Vacilláló Laci most se vállalja be – Lesz-e Botka Lászlóból valaha MSZP-elnök?
Szegeden szeretne készülni az önkormányzati választásokra, a pártszervezői feladatok nem vonzzák, de arra kész, hogy megfogalmazza az új baloldali politikát – nagyjából így foglalható össze Botka László szegedi polgármester válasza arra a kérdésre, ő áll-e az MSZP élére, hogy megmentse azt a teljes összeomlástól. A szocialisták örök ígérete egyben nagy halogató is.
Egy, legfeljebb két héten belül kellett volna döntenie Botka Lászlónak, hogy elindul-e elnökjelöltként a 45 napon belül végigfutó MSZP-s tisztújításon, vagy marad a választmány élén, és akkor feltehetően Tóbiás József követheti Mesterházy Attilát. Nem vitás, az önkormányzati választások előtti hatalomátvétel Botka természetéhez képest nem kis újratervezést igényelne a szegedi polgármestertől, aki a súlyos vereséggel végződött április 6-i országgyűlési választások után kinyilvánította, a helyi választásokra akar koncentrálni, hogy újra elnyerje a szegediek bizalmát.
Két hónapja valóban nagyon távolinak tűnt a pártban a felmenő rendszerű teljes tisztújítás, amit az MSZP-s szokásjognak megfelelően legkorábban az önkormányzati választások után, októberben kívántak megejteni. Csakhogy az európai parlamenti választások szocialista szempontból katasztrofális végkimenetele felgyorsította az eseményeket: a belső nyomás lemondásra késztette Mesterházy Attila pártelnököt, akivel „elmotorozott” az elnökség egy része, teret adva a felgyorsított megújulásnak.
Ebben a helyzetben pedig a legígéretesebb jelölt Botka László lehetne. De ahogy az már megtörtént 2009-ben, amikor az MSZP a tuti vesztes 2010-es választásokra castingolt, és Botka – logikus módon – nem akart miniszterelnök-jelölt lenni, vagy 2012 tavaszán, amikor a pártelnöki szék helyett a választmányi elnök pozícióját célozta meg, most is előfordulhat, hogy a politikus visszariad. (A csütörtökön megjelenő 168 Órában Botka maga helyett valóban Tóbiás Józsefet ajánlja. – szerk.) Mert ahogy azt többen is érzékeltették, Botka annyira óvatos, hogy ha véletlenül kettőt lép előre, egyet biztosan visszatáncol. A korábbi elnöki felkérést mindig azzal utasította vissza, hogy nem sokat ér a pártnak, ha vezetői posztot vállal, miközben egy megyei jogú város irányítását elveszítik.
Most azt mondja, a pártépítéshez nincs nagy kedve, arra alkalmasabb lehet Tóbiás József frakcióvezető-helyettes, ő inkább egy megerősített választmányi elnöki poszton a jövő baloldali, országépítő politikáját találná ki. Ez azt jelenti, hogy Botka ismét csak ügyesen kimaradna a baloldal esetleges belső kavarásaiból, ahogy azt az elmúlt négy évben tette. Nem sározta be a kezét, amikor Mesterházy kiszorította Gyurcsányékat a pártból, még ha utóbbival szembeni fenntartásait nem is rejtette véka alá. Akkor sem állt a hangadó kritikusok közé, amikor a baloldali összefogás csúszott, és a bénázást tematizálta a sajtó. Kiegyezett Mesterházyval, legalábbis nem akarta őt soha hátba támadni, noha az MSZP-n belüli sértettek körében bizonyára lett volna rá igény.
Az ember megpróbálja-e?
Egy befolyásos MSZP-s szerint Botka fejfájára könnyen az kerülhet, hogy „Az ember, aki mindig majdnem megpróbálta”. Többen úgy vélték, ez a polgármester utolsó esélye, hogy pártelnöknek jelöltesse magát, és megfordítsa a szélirányt, mielőtt egy utána következő elnök, nem kizárt, az MSZP Retkes Attilája lesz. (Retkes volt az SZDSZ utolsó elnöke – szerk.) „Már most is inkább árt vele magának, hogy még mindig lebegteti a dolgot”, mondta egy forrásunk.
Nem ért egyet ezekkel a hangokkal egy volt kormánytag, aki szerint alapvetően félreérti a helyzetet, aki bizonytalannak, határozatlannak látja. „Botka László nagyon fiatalon került a politikába (21 évesen lett országgyűlési képviselő – szerk.), és szerintem egyszerűen arról van szó, látja, hogy ha hosszabb távra tervez karriert, akkor számos poszton ki kell magát próbálnia, mielőtt csúcsvezető lesz. Volt, aki ezt nem így gondolta, és aztán nem is maradt meg sokáig az első vonalban” – mondta forrásunk. Többen ugyanennek tudták be, hogy nem vállalt miniszteri tisztséget sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormányokban. (Ez a vélemény egyébként összecseng azzal, amit Botka különböző fórumokon szívesen hangoztat: „Nem akarok negyvenévesen kiégett politikus lenni.”)
