Magánbizniszért vagy államérdekből repül az utazó nagykövet?
Több saját vállalkozása is van a magyar gazdaság fejlesztésével megbízott utazó nagykövetnek, Mendelényi Dánielnek – ami teljesen legális, mert ezt jelenleg semmilyen törvény nem tiltja. Az egyiket egy kínai óriáscéggel közösen alapította, de szerinte ennek semmi köze ahhoz, hogy korábban a kínai-magyar kapcsolatokért felelős kormánybiztosságot vezette. Diplomata-útlevelük van, költségtérítés jár nekik, de a szakemberek szerint a nyilvánosság számára átláthatatlan, mit csinálnak az utazó nagykövetek.
A külképviseleteken dolgozó magyar nagykövetekre egy sor jogszabály vonatkozik, ezzel szemben az utazó nagykövetek státusza és tevékenysége igazi szürkezóna. Pedig őket is köztársasági elnök nevezi ki, ugyanúgy „rendkívüli és meghatalmazott nagykövet” a rangjuk, az állami büdzséből költségtérítésre jogosultak, és diplomata-útlevéllel vesznek részt a hivatalos delegációkban. Mégsem átlátható, hogy kiküldetéseik során pontosan milyen érdekeket és hogyan képviselnek, munkájukat közvetlenül ki felügyeli, és még az sem, hogy vonatkozik-e rájuk bármilyen összeférhetetlenségi szabály – így akár saját cégeket is vezethetnek, miközben utazó nagykövetként például a magyar gazdaság fejlesztéséért kellene dolgozniuk.
„Nem áll a Külgazdasági és Külügyminisztérium 'alkalmazásában', de nagyköveti ranggal rendelkezik. Nemzetközi üzletfejlesztésért felelős utazó nagykövetként végzi a munkáját” – ennyit volt hajlandó közölni a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya, amikor megpróbáltuk kideríteni, egészen pontosan mi a jelenlegi jogi státusza Mendelényi Dánielnek, a magyar-kínai kormánybiztosság korábbi vezetőjének.
Mendelényi neve elsőre keveseknek csenghet ismerősen, legfeljebb elvétve tűnt fel a lapokban, például ha valamilyen nagyszabású kínai befektetést harangozott be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve amikor egy-egy idelátogató kínai delegációt kellett fogadni. Ő volt ugyanis 2011 márciusától az év végéig a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztosság titkárságvezetője. Ez akkor volt, amikor Fellegi Tamás minisztert nevezték ki kínai-magyar kormánybiztosnak, és személyesen tárgyalt a Malév esetleges kínai értékesítéséről, valamint a magyar-kínai gazdasági és kereskedelmi együttműködés előmozdításáról. Miután Fellegi távozott, a keleti ügyek a Miniszterelnökséghez, Szijjártó Péter államtitkárhoz kerültek. Mendelényi pedig még 2011 végén – Fellegi távozásával egy időben – elhagyta az államapparátust.
A neve az egyik, idén júniusban közzétett Magyar Közlönyben bukkan fel újra: Áder János köztársasági elnök tavaly decemberi dátummal rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezi ki, amit külügyminiszterként még Martonyi János szignózott. Mivel nem egy adott országhoz delegálták, fel sem tűnt volna a kinevezése, ha egy névtelenséget kérő üzletember nem pont a hvg.hu újságírójának teszi fel a kérdést: „az rendben van-e, hogy a kínai kapcsolatok felelőse, jelenlegi nagykövet kínai energetikai dolgokra alapít saját céget?”.
A cégnyilvántartás alapján a magyar-kínai kormánybiztosság egykori vezetőjének valóban több céges érdekeltsége is van, és ezek egyike egy kínai óriásvállalat magyarországi cége. Méghozzá egy másik cég közbeiktatásával: Mendelényi 2013 tavaszán alapította a DGM Capital Partners Kft.-t, amelynek hivatalosan a szintén tagként bejegyzett felesége az ügyvezetője, de Mendelényinek van „minősített többségű befolyást biztosító szavazati joga”.
2013 novemberében a pekingi székhelyű PowerU Energy Technology Co. Ltd. Mendelényi cégét és egy másik családi tulajdonban lévő kft.-t bevonva hozta létre magyar leányvállalatát, a PowerU EMC Hungary Intelligens Közvilágítási és Energiamendzsment Tanácsadó Kft.-t. A magyar honlapon olvasható leírás szerint a PowerU EMC Hungary a legnagyobb kínai energiahatékonysági projektkivitelező és befektető leányvállalata, elsősorban LED-technológiával foglalkoznak.
