a szanálásra ítélt telepen.

Befalazott lakások a Zöldfa utcában

Roma Sajtóközpont

A 30 körüli férfi elismeri, hogy az évek során több százezer forint tartozást halmozott fel, amit mára – köszönhetően külföldön vállalt munkájának – 60 ezer alá csökkentett. Azt panaszolja, hogy bár részt vettek az adósságrendezési programban, mégsem jogosultak lakásigénylésre – mehetnek az utcára.

„Akiknek nincs elmaradásuk, magasabb komfortfokozatú bérlakást kapnak, de a régi áron” – oszlatja el a kétségeket a Salgó Vagyon Kft. ügyvezető igazgatója. Tatár Csaba cáfolja azt a híresztelést is, hogy a lakóknak egy év után magasabb, piaci bérleti díjjal kellene megbirkózniuk. Viszont azt hozzátette, mivel magasabb komfortfokozatról van szó, a lakások rezsije valószínűleg emelkedni fog, de ezt – tudatos fogyasztással – kordában lehet tartani.

Tatár szerint a lakások túlnyomó többségében egyébként jogcím nélküliek élnek, akik számára az önkormányzat nem tud másik lakást felajánlani. A vagyonkezelő jelenleg 300 bérbeadható üres lakással gazdálkodik, a befalazott ingatlanokat azonban nem áll módjukban sem értékesíteni, sem kiadni – szögezi le Tatár. „A Zöldfa úton – ami a város szégyene – például most minden megállt, 2-300 ezer forintért sem tudnánk eladni a lakásokat” – zárja a mondandóját az ügyvezető.

Feleakkora lakás, dupla rezsivel

Dóra Ottó a városfejlesztési bizottság szocialista tagja szerint nincs kőbe vésve a bérleti díj, bár szerinte is rugalmas a Salgó Vagyon a lakókkal. A szocialista képviselő szerint a legnagyobb gondot a lakások mérete és a rezsidíj kifizetése jelenti majd.

Salgó Kapuja: előtérben a lebontott ház hűlt helye

Roma Sajtóközpont

A mostani, átlag 40 négyzetméteres lakások helyett 28 négyzetméteres garzonokat kínál az önkormányzat, igaz komfortosakat. A távfűtés és vízdíjak mintegy 35 ezer forintos költségét azonban biztosan nem tudják majd megfizetni a családok – borítékolja a képviselő a közelgő feszültség forrását.

A szerzők a Roma Sajtóközpont (RSK) munkatársai.