A WWF Magyarország szerint a hódok tevékenységének károsnak vélt hatásait a gazdálkodóknak és a természetvédelemnek közösen kell megoldania, a zöldszervezet a megoldási lehetőségekről szakmai egyeztetést kezdeményez.

Ezt megelőzően a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. illetékese arról beszélt, hogy a térségben egyre több kárt okoznak a hódok: az általuk kidöntött faanyag mennyisége meghaladja az évi 500 köbmétert, és fiatal erdősítéseikben is hektárszámra kénytelenek pótolni a kirágott fácskákat. Iványi Ákos elmondta, hogy a körberágástól kidőlt fák eleve veszteséget jelentenek, de az állva maradó, "lábon száradt" egyedek balesetveszélyesek is.

A szakember ismertetése szerint egy hódcsalád akár egy fél hektárnyi friss nyárültetvényt képes néhány éjszaka alatt tönkretenni. Ugyanakkor jelezte azt is, hogy a problémára már a természetvédelmi szakemberek is keresik a megoldást. Tájékoztatása szerint az évtized elején 7-900 darabra tették a teljes hazai hódpopulációt. Az állat a Duna teljes hazai szakaszán elterjedt, de épp a Szigetközben van a legtöbb, és itt a legjelentősebb a szaporulat is.

Elmondta, hogy a WWF magyarországi szervezete közel 250 hódot telepített az országba, ebből is jutott a Kisalföldre.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) pénteki közleménye kiemeli, hogy az eurázsiai hód Magyarországon védett, őshonos faj, amely 20 éve ismét jelen van az országban. Mint írták, ez alatt az időszak alatt fel kellett volna ismerni, hogy a hódok ismét részei az ország állatvilágának, tevékenységük károsnak vélt hatásait pedig a gazdálkodóknak és a természetvédelemnek közösen kell megoldania. Emlékeztettek: a hódok állománya egész Európában drámaian lecsökkent, 1000 példánya maradt. Eltűnésüket a természetvédők hód-visszatelepítési programjai akadályozták meg: a WWF Magyarország 12 év alatt összesen 234 egyedet telepített vissza Gemencen, a Közép-Tisza mentén, a Dráva mellett és a Hanságban.

WWF

Rámutattak arra, hogy a betelepített egyedek száma a Hanságban volt a legkevesebb, összesen 20 példány, mert ide és a Szigetközbe Ausztria felől a Dunán a természetes bevándorlás is megkezdődött.

A zöldszervezet közleménye azt is megjegyzi, hogy a hódok nincsenek mindegyik magyarországi élőhelyükön elszaporodva. Ha a Hanságban és a Szigetközben sikerül megoldásokat találni a valós problémákra, akkor az később az ország más részein is alkalmazható lesz, ha ott is szaporodásnak indul az állomány.

A WWF javaslata szerint az Ausztriában és Németországban alkalmazott megoldásokat kell a hazai viszonyokhoz adaptálni. A magyarországi szervezet a kezelési lehetőségekről szakmai egyeztetést kezdeményez, hogy elejét vegye a tévhitek elterjedésének és az indokolatlan rémhírek megjelenésének – olvasható a közleményben.