Az orosz hadsereg szeptember közepén kezdte el legújabb hadgyakorlatát Oroszország keleti részén, ami önmagában talán nem lenne igazán érdekes, ám ha figyelembe vesszük, hogy 2013 februárja óta szinte megszakítás nélkül követik egymást ezek a háborús játékok, akkor már idegesebbek lehetünk – írja a Napi.hu a bne hírportál írására hivatkozva. Az orosz katonaság ezzel egy időben hasonló tevékenységet folytatott az ország nyugati és északi részén, miközben – bár Moszkva ezt tagadja – részt vállalt a délkelet-ukrajnai polgárháborúban is. Összességében kétszázezer katona vesz részt ezekben az eseményekben, több ezer haditechnikai eszközt használva a harctéri járművektől a hajókon át a támadó helikopterekig és repülőgépekig.

Az elemzők felteszik a kérdés, vajon elért-e ez egy olyan szintet, ahonnan nincs visszaút. Ahonnan nem lehet visszalépni anélkül, hogy a Kreml felmutassa ennek a militarizálásnak a világos célját és eredményét. Ha ez a szituáció, akkor a legjobb esetben az lehet a folyamat eredménye, hogy Oroszország látványos sikert ér el Ukrajnával kapcsolatban, nevezetesen vazallus állammá teszi szomszédját. A legrosszabb esetben Moszkva háborút indít, mégpedig jóval nagyobbat, mint a Grúziával vívott 2008-as összecsapás volt. A katonai kiadások pedig mindeközben nőnek: 2014-ről 2015-re például a GDP 3,5 százalékáról 4,0 százalékára mