Románia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország lehetnek a NATO új kelet-európai bázisainak helyszínei, minden bizonnyal erről dönt majd a NATO csütörtökön kezdődő közgyűlése. A döntés oka egyértelműen az Ukrajnában zajló háború, amit „hibrid háborúnak” is neveznek. Oroszország ugyancsak hivatalosan soha nem ismerte el, hogy beavatkozott a szomszéd állam területén, de számos bizonyíték alátámasztja, hogy fegyveresen támogatta a korábban a Krímben, most Ukrajna keleti részén harcoló szeparatistákat. Utóbbiak látványos sikereket értek el az ukrán kormányerők ellen: csapatokat zártak körbe, és elfoglalták például a luganszki repteret.

Az említett öt tagállam kifejezetten kérni fogja a NATO közgyűlésén, hogy döntsenek olyan bázisok létesítéséről, amik nagyon gyorsan képesek lesznek a szövetség katonáit fogadni. Hogy mekkora létszámú erőről lenne szó, arról egyelőre nagyon eltérő becslések születtek, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva például 600-1000 fős bázisokról ír, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen hétfőn tartott háttérbeszélgetésen az is elhangzott, a nyugat-lengyelországi Szczeczinben található NATO-bázist 60 ezer katona egyidejű befogadására is alkalmassá tennék.

Akik szeretnék, és akik nem

Lengyelország, Románia, Lettország, Litvánia és Észtország tehát – a kormányfő legújabb kategorizálásával élve – „biztonságpolitikai szempontból” tekint az Ukrajnában zajló tragédiára (akár azt is mondhatnánk, „értékalapú” külpolitikát követ, de akkor ez Orbán Viktor szerint azt jelentené, hogy „félnótásak”, amit az Európai Tanács elnökének frissen megválasztott Donald Tuskról csak nem gondol a magyar kormányfő). Közülük többen információink szerint azt is szeretnék elérni, hogy a NATO itt ne álljon meg, hanem komolyabb és állandó katonai erőket telepítsen, ne csak hozzájuk, de minden a NATO jelenlegi keleti határait alkotó országba – vagyis hozzánk is.

A NATO nem fog beavatkozni, maradnak a szankciók

AFP

„Egyáltalán nem lehetetlen, hogy ilyen kérés megfogalmazódik majd Walesben a részünkről” – mondta egy érintett diplomáciai forrásunk, egy másik pedig úgy fogalmazott, „ha egy kicsit finomabb formában is”, de „minden lehet, nem is sokára”. Egy ilyen kérést nehezen lehetne visszautasítani, márpedig a magyar kormányfő a gazdasági szankciók leghangosabb kritkusaként (amivel többek rosszallását kivívta) már így is kényes helyzetbe navigálta magát diplomáciailag. Mint az a Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóközpontjának (SVK) elemzéséből is kitűnik, a NATO (és így minden bizonnyal az EU is) egyelőre nem fogja feladni a szankciókra épülő politikáját a konfliktusban – egyszerűen azért (is), mert ennek alternatívája vagy a beavatkozás vagy Ukrajna fegyveres támogatása lenne. Márpedig ezek közül egyikre sincs meg a szándék a szövetség részéről.

Bár legutóbb Petro Porosenko ukrán elnök is egyértelműen katonai segítséget sürgetett, az SVK szakértői szerint a NATO részéről ez legfeljebb az ukrán hadsereg kiképzésének javításában, egyes védelmi eszközök (korszerű sisakok, golyóálló mellények) szállításában teljesülhet. Ugyan Orbán Viktor és Robert Fico szlovák miniszterelnök nyilvánosan is ágált a szankciók ellen, hétfőn Angela Merkel egyértelművé tette, hogy ő szintén a korlátozásokban látja a megoldást. "Az a baj, hogy a mi szankciókritikánk, és Robert Ficóé között alapvető különbség van, mert a szlovák kormányfő mindamellett nincs látványosan beleszerelmesedve a volt szovjet autoriter rezsimekbe, nem beszél illiberális demokráciáról, mint mi, ami a magyar fellépést sokkal kínosabbá teszi" – mondta az ügyre rálátó forrásunk egyike.

