szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Már idén otthon karácsonyozhatott volna az ír gázoló, a rá vonatkozó magyar jogszabályok alapján ugyanis decemberben letelt volna a büntetése – tudta meg a hvg.hu. Már ha hajlandó lett volna magyar börtönben ülni, de inkább az írországi priccset választotta, noha így kilenc hónappal több időt tölt rács mögött. Információinkat mind az illetékes bíróság, mind az áldozatok családját képviselő ügyvéd megerősítette.

Már idén december 2-án feltételes szabadságra bocsáthatták volna az ír gázolót, Ciarán Francis Tobint, szabadulásának legkorábbi lehetséges dátumaként ugyanis ez szerepel bírósági aktájában – tudta meg a hvg.hu. Viszont annyira tartott attól, hogy Magyarországon töltse le a büntetéséből még hátralévő részt, hogy inkább 9 hónappal többet leül, csak éppen Írországban.

Az ír férfi még 2000. április 9-én gázolt halálra Leányfalun autójával egy öt- és egy kétéves gyereket, csakhogy a távollétében rá kiszabott büntetés letöltésére nem volt hajlandó visszajönni Magyarországra. Végül az évtizedes kiadatási procedúra után idén januárban hozták Magyarországra, miután a magyar és az ír hatóságokkal előzetesen megállapodott arról, hogy egy ír börtönben fogja letölteni büntetését. Így is lett: hétfőn megérkezett, majd pár napos büntetés-végrehajtási ügyintézés után pénteken vissza is vitték.

Múlt héten írtunk arról, hogy Tobin az elterjedt vélekedéssel ellentétben nem megszökött, hanem a magyar igazságszolgáltatási szervek engedték legálisan hazautazni, mert minimum megkérdőjelezhető módon megengedték neki, hogy az akkor még újnak számító biztosíték – pontosan 500 ezer forint – befizetése ellenében távollétében folytatódjon az eljárás. Adatgyűjtés közben jutott a tudomásunkra, hogy – figyelembe véve a már Írországban korábban letöltött időt – Tobin már 2014. december 2-án letudhatta volna a büntetést – már ha hajlandó magyar börtönben ülni.

A „foganatba vételről” szóló iratban valóban az szerepel, hogy most januári börtönbe vonulásától számítva idén december 2-án lett volna feltételes szabadságra bocsátható – erősítette meg információnkat Koszta János, a Budapest Környéki Törvényszék szóvivője. Ha nem engedik neki a feltételes szabadulást, vagyis a rá kiszabott teljes három évet le kellett volna ülnie, akkor viszont csak 2016. május 31-én töltötte volna ki a büntetését – közölte. Mindkét dátum úgy jött ki, hogy figyelembe vették az Írországban már börtönben töltött időtartamot, ugyanis Tobin 2011 novemberétől 2012. június 19-ig több mint 7 hónapot már leült a hároméves szabadságvesztésből – tudtuk meg.

Ettől kezdve az ír jog számít

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter még a Tobin visszaszállításakor tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a gázoló legkevesebb 595 napot tölt majd ír börtönben. Az ír jog szerint nincs lehetőség arra, hogy ennél előbb akár csak feltételesen is szabadlábra kerüljön – mondta a tárcavezető, aki szerint a feltételes szabadlábra bocsátásról Írországban az igazságügy-miniszter dönt, így 2015. szeptember 4-én, ha Francis Ciarán Tobin magatartása és egyéb körülmények indokolják, ő határoz majd erről.

Megkerestük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot azzal, hogy információink szerint Tobin egy magyar börtönben jóval hamarabb szabadulhatott volna feltételesen, de ha ezt nem engedik számára, akkor viszont 2016 májusáig ült volna.

Ciarán Tobin dublini útja előtt 2014. január 17-én
©

Válaszukban végül a korábbi Navracsics-nyilatkozathoz képest pár nappal eltérő dátumot közöltek: szerintük „a feltételes szabadlábra bocsátás legkorábbi időpontja 2015. augusztus 30. az ír jog által szabályozott 1/4-es kedvezmény alapján”. Mindezt azzal indokolták: ha a Magyarországon hozott ítélet végrehajtását átveszi egy másik állam, akkor „a végrehajtására az ottani jog alkalmazandó”, így „a feltételes szabadság engedélyezésére is a végrehajtó állam – jelen esetben Írország – joga az alkalmazandó”. Hozzátették ugyanakkor, hogy a feltételes szabadság „csak egy lehetőség, nem alanyi jog”, bár azt előre valószínűleg senki nem tudná megmondani, 2015 augusztusában hogyan dönt majd az ír miniszter.

Inkább 9 hónappal többet, de otthon

A három dátum összevetése alapján egyértelmű, hogy Tobin azt vállalta: inkább minimum 9 hónappal több időt tölt börtönben, de ezt ne egy magyar börtönben tegye. Ennek több oka is lehet, Írországban él családja, két gyereke, de korábbi cikkünkben arról is beszéltek forrásaink: valóságos fóbiája lett attól, hogy őt a magyar börtönben hátrányok érnék. Névtelenséget kérő informátorunk szerint a közhangulat, a sajtó miatt egyre jobban félt, ráadásul ír jogászai azzal riogatták, hogy barbár viszonyok vannak a magyar börtönökben, és alig beszélve a nyelvet elviselhetetlen lenne a helyzete.