Önkormányzatokat célozzák, a társtulajdonos egy fideszes polgármesterjelölt
Mendelényi, illetve cégének neve egyáltalán nem jelenik meg a honlapon, ahogy a másik társtulajdonos magyar cég, a szentesi székhelyű BAM Investor Befektetéskezelő és Kereskedelmi Kft.-é sem. Ennek tulajdonosa Bozó Zoltán, aki a Fidesz szentesi polgármester-jelöltjeként indul az őszi választáson. Az üzletember jóval ismertebb cége, pontosabban cégcsoportja a technológiával-távközléssel foglalkozó MetalCom. A kínai cég mellé betársult kft. az ő és – neve és lakcíme alapján – közeli hozzátartozója nevén van, az ügyvezetője maga Bozó Zoltán.
A PowerU EMC Hungary – a lakossági és ipari ág mellett – kifejezetten önkormányzatoknak ajánl energiatakarékos LED-technológiát használó új közvilágítást, azzal kecsegtetve, hogy „a felújításból fakadó energiamegtakarítás árának jó része a település kasszájában marad”. A honlapjukon azt ígérik, a finanszírozás kérdését is megoldják, méghozzá a következő konstrukcióval: „induló költségektől mentes, a megtakarításból finanszírozható árajánlatot kap az önkormányzat, amelynek részeként a hatéves futamidő lejártával az eszközök önkormányzati tulajdonba kerülnek”.
Egy ilyen ügylet azt jelentené, hogy az adott önkormányzat – a céges áttéteken keresztül – tulajdonképpen a magyar állam nagykövetének köteleződne el az előfinanszírozott projektben, ami több mint aggályos. Ráadásul a DGM saját honlapja szerint a nemzetközi üzletfejlesztésért felelős utazó nagykövet cége maga is üzletfejlesztéssel foglalkozik Amerikától Ázsiáig az egész világon megtalálható partnerekkel. Hogy ezek pontosan mely cégek, vagy mik a referenciák, az nem derül ki, az egyetlen oldalból álló site-on egy szingapúri cím van megadva, négy világváros „Chicago – Budapest – Singapore – Hong Kong” felvillantásával.
Kilép a kínai cégből
Megkerestük Mendelényi Dánielt, hogy megkérdezzük: miért pont őt választotta a kínai óriáscég partnerként, miután korábban a kínai-magyar kapcsolatok bonyolításával megbízott állami vezető volt, nem érzi-e összeférhetetlennek nagyköveti rangját üzleti érdekeltségeivel, illetve a gyakorlatban hogyan különíti el a Magyarország érdekében kifejtett üzletfejlesztési munkáját attól, amikor saját bizniszét intézi.
Mendelényi érezhetően meglepődött megkeresésünkön, majd azt állította, hogy az érdekeltségébe tartozó cég kivonul a kínai leányvállalatból. „A kínai cég egy éve keresett meg azzal, hogy gyártóbázist kíván létrehozni Közép-Európában. Természetesen én javasoltam nekik Magyarországot, hiszen ezzel jelentős működő tőkét is hoznának hazánkba. Sajnos a cégalapítást követően stratégiát váltott a partner, és mivel sem közvetve, sem pedig közvetlenül nem veszek részt a cég irányításában, nem tudtam a döntést befolyásolni” – mondta a nagykövet, aki a „szolgáltató cégben” többé nem akar részt venni.
Ennek a cégnyilvántartásban egyelőre semmi nyoma nincsen, a benyújtott dokumentumok közt viszont találtunk egy meghatalmazást Mendelényi feleségétől, aki amúgy az ügyvezető, amelyben megbízza férjét azzal, hogy teljes jogkörrel ő képviselje a cégüket a PowerU EMC Hungary megalapítása során. Mendelényi kérdésünkre először azt mondta, a 90 százalékban tulajdonos kínai anyacég mellett alig 1-2 százalékos tulajdonrésze van, később ezt „kevesebb, mint öt százalékos közvetett tulajdonrészre” javította. A cégbíróságra beadott nyilatkozat alapján neki és Bozó Zoltán családi cégének is pontosan 5-5 százalék tulajdonrésze van.
