Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Szokatlan módon egy véleménycikkre reagált az Állami Számvevőszék, ami a 444-en jelent meg kedden a Magyar Nemzeti Bank alapítványi ügyeiről.
A 444-cikk szerzője, Ács Dániel szerint „most látható kristálytisztán, hogy kik azok, akik szolgálják és kik azok, akik meglopják a hazát”: az előbbiek a szabad sajtó munkatársai, akik már elejétől fogva figyelmeztettek arra, hogy „egy jól körülhatárolható kör aberráltra keresi magát” az MNB vagyonából, az utóbbiak pedig Orbán Viktor holdudvara, amely tudatosan olyan környezetet hozott létre, amely segítette ezt a folyamatot.
Az újságíró megjegyzi azt is, hogy az ÁSZ-jelentést épp az a Windisch László jegyzi, aki 2019-ig az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke volt, akinek „a szeme előtt zajlott le az egész varázslat”.
A szerdai ÁSZ-közlemény szerint Ács Dániel „éppen az MNB által alapított PADME Alapítvány gazdálkodását mélységében kivizsgáló, az ottani gazdálkodási anomáliákat részletesen feltáró, az ügyben büntetőfeljelentést tevő Állami Számvevőszék elnökét igyekszik hamisan, negatív színben feltüntetni”, pedig az ÁSZ-vizsgálat tárgyát képező PADME Alapítvány 2019-ben, Windisch László MNB-alelnöki megbízatásának lejártát követően jött létre, és a vizsgálatban kifogásolt cég- és tőkealap-struktúra is ezt követően lett létrehozva.
Ács Dániel erre azt válaszolta: elhiszi, hogy alelnökként Windisch Lászlónak fogalma sem volt róla, hogy mi zajlik az MNB-alapítványokba átpakolt csillagászati összeggel, de már bőven 2019 előtt is lehetett tudni, hogy nagy a baj. Mint nemrég írtuk, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottsága már tíz éve állásfoglalásban figyelmeztetett arra, hogy az MNB-alapítványok közpénzfelhasználása nem felel meg az átláthatóság, megalapozottság, elszámoltathatóság, hatékonyság követelményeinek.