A dolog visszafelé is így működik, és olykor pont így járnak külföldön elítélt magyarok, mint Tobin. Ha ugyanis Magyarország vállalja, hogy a külföldön elítélt állampolgára itthon töltse rács mögött a kirótt időt, akkor a magyar jogot kell alkalmazni. Ezért fordul elő, hogy jön a meglepetés, méghozzá nem pozitívan – tudtuk meg a nemzetközi büntetőjogban jártas ügyvédtől, Bátki Páltól. „Az elítéltek átszállításáról szóló nemzetközi egyezménybe foglalt alapelv, hogy az elítélt nem kerülhet rosszabb helyzetbe az átvevő államban. De a gyakorlatban sokszor mégis ez a helyzet áll elő, mert a szabály alól kivétel a feltételes szabadság: hiába kedvezőtlenebb ez rá nézve a saját országában, akkor is ezt kell majd alkalmazni” – magyarázta.

„Ezért fordul elő, hogy sok hazaszállított magyar végső soron rosszabb helyzetbe kerül, mintha a külföldi államban töltötte volna le börtönbüntetését, a magyar szabályok ugyanis szigorúbbak, mint például a nyugat-európai vagy északi államokban. Nálunk ugyanis sokszor csak a büntetés 2/3-ának, 3/4-ének, vagy 4/5-ének letöltése után engedhető az elítélt feltételesen szabadlábra, míg máshol általános a feles szabály, vagyis már a szabadságvesztés idején félidejében van rá lehetőség” – mondta Bátki Pál.

Az írek, Magyarország és Tobin megegyezése kell

Mindezt azonban mindig előre tudni lehet: az államok előre tájékoztatják egymást, pontosan milyen törvényeket, esetlegesen kedvezményeket alkalmazhatnak majd a büntetést átvevő államban. Az elítélt átszállítására pedig csak akkor kerülhet sor, ha ebbe mindhárman – az átadó, átvevő ország, illetve az elítélt – beleegyeznek, vagyis Tobin átadásakor a magyar államnak is ismernie kellett a kinti feltételeket. „Az én praxisomban volt olyan ügy, amikor az Egyesült Államokban gyermekpornográfia miatt elítélt magyar szeretett volna hazai börtönbe kerülni, mert itthon fele annyi idő után szabadulhatott volna. Csakhogy ennek ismeretében az amerikaiak nem is járultak hozzá az átadásához” – jegyezte meg az ügyvéd.

Az ügyvéd szerint a legtöbben – ahogy Tobin is – inkább még azon az áron is a saját hazájuk börtönében raboskodnának, hogy az eltérő végrehajtási szabályok miatt így hosszabb időt kell benn tölteniük. „Egyrészt ha a másik államban annyival rosszabbak a börtönviszonyok, akkor sokan inkább így is bevállalják az átszállítást. Amiben az is közrejátszik, hogy egy külföldi börtönben a gyakorlatban valóban rosszabb sora van egy magyar állampolgárságú fogvatartottnak” – mondta. Az átszállítás intézményének lényege is tulajdonképpen az, hogy az elítélt számára jobb, ha a szabadságvesztés során olyan környezetben van, ahol beszéli a nyelvet, tudják látogatni a rokonai, és könnyebb a visszailleszkedés a büntetés után.

©

Van egy nagy kivétel is, és ez már nem is nemzetközi büntetőjogi kérdés: mivel a végrehajtásra a saját államának törvényei vonatkoznak, nem kizárható, hogy egy ottani politikai döntés új helyzetet teremt, ilyen például az amnesztia. „Erre a legjobb példa az azeri baltás gyilkos esete, akit Magyarország kiadott a hazájának, mely utána kegyelemben részesítette” – mondta az ügyvéd. Tobin egyébként még a magyar ítélet jogerőre emelkedése után, 2002-ben kegyelmet kért az akkori köztársasági elnöktől, Mádl Ferenctől, de a kegyelmi kérelmét – itt – elutasították.

Kizárt, hogy morálisan vállalják az elengedését

Az elgázolt leányfalui gyerekek családját képviselő ügyvéd, Tóth István nem tart attól, hogy az ír börtönbe átszállított Tobin váratlanul kegyelmet kaphat. „Minden elítélt diszkrecionális joga, hogy kegyelemet kérjen, erre neki is lehetősége van. Viszont morálisan kizárt, hogy egy államfő felvállalja azt a döntést, hogy ilyen előzmények után kiengedjék. Az különben is olyan rendkívüli esetekben adható, ha például valaki halálos beteg és napjai vannak csak hátra” – mondta a jogi képviselő, aki 14 éven át folyamatosan képviselte a családot, amíg az ír börtönbe nem került.

„Valóban nagyobb kedvezményt kaphatott volna, ha Magyarországon tölti le a büntetését, de ez az ő választása volt” – kommentálta Tóth István, hogy az ír így tovább marad börtönben. „A közvélemény szerint enyhe ítélet volt, de nekünk az volt a fontos, hogy töltse le, amit kiszabtak rá. Tapasztaltuk, hogy mindkét ország hatóságai nagyon figyeltek rá, ezért nem hiszem, hogy a magyar börtönben sérelem érhette volna” – tette hozzá.

Ki bocsátható feltételes szabadságra?

A bíróság a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet akkor bocsátja feltételes szabadságra, ha a büntetés végrehajtása alatt kifogástalan magatartás tanúsít, kész arra, hogy törvénytisztelő életmódot folytasson, és feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.

Az időpont attól függ, hogy milyen fokozatban hajtják végre a szabadságvesztést: akkor engedélyezhető, ha az elítélt fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább négyötöd részét, a börtönben végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét, fogházban végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte. Három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén – különös méltánylást érdemlő esetben – a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Viszont ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső. Van, amikor kizárt a feltételes szabadság, ilyen például, ha valaki a börtönben követ el újabb súlyos bűncselekményt, vagy bűnszervezet tagja.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!