Az utazó nagykövet szerint szerint a cég egyetlen önkormányzattal, vagy más kormányzati szervvel sem kötött szerződést, bár azt elismerte, hogy a honlap alapján valóban az önkormányzatokat célozzák meg. Abban nem lát kivetnivalót, hogy pont egy kínai cég magyarországi partnereként tevékenykedik a PowerU EMC Hungary, ő pedig korábban a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosság vezetője volt. Mint mondta, azóta nem is járt Kínában, a kínai vállalat pedig másfél évvel állami posztjának megszűnése után kereste meg.
Ha jó lehetőséget lát, továbbítja a kormányzatnak
Mendelényi azt sem tartja összeférhetetlennek vagy aggályosnak, hogy üzletfejlesztésért felelős nagykövetként céges érdekeltségei vannak. „Én nem egy adott országhoz akkreditált nagykövet vagyok, hanem az utazó nagykövetek közé tartozom” – mondta Mendelényi, aki szerint így nincsenek olyan előjogai és mentességei, amelyekkel a diplomáciai és konzuli képviseletek diplomata tagjai rendelkeznek. „Természetesen diplomata-útlevéllel rendelkezik”, mert e nélkül nagyon nehezen tudna hivatalos delegáció tagjaként utazni, ilyenkor repülőjegyét és szállását a külügyi tárca foglalja és rendezi. Nagyköveti munkájáért fizetséget nem kap, költségtérítés járhat, de azt állította, hogy ezt sem mindig veszi igénybe.
„Ha már amúgy is megyek valahova, és amennyiben felkérnek, állami ügyet is intézek, hiszen nemzetközi üzletfejlesztésért felelős utazó nagykövetként akkor is reflexszerűen lesnem kell hazám számára az összes potenciális lehetőséget, amikor például a családommal nyaralok, vagy éppen külföldi egyetemen tartok előadást” – mondta. Kérdésünkre, hogy ezekről az általa intézett állami ügyekről kinek számol be, azt válaszolta: nincs egy ilyen külügyi vezető, mindig „a Külgazdasági és Külügyminisztérium adott bilaterális terület illetékes vezetője felé tesz jelentést, illetve kér engedélyt utazáshoz”. Kínától az Egyesült Államokig bárhol tevékenykedhet, legutóbb például Kazahsztánban járt. Mint mondta, ha valamilyen jó lehetőséget lát, akkor utána „igyekszik ezt a kormányzathoz továbbítani”.
Mendelényi azt állítja, hogy jelenleg nem is folytat saját üzleti tevékenységet, doktori disszertációját írja, illetve egyetemeken és konferenciákon tart előadásokat „elsősorban nemzetközi üzletfejlesztésről”. Mint mondta, a nemzetközi fórumokon az „üzleti és gazdaságpolitikai döntéshozatalban részt vevő személyeknek közvetlenül ki tudja emelni azokat az előnyöket és versenyképességi szempontokat, amelyek Magyarországot kedvező befektetési célponttá teszik”.
Dan Mendelenyi, ambassador
Az egyik legnagyobb nemzetközi szakmai gyűjtőoldalra feltöltött, angol nyelvű önéletrajzában azonban csak mint "Dan Mendelenyi, ambassador”, vagyis nagykövet tűnik fel. Jelenlegi tevékenységként a magyar külügyminisztériumot adta meg, illetve az említett DGM Capitalt, ahol itteni profilja szerint több mint egy évvel korábban kezdett dolgozni, mint hogy a magyar cégjegyzék szerint egyáltalán megalapította volna. A cégadatok alapján egyébként Mendelényinek más cégei is vannak, így egy mérnöki-műszaki tanácsadással foglalkozó kft., illetve egy kockázatitőke-befektetővel közösen alapított pénzügyi vállalkozása.
