Magyarország Európa parlagfűvel legszennyezettebb országa, a gyomnövény magas pollenszáma miatt körülbelül másfélmillió allergiás szorul gyógyszeres kezelésre a rendszerint július közepétől szeptember közepéig tomboló virágzási szezonban.

A parlagfű allergia szénanáthás tünetekkel, azaz tüsszögéssel, orrfújással, a szem viszketésével jár, de súlyosabb esetben asztmás rohamot is előidézhet – mondta el a hvg.hu-nak Nékám Kristóf allergológus, klinikai immunológus. Noha minden más pollenallergiához hasonlóan a parlagfű allergia sem tart élethosszig (5-10 év után a tünetek enyhülhetnek), a betegség élettartamának első szakaszában a tünetek szezonról szezonra erősödhetnek.

Túlélésre játszunk

„Sokan csak a pollenszezon túlélésére játszanak, és vagy nem alkalmaznak semmilyen kezelést, vagy csak tünetenyhítő, vény nélkül megvásárolható gyógyszereket használnak” – mondta Nékám, aki szerint egy központi egészségügyi nyilvántartás hiánya miatt nehéz megmondani, hogy körülbelül hány embert érint ma Magyarországon a betegség. A gyógyszerforgalomból pedig épp a nagyszámú kezeletlen, vagy alternatív gyógymódokat alkalmazó allergiás miatt nem lehet arra következtetni, hány ember tüsszög ma Magyarországon a parlagfű magas pollenkoncentrációja miatt.

MTI

Az antihisztamin alapú és nyálkahártya duzzanatot csökkentő tünetkezelő gyógyszerek helyett az, aki egészségtudatosabb és - főleg - van elég pénze, részt vehet egy immunterápián, ami napi pár csepp parlagfű vagy más allergén növény kivonatának szervezetbe vitelét jelenti. A két évig tartó kezelés után azonban mindössze egy növényre produkált allergiás reakcióink szüntethetők meg, körülbelül 50-60 ezer forintos éves költség mellett. Összehasonlításképpen: az átlag beteg évente maximum 5-7000 forintot költ allergiás tünetkezelésre. A nagy árkülönbség részben az immunterápia egészségpénztári támogatásának hiányával magyarázható.

Mit jelent a pollenriasztás?

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal (ÁNTSZ OTH) feladata a levegő allergén pollenekkel való telítettségének ellenőrzése, monitorozása. Erre a célra az ÁNTSZ Országos Környezetegészségügyi Intézete (OKI) úgynevezett Aerobiológiai Monitorozási Hálózatot működtet, ami 19 mérőállomáson (mindegyik magyarországi megyében) és Budapesten, kétóránként méri a levegő pollentartalmát. Egy teljes hét mérései alapján rajzolják meg az ország pollentérképét, és túl magas pollentartalom esetén kiadják az első-, másod- vagy harmadfokú riasztásokat (az első a leggyengébb, a harmadik a legerősebb).

„A pollenriasztás a veszély mértékére hívja fel a figyelmet, előírásokat nem, csak javaslatokat, tanácsokat fogalmazunk meg az allergiás reakciókra hajlamos lakosság számára” – tájékoztatta a hvg.hu-t Páldy Anna, az ÁNTSZ OTH Országos Környezetegészségügyi Intézet igazgatóhelyettese. Ilyen tanácsok: a parlagfűvel erősen fertőzött régiókba utazás kerülése, esetleg pormaszk használata, vagy az autóban pollenszűrővel ellátott levegőszűrő használata a nyitott ablakos vezetés helyett. De ajánlott a gyakori ruha- és hajmosás és – lehetőleg éjszakai – szellőztetés a könnyen és mindenhol megtapadó pollenszemek miatt – tudtuk meg Páldy Annától.

MTI / Honéczy Barnabás

Jelenleg az ország délkeleti megyéiben, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van érvényben harmadfokú pollenriasztás, azaz ezeken a helyeken emelkedett száz fölé az egy köbméterre jutó parlagfű pollenek száma. A riasztást pénteken adta ki az ÁNTSZ. Ezen a szinten gyakorlatilag az összes allergiás beteg produkál tüneteket, és már előfordulhatnak asztmás rohamok is, bár ez tömegesen csak a térképen vörösre színezett területeken jelentkezhet.

„A pollenszezon felszálló ágában vagyunk, körülbelül egy héttel előbb járunk, mint tavaly ilyenkor” – mondta Páldy Anna, rámutatva, hogy az idei körülbelül hasonló lefolyású lesz, mint a tavalyi volt, bár ezt a szezon közepén még nehéz biztosra megmondani. Az elmúlt két év allergiaveszély szempontjából egyébként kifejezetten kedvező volt, 2009-2010-ben viszont jóval magasabb pollenszámokat mutattak a mérések a mostaninál.

Az allergén növények virágzásának intenzitása, így a levegő virágporral telítettsége is leginkább az időjárás és a csapadékmennyiség függvénye, így a parlagfű irtás sikeressége csak kis mértékben befolyásolja az allergiaharc kimenetelét.

Hogyan védekezünk ellene?

Mégsem véletlenül kötelez mindenkit a saját területén növő parlagfű kiirtására az élelmiszerbiztonsági törvény. A gyomnövény ugyanis főként a kukorica- és napraforgóföldeken agresszíven terjed, komoly, több tíz milliárdos károkat okozva ezzel a mezőgazdaságnak. Ráadásul a már fertőzött táblákat csak nagyon nehezen, több év alatt lehet teljesen megtisztítani, mert a parlagfű nagyon ellenálló: 30-40 évig csíraképes a magja.

„Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani” – olvasható egy a Veszprém Megyei Kormányhivatal honlapján, június közepén megjelent közleményben. A kormányhivatalokhoz tartozó szakigazgatási szervként működő Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok felelnek ugyanis a megyei szinten a területükön lévő belterületek (településeken belüli területek) és külterületek (a települések közigazgatási határai közötti mezőgazdasági területek, útszélek) parlagfű mentesítéséért.

A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság bejelentés és saját észlelés következményeként is intézkedhet. Az előbbi az úgynevezett Parlagfű Bejelentési Rendszeren keresztül jut el az ügyben eljáró szervhez, ami belterületi parlagfű esetén a helyi jegyző, külterületi parlagfű esetén pedig a körzeti vagy megyei Földhivatal. A bejelentések mellett Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság végezhet légifelvételes ellenőrzéseket is, ahol elvileg észlelhetőek a nagyobb parlagfűvel fertőzött földterületek.

A parlagfüves területek kényszerkaszálását a fertőzöttség mértékétől függően, nyilván a megfelelő vizsgálatok elvégzése után, felszólítás nélkül elrendelheti az illetékes felügyelő szerv, és akár 5-15 millió forintos bírságot is kiszabhat a szabálysértés miatt, fellebbezni azonban lehet a döntés ellen. „Körülbelül 90 százalékos hatékonysággal sikerül szankcionálni és kényszerkaszálással parlagfű mentesíteni az észlelt vagy bejelentett területeket a megyében, de nagy gondot jelentenek az osztatlan közös területek és a külterületen lévő zárt kertek” – mondta a hvg.hu-nak Sipos Tibor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetője. Ezeknek a területeknek a tulajdonosait ugyanis sokszor nehéz utolérni. A földet ráadásul gyakran más használja, mint aki a tulajdonosa, ezt pedig – noha kötelező lenne – nem mindig jelentik be a felek – magyarázta a bírságok behajtásának nehézségeit Sipos. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagyságrendileg 100 lakossági bejelentés érkezik parlagfű szezon alatt, felderítéssel pedig körülbelül 150 földterületen sikerül kimutatni a gyomnövény jelenlétét. A baj az, hogy jellemzően kis területeket fülelnek le, a nagyobb fertőzésekkel szemben kisebb hatékonysággal tudnak fellépni - tájékoztatott Sipos.