A testület a lelkészi törvény azon pontja miatt marasztalta el a lelkipásztort, amelyik tiltja a közösség megosztását, a gyűlöletkeltést, valamint azt, hogy a lelkipásztor olyat tegyen, ami a tiszta erkölcsbe ütközik. Ugyanakkor a bíróság nem tartotta indokoltnak a vádat képviselő egyházmegyei jogtanácsos által kért palástvesztést, mert – mint a testület elnöke mondta – igaz ugyan, hogy már korábban is folytak eljárások Hegedűs Loránt ellen, ám ezek egyikében sem marasztalták el; első büntetésként pedig nem indokolt, hogy eltiltsák a hivatásától.

Tóth Irén, a bíróság vezetője indoklásában azt mondta: a bíróság megállapította, hogy Hegedűs Loránt az ellene benyújtott "panaszban" foglaltakat elkövette. Ugyanakkor az egyházi bíráskodás elsődlegesen pásztorkodás, nem a minél magasabb büntetés kiszabása a célja, hanem az, hogy az egyházban minden "ékesen és szépen menjen" – mondta a bírónő. Az ítélet nem jogerős, tizenöt napon belül fellebbezni lehet ellene az illetékes egyházkerületi bíróságon.

Az ítélethirdetésen megjelent Hegedűs Loránt is mintegy hatvan támogatójának kíséretében. A bíróság előtti területen, a Kálvin téren egy operatőrt és egy riportert néhányan lökdösni kezdtek, azt mondták, azért, mert az operatőr a kamerával megütötte Hegedűs Lorántnét a tárgyalóteremben, ahol egyébként úgy összezsúfolódtak az emberek, hogy mozdulni is alig lehetett.

Hegedűs Loránt az ítélethirdetés után, a Kálvin téren rögtönzött beszédében azt mondta: a ítéletből egyértelműen kiderült, hogy a bíróság nem értékelte pártpolitikai tevékenységként sem a Horty-szobor felállítását, sem az istentiszteletet. Szerinte csak azért kellett elmarasztaló ítéletet hozni, mert Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke a média által befolyásolt beadványt fogalmazott meg.

Horváth György, a Budapest-Északi Református Egyházmegye ügyészként eljáró jogtanácsosa az ügy február 20-ai tárgyalásán perbeszédében elsősorban azért kért hivatalvesztést, mert álláspontja szerint a lelkész a zsinati határozattal ellentétesen politikai rendezvényt tartott egy templomban. Azzal is vádolta a lelkészt, hogy olyan elveket hirdetett, egyebek mellett Horthy Miklós kultuszát, amelyekről nincs az egyházon belül közmegegyezés, ezzel pedig megosztja az egyházat és kárt okoz neki. Emlékeztetett, hogy Hegedűs Loránt folyamatosan publikál a nyíltan fasiszta és antiszemita szellemiségű kuruc.info elnevezésű hírportálon, ami szerinte önmagában alkalmatlanná teszi arra, hogy lelkészként tevékenykedjen. Ez a szellemiség ugyanis ellentétes a református egyház elveivel, márpedig egy lelkésznek az egyház álláspontját, szellemiségét kell képviselnie – mondta.

Úgy vélekedett, hogy Hegedűs Loránt a szoboravatás előtt elmondott prédikációját is a zsidóság elleni uszításra használta fel, amikor Rákosi Mátyást, Kun Bélát és palesztin gyerekek gyilkosait emlegette, holott egy református parókusnak a megbékélést kell keresnie, nem feszültséget kell keltenie a vallási közösségek között. Nemes Árpád, Hegedűs Loránt ügyvédje visszautasította a vádakat. Az istentiszteleten nem volt semmilyen antiszemita megnyilvánulás, arra pedig nincs befolyásuk, hogy mi jelenik meg a kuruc.infón – mondta akkor az ügyvéd, aki többször heves szóváltásba keveredett a vádat képviselő jogtanácsossal.    

A tárgyaláson a védelem folyamatosan kísérletet tett olyan dokumentumok becsatolására, amelyek szerintük Horthy pozitív tevékenységét igazolják. Ezeket a bíróság rendre elutasította azzal az indokkal, hogy a pernek nem tárgya Horthy Miklós történelmi megítélése.

Tavaly november 3-án több száz megemlékező, köztük jobbikos országgyűlési képviselők jelenlétében avatták fel a Szabadság téren, a Hazatérés temploma előterében Horthy Miklós kormányzó bronz mellszobrát. Az ez alkalomból megtartott istentiszteleten beszédet mondott Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője is. Az istentisztelet idején több száz, zömében sárga csillagot viselő ellentüntető demonstrált a templom előtt a szobor felállítása ellen.

Bölcskei Gusztáv, az egyház zsinatának lelkészi elnöke az Magyar Református Egyház zsinatának szóló levelében a november 3-án történtek után azt írta: a Hegedűs Loránttal kapcsolatos ügy súlyossága indokolja az "akkurátus és fokozatos" egyházjogi eljárás szükségességét. Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke fegyelmi vizsgálatot kezdeményezett az eset miatt, és az illetékes egyházmegye esperesét sürgősséggel fegyelmi felelősség megállapítására irányuló vizsgálatra kérte fel, "különös tekintettel arra, hogy ifj. Hegedűs Loránt magatartása megfelel-e" a lelkészekről szóló törvény egyes pontjainak, vagyis "megtett-e mindent egyháza jó híréért, kerülte-e a megbotránkozást kiváltó magatartást, tartózkodott-e olyan tevékenységtől, amely megoszthatja egyháza közösségét".