A Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA) nevű, Ungár Klára volt országgyűlési képviselő által vezetett poszteszdéeszeses szervezet Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleményében azt hangsúlyozza, hogy fontos az európai parlamenti választáson való részvétel, és hogy a. a liberális szavazók kiálljanak az Unió eszméje és értékrendje mellett.Ám egyúttal azt is megállapítják, hogy „Magyarországon jelenleg nincs lehetőség liberális pártra szavazni. Sőt, tiszta szívvel egyetlen pártra sem lehet szavazni. A Jobbik neonáci, nyíltan demokrácia- és unióellenes, a Fidesz felszámolta a demokratikus intézményrendszert és a magántulajdon biztonságát, az MSZP-DK-Együtt-PM hozzásegítette a Fideszt az újabb kétharmadhoz, és a DK-t leszámítva éppen legitimálják a neonáci Jobbikot. Az LMP nyíltan ellenzi a piacgazdaságot”. Ungár Kláráék tehát azt jasaolják, hogy „liberális barátaik” május 25-én menjenek el a szavazófülkékbe, és szavazzanak érvénytelenül.

Közleményt adott ki az MSZP Romatagozata is. „A magyarországi roma társadalom felemelkedését, demokratikus jogait, kisebbségi hagyományainak megőrzését az Európai Unió tagjaként, azzal szoros és konstruktív együttműködésben levő Magyarország garantálhatja” – fogalmaz az írás. A szocialista romák azt kérik, hogy a magyarországi romák éljenek a szavazati jogukkal, és voksoljanak arra a pártra, amelyik „eddigi működésével, kezdeményezéseivel, a magyarországi rasszista törekvések elleni következetes parlamenti fellépésével már bizonyította progresszív, demokratikus elkötelezettségét”.

Szintén közleménnyel fordult az újságírókból és hírszerkesztőkből álló közvéleményhez Morvai Krisztina jobbikos EP-listavezető. Ebben – meglepő módon – a Jobbik támogatására szólít föl. Morvai utalt a Kovács Béla kémügyére, és ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy „Magyarország vasárnap arról is véleményt mond, hogy az emberek szeretnének-e visszatérni az '50-es évekbe, szeretnék-e, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok "gyakorlatilag politikai rendőrségként" funkcionáljanak, s a titkosszolgálatok erejét azzal kössék le, hogy az egyébként a kormánypárt által is sokat kritizált Európai Unió intézményrendszerét próbálják védeni a legkülönbözőbb eszközökkel”. 

Kijelentette: „reméli, hogy a választók nem akarnak újabb koncepciós pereket, azt szeretnék, hogy az adataik, magán- és üzleti életük védelme felett diszponáló szolgálatok ne legyenek hazaárulók, ne játsszanak össze az amerikai nemzetbiztonsági szolgálattal”. Morvai a pártot ért támadásokra azzal felelt, hogy „csak azért is Jobbik!”, és azt közölte, hogy azzal lenne elégedett, ha 4-5 jobbikus jutna az Európai Parlamentbe.

Az EP-választáson 1979 óta, amióta az EP tagjait közvetlenül választják, folyamatosan csökken a részvétel: 1979-ben még 62 százalékos volt, ezt követően választásról választásra nem jelentős mértékben, de csökkent a részvétel: 1984-ben 59 százalékos, 1989-ben 58, 1994-ben 57 százalékos volt. Az 1999-es voksoláson azonban jelentős csökkenés következett be és a részvételi arány 50 százalék alá esett: a voksolásra jogosultaknak mindössze 49,5 százaléka szavazott. 2004-ben a részvételi arány tovább csökkent 46 százalékra, 2009-ben pedig 43 százalék volt.

Négy tagállamban (Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban) kötelező részt venni a voksoláson, ennek ellenére legutóbb Görögországban a jogosultak alig több mint fele, 53 százaléka ment el szavazni. A legalacsonyabb részvétel (20% körül) pedig Szlovákiában volt.