Arról, hogy Botka egyáltalán nem határozatlan, egyik polgármestertársa mesélte, milyen keményen tiltakozott a Bajnai-kormány idején az ingatlanadó ellen: kerek perec megmondta Bajnainak és Oszkónak, hogy nem fogja megszavazni az ingatlanadót, sőt ha bevezetik, azon lesz, hogy Szegeden semmi ne legyen belőle. „Határozott, gyors, sőt kissé hiperaktív, nem tűri az ellentmondást” – mondták róla azok a forrásaink, akik közvetlen közelében, Szegeden figyelik már egy ideje. Szerintük gyakori, hogy a közgyűléseken kíméletlenül osztja a jobboldali képviselőket, olykor csöppet sem finom szarkazmussal ecsetelve ellenfelei szellemi képességeit, ügyeiket, tájékozottságukat. „Még arra is volt példa, hogy egy jobboldali képviselő asszony sírva fakadt, mert nem bírta az ostorozást.”
Oldjuk meg!
A Szeged környéki kistérségekben többnyire jobboldali politikusok uralják a helyi politikát, de még szerintük is Botka „amolyan ’megoldjuk’-ember”. Nem ül bezárkózva Szegeden, szakmai feladatának tekinti a kistérségi ügyeket is. (Vannak olyan falvak, melyek inkább a szegedi kistérséghez csatlakoztak egy szintén szocialista vezetésű kistérségtől elszakadva, „a vonzóbb szakmai munka miatt”.)
Míg a közgyűléseken Botka minden alkalmat megragad, hogy az Orbán-kormánynak nekimehessen, addig a város fejlesztése érdekében nem balhézik politikai ellenfelei „előretolt helyőrségei” miatt. Így amikor például a Közgép lett a szegedi árvízvédelmi megaberuházás fővállalkozója, Botka még azt is támogatta, hogy a város a megkurtított költségvetéséből plusz pénzzel segítse a némileg túlárazottnak tűnő beruházást. Ugyancsak a beruházás mellé állt a Vadasparkban épülő Kalandpark építésénél, ahol a pusztaottlakai Paprikakert Tész Kft a kivitelező, melynek egyik tulajdonosa a fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György.
Különösebben azon sem háborodott fel Botka, hogy Orbán vejének a cége nyerte el a Szegedi Tudományegyetem napelemprojektjét a versenytársakhoz képest 85 millióval drágább ajánlattal. A Szeged-csanádi Megyei Püspökség majdan épülő stadionja kapcsán is csak annyit mondott, hogy persze másra is költhetnék a pénzt, de mégis megszavaztatta a pályázat kiírását a képviselőkkel. Összességében azt lehet mondani: ha Szegednek hoz valami a konyhára, akkor mindegy, hogy ki hozza. Még a szomszédos Hódmezővásárhelyen élő Lázár Jánossal sem akaszkodtak soha össze, sőt a két város közötti, traim-train projektjét is együtt mutatta be a két politikus a szegedi Városházán néhány évvel ezelőtt.
Ha végiggondoljuk az elmúlt négy évet, Botkát igazán csak két kormányzati húzás hozta ki a béketűrésből: az önkormányzatok finanszírozási rendszerének átalakítása, illetve az iskolák államosítása. Egyfajta elismerése politikai rugalmasságának nem várt módon a legnagyobb ellenféltől jött: a szegedi lézerközpont (ELI) alapkő letételekor Orbán Viktor volt az egyetlen (az ünnepséget moderáló hölgy zavarában elmulasztotta), aki üdvözölte Botkát, s még az ELI-ért – sokáig kormányzati ellenszélben tett – fáradozását is megköszönte a polgármesternek.
Számára a párt nem önérdek
A szegedi közgyűlésen egy jobbikos képviselővel együtt van meg a Fidesznek a többsége. Bár pont emiatt nagyon sok döntési kompetenciát a Fidesz átvitt a bizottságokba, a városi cégek élére pedig sikerült az általuk kiválasztott vezetőket kinevezni, a közgyűlés és a cégek, a kormánypártok és az ellenzék egymásnak feszülése nem vezetett a város Esztergomhoz hasonló megbénulásához – ami Botkának szintén egy fontos érdeme. A polgármester nemcsak a szegedi közgyűléseket vezeti le nagy rutinnal, az MSZP-s választmányi üléseket sem hagyja hetekig elvitatkozgatni, hanem mindig ügyel arra, hogy maximum pár óra alatt végezzenek.