| A magyar-kínai kamara ajánlotta az egykori kínai-magyar vezető cégét |
Egyszerű érdeklődőként megkerestük a ChinaCham Hungary Magyar-Kínai Gazdasági Kamarát azzal, hogy a DGM Capital nevű céggel szeretnénk üzletelni, de tudni szeretnénk, valóban megbízható, általuk is ismert cégről van-e szó. "Jó nevű cégről van szó, kiterjedt kapcsolatokkal" – közölte a kínai gazdasági kamara az egykori kínai-magyar kapcsolatokért felelős kormánybiztosság vezetőjének cégéről. "Amennyiben még a kapcsolatfelvétel előtt állnak, kérjük, jelezzék a cégnek, hogy a ChinaCham Hungary Magyar-Kínai Gazdasági Kamara is ajánlotta őket" – tették hozzá. |
"Teljes a zűrzavar az utazó nagykövetekkel kapcsolatban" – mondta névtelenséget kérve egy nemzetközi jogban jártas forrásunk. Hiába a köztársasági elnöki kinevezés, a magyar állam képviseletére jogosító felhatalmazás, az utazó nagykövetekre nem vonatkozik semmilyen – többek közt az összeférhetetlenséget szabályozó – törvény. Jogász forrásunk szerint a kinevezésekről szóló köztársasági elnöki határozatokból még az sem derül ki, hogy utazó nagykövetről van szó, így megbecsülni sem tudta, hány ilyen státuszú utazó diplomata ténykedhet jelenleg. „Ezt persze meg lehet magyarázni azzal, hogy ez egy magas, bizalmi beosztás, de a közvélemény felé attól még átláthatónak kellene lennie, hogy pontosan mit csinálnak, vagy például, hogy ennek milyen költségvonzatai vannak” – tette hozzá.
Nem húzhat hasznot a posztból
Balázs Péter volt külügyminiszter szerint az utazó nagykövetek a „külügy segéderői”, akiket rendszerint azért bíznak meg, mert adott területen ők a legtapasztaltabbak. Ugyanakkor szerinte mindig világosnak kell lennie, mire szól a mandátumuk, meddig mehetnek el az állam képviseletében, milyen jogaik és kötelezettségeik vannak. „A morális oldal itt nagyon fontos, hiszen az államfő által kinevezett nagykövet egy komoly poszt, ezért rájuk magasabb erkölcsi mércét kell alkalmazni. Sok államban még utólagos összeférhetetlenségi szabályok is vannak, illetve szabályozva van, hogy nem húzhat egyéni hasznot az állami tisztségből, illetve az ennek köszönhetően szerzett kapcsolatokból” – magyarázta.
A feddhetetlenség érdekében például Angliában szerinte még olyan szabály is van, hogy egy adott országhoz rendelt nagykövet tevékenységének befejezése után évekig még nyaralni sem mehet vissza, nehogy felmerüljön a lekötelezettsége. „De az uniós biztosok sem kerülhetnek utóbb olyan pozícióba, amely összefügghet a tisztségükkel” – mondta. „Nincs átjárás, egyértelműnek kell lennie, hogy valaki kormányküldött vagy üzletember. Másként hogy lehetne elválasztani a nagykövet állami megbízatását és a magánbizniszt?” – tette hozzá Balázs Péter. Azt ő sem tudta megmondani, egyszerre mégis hány utazó nagykövet szokott ténykedni, de szerinte nem lehetnek sokan, a „két kezén biztos meg tudná számolni”.
A külügy játssza a süketet, de kikérjük az adatokat
„Logikus és hasznos, hogy a kormány olyan befolyásos embereket, akik a magángazdaságban, üzleti életben már bizonyítottak, utazó nagykövetté nevez ki, hogy piacokat szerezzenek magyar cégeknek és külföldi befektetőket csábítsanak Magyarországra. Fontos azonban, hogy az utazó nagykövetekre is vonatkozzanak a hivatásos diplomatákra, állami tisztviselőkre kötelező összeférhetetlenségi és átláthatósági szabályok, komoly probléma, hogy ez jelenleg nincsen így” – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője. Szerinte így nem zárható ki, hogy az utazó nagykövetek a magyar államtól kapott hivatalos megbízásukat személyes érdekeik érvényesítésére, gazdagodásra használják fel. Mint mondta, ez egy „súlyos korrupciós kockázat, amit a jog kezeletlenül, megválaszolatlanul hagy”.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium számtalan megkeresés ellenére sem volt hajlandó részletesen válaszolni Mendelényi státuszára és utazó nagyköveti munkájára vonatkozó kérdéseinkre, egy ideig telefonon azt mondták, hogy „folyamatban van” a válaszuk, de ez végül nem érkezett meg. Mivel jelenleg generálisan sem átlátható, hogy Magyarország nevében kik és milyen tevékenységet végeznek „rendkívüli és meghatalmazott” utazó nagykövetként, mindezt kinek az iránymutatása alapján és milyen költségek mellett, a hvg.hu ezek tisztázására közérdekű adatigénylést nyújt be a minisztériumhoz, illetve a kinevező köztársasági elnökhöz. Az adatkikérés fejleményeiről folyamatosan beszámolunk.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
