Súlyosan ártott a magyar kormány szavahihetőségének, ahogy az Ukrajna felé irányuló gázszolgáltatást leállították – információink szerint több uniós tagállam is így reagált az öt nappal ezelőtt bejelentett magyar lépésre. A MOL tulajdonú FGSZ szeptember 25-én közölte, hogy aznap este hattól leáll a beregdaróci központon keresztül a gázszállítás Ukrajnába. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a lépést úgy magyarázta, hogy a magyar gázellátás biztosítása érdekében volt szükség rá, mert ez mindennél előbbre való.

A magyar sajtóban ugyanakkor máig él az a hír is, hogy nemcsak a magyar fél, hanem Lengyelország sem szállít Ukrajnának. Ezzel összefüggő kérdéseinkre azonban a budapesti lengyel nagykövetség azt válaszolta: szeptember 10-én valóban szünetelt a Lengyelországból Ukrajnába irányuló gázellátás, amit az Oroszországból érkező gázellátás váratlanul alacsony szintje okozott. Ez azonban - hangsúlyozták - mindössze egy napig tartott. „Már másnap helyreált szállítás, amely azóta is megszakítások és zavarok nélkül működik (bár Oroszország csak a szerződésben meghatározott minimális gáz mennyiséget szállítja Lengyelországnak). Tudomásunk szerint zavartalan a Szlovákiából Ukrajnába irányuló gázellátás is” - írták. (A legfrissebb hír szerint Szlovákiába is felére esett a szállított gáz mennyisége Oroszországból.)

Orosz kottából játszik Orbán - így látják az EU-ban

AFP / Sergey Guneev

Úgy tudjuk, a kormány részéről az elmúlt napokban történt kísérlet arra, hogy elmagyarázzák a tagállamoknak a magyar válláspontot – nem sok sikerrel. A magyar fél szerint jelenleg minden Magyarországra érkező gázt a gáztárolók feltöltésére kell fordítani, mert a zavartalan ellátás az elsődleges cél. Ugyanakkor ennek némileg ellentmondóan a kormány technkiai problémákat is említett az ukrán szállítások leállításának okaként.

A hvg.hu több diplomáciai forrásból is úgy értesült, az EU-ban nagyjából egyetértés van abban, hogy a magyar kormány szavahihetősége, megbízhatósága súlyos csorbát szenvedett a gázellátás leállításának körülményei miatt. Egyrészt azért, mert a magyar lépés előtt három nappal tárgyalt Orbán Viktor Alekszej Miller Gazprom-elnökkel, információink szerint a magyar fél titokban akarta tartani a tárgyalásokat, és csak azután jelent meg egy közlemény a Kormány honlapján, miután a Gazprom a sajátján közölte a találkozó tényét.

Másrészt többen kifogásolták, hogy a magyar lépés mindössze bő egy nappal előzte meg a szeptember 27-i, berlini EU-Oroszország-Ukrajna hármas találkozót, jelentősen rontva ezzel mind az unió, mind Ukrajna tárgyalási pozícióit. „Ilyet elég nehéz véletlenül csinálni és a gáztározókat egyébként is mindenhol tavasszal szokták feltölteni, nem most, ősszel” – jegyezte meg egy forrásunk.

A kormányzati álláspont hitelességét ráadásul nagyban csorbíthatja, hogy a jelek szerint a magyar vezetők körében sem egyértelmű, milyen is a tározók feltöltöttsége. Áder János köztársasági elnök például azt mondta kedden a portugáliai Bragában – miután nyolc másik uniós elnökkel energetikai ügyekről tárgyalt – hogy a magyar tárolók feltöltöttsége „bőven elegendő ahhoz, hogy akár egy rendkívüli helyzetben is fedezze a lakossági és vállalati szükségleteket”.