Volt olyan szocialista forrásunk ugyanakkor, aki szerint „Budapest nem Botka közege”, a polgármester nem nagyon szereti elhagyni Szegedet, és a médiához sem ért igazán. Más viszont úgy látja, jól kommunikál a városvezető. Más kérdés, mennyire lesz képes megfelelni annak az elvárásnak, miszerint „alulról kell újjáépíteni a pártot”. Egy régi szocialista szerint Botka nem annyira jó pártépítő, a szegedi MSZP nem annyira erős terepen, mint amennyire Botka a társadalmi bázis erősítéséhez, szélesítéséhez ért. Szerinte modellértékű lehetne akár az országos vezetés számára is, ahogy Botka Szegeden a helyi értelmiségen, az egyetemistákon át a munkavállalókig, nyugdíjasokig, alacsony jövedelmű rétegekig minden választói csoportban népszerűséget tudott szerezni.
„Nem az az ember, aki ’spontán’ leül a fűbe egy majálison, hogy elkvaterkázzon a választókkal, de mindenkivel képes elhitetni, hogy ismeri, érzi az őket foglalkoztató dolgokat.” Kétségtelen hitelességi előny, vélte a forrásunk, hogy számára a párt „nem önérdek”. „Amíg Gyurcsány eszközként, Mesterházy egyfajta burokként használta az MSZP-t, addig Botkának „társadalmi céljai vannak az MSZP-vel, ha pártelnök lesz, akkor ezért lesz az. Ugyanakkor nem egy néptribun, kérdés, hogy a mai politikai közegben jó-e egy ilyen alkat pártelnöknek”.
Szegedi modell?
Ami a Szegeden megvalósult ellenzéki modellt illeti, alapvető vonása, hogy a baloldali egység természetes módon nagyon korán kialakult. Botka és a szegedi MSZP egyedüli szocialista szervezetként részt vett az Együtt-PM 2012. októberi zászlóbontásán. Botka már a 2002-es polgármesteri győzelmét követően integrálta a városvezetésbe a helyi liberálisokat, ennek oszlopos tagja önkormányzati szinten Nagy Sándor fejlesztésért felelős alpolgármester volt, aki az SZDSZ kimúlása után a párt romjain létrejött Szabad Városért Egyesületnek lett az elnöke.
Az egyesületnek jelenleg 3 tagja van a szegedi közgyűlésben. Bár Nagynak semmilyen hivatalos pozíciója nincs, néha máig ő képviseli Botkát településfejlesztési, -beruházási fórumokon. Az Együtt-PM története szempontjából ez azért érdekes, mert a Szabad Városért Egyesület tavaly testületileg belépett az Együttbe, így helyben jóval korábban megvalósulhatott a partnerség, mint országosan, ahol Mesterházy az utolsó pillanatig – kormányfőjelöltségét védelmezve – presztízsharcot vívott Bajnaiékkal. (Botka szívélyes viszonyát az Együtt-PM-hez az is jól illusztrálta, hogy Botka és Bajnai még a baloldali összefogás bejelentése előtt együtt nézték meg az Alföldi Róbert rendezte „István, a király”- t Szegeden, mígnem a sajtó „véletlenül” értesült a családi programról.)
Gyurcsánnyal bonyolultabb a viszony. Tavaly októberben a 168 Órának adott interjúban Botka határozottan kritizálta Gyurcsányt, Horn Gyula 1998-as vereség utáni visszafogottságát hozva példának. Akkor azt mondta, szerinte célravezetőbb egy ilyen helyzetben visszavonulni, mint ütni a harci dobot. (A távolságtartásra jellemző, hogy Gyurcsányt még egy, a 2006-os, a szegedi árvízről készült emlékkönyvben is kiretusálták egy képről, ahol együtt pózolt a szegedi polgármesterrel). A DK remek szereplése az európai parlamenti választásokon Botkát ezen a ponton is újratervezésre készteti – ahogy az egy friss 168 Órában megjelenő interjúból kiderül, ehhez már hozzá is kezdett. "Tudomásul kell venni, hogy Gyurcsány, Bajnai és az MSZP egyetlen táborba tartozik. Mindig is így volt" – nyilatkozta.
Botkák |
Pedagógus szülők (kémia-fizika szakos tanárok) gyermeke. A család mégis arról híres, hogy édesanyjával, a szolnoki polgármester (2002-2006) Botka Lajosnéval Botka László egyszerre ülhetett a parlamenti sorok közt két cikluson át, amellett, hogy mindketten városvezetők is voltak. Botka politikusi karrierjét sem az 1998-as, sem a 2010-es választási vereség nem törte meg. Az előbbi után a megyei közgyűlés alelnöki pozíciójával vigasztalódott, és a parlamentből ideiglenesen kiesve volt ideje letenni a jogi szakvizsgáit. És ugyan mind 2006-ban, mind 2010-ben az MSZP történelmi vereséget szenvedett az önkormányzati választásokon, Botka képes volt megtartani polgármesteri címét. |