Szőnyeg szélén

Magyarország ráadásul 1999-es NATO-csatlakozása óta egyszer sem teljesítette azt a vállalását, hogy nemzeti összterméke legalább 2 százalékát védelemre fordítsa. Persze ezzel egy sor másik új tagállam is így van, de mint az SVK elemzése is világossá teszi, nálunk még csökkent is a védelmi költségvetés, amivel szintén nem vagyunk ugyan egyedül, de azzal igen, hogy több mint 40 százalékkal. Ezen kívül több tagállam is (a három balti ország mellett Csehország, Dánia és Svédország) jelezte, védelmi képességek javítására növelik a ráfordításokat.

Mivel a belső kohézió erősítése, a közös védelmi képességek növelése lesz a közgyűlés fő témája, Magyarország sem fogja megúszni, hogy valamilyen pozitív vállalást ne tegyen. A kormány – magyar szakértők szerint – „egy csomagot” fog összeállítani, aminek révén több kisebb vállalással igyekszünk elkerülni azt, hogy valamiben komolyabb ígéretet kelljen tennünk. A csomag része lehet, hogy 2016-ról jövőre hozzuk előre a védelmi költségvetés fokozatos emelését (bár jövőre még senki nem számít komolyabb bővülésre), vagy, hogy Magyarország is jelzi: kész helyet adni nagyszabású NATO-gyakorlatoknak a következő években.

Azt, hogy milyen vállalások jöhetnek, és egyáltalán mit tervez a magyar kül- és védelmi politika, szerettük volna a kormányszóvivői irodától is megtudni, de a múlt héten feltett kérdéseinkre egyelőre többszöri megkeresésünkre sem kaptunk választ. A Külgazdasági és Külügyminisztériumból kiszivárogtatott hírek szerint a kormány vállalásokat fogalmazhat meg a költségvetési keret bővítéséről, valamint egy hadgyakorlat keretében magyar katonák mehetnek a Baltikumba, és fejleszthetik a pápai katonai repteret. Információink szerint a kormány kész milliárdos nagyságrendben költeni arrra, hogy a reptér kifutópályáit meghosszabbítsák, a rávezető útvonalakat kiszélesítsék, és így tegyék alkalmasabbá a jelenleginél nagyobb gépek fogadására is. Ezen kívül már jövőre a GDP 0,1 százalékával bővíthetjük a védelmi költségvetést, ami 30 milliárd forint többletkiadást jelent. Úgy tudjuk, erről még nincs kormánydöntés, de valószínűleg még ma megszületik, hogy a kormányfő Wales-ben már kész tényként jelenthesse be.

Utóbbiról Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár a Guardian-nek múlt héten azt mondta: ha esetleg mégsem állandó bázisokat hoznak létre keleten, akkor is csapatokat vezényelnek majd a térségbe, legfeljebb „ideiglenes jelleggel”, de „olyan sűrű rotációval az egyes tagállamok között, hogy bármely lehetséges agresszor tisztában legyen vele: ha esetleg megtámad egy NATO-tagállamot, nem csak az érintett ország haderejével, de közös NATO-egységekkel is szembe kell szállnia. Ez nagyon fontos”. Az Egyesült Államok eközben azt szeretné, hogy olyan gyakran kerüljön sor nagyszabású gyakorlatokra a térségben, hogy az lényegében állandó szövetségi katonai jelenlétet jelentsen a térségben.

A Spiegel Online mindeközben arra hívja fel a figyelmet, hogy a kölcsönös nagyotmondások (Putyin például arról beszélt, hogy ha akarná, két hét alatt elfoglalhatná Kijevet) ne csapjanak át üres, tartalom nélküli, a hidegháborús retorikát erősítő üzenetváltásokba, hanem maradjon meg a józan megközelítés és a tárgyalási készenlét. Mivel Európa határán a katonai beavatkozás nyugodtan kizárható, addig is maradnak a gazdasági szankciók.

A Walesbe utazó magyar kormánydelegáció mindenesetre valamilyen retorzió jellegű felvetésekre kell majd válaszokat adnia, illetve vállalásokat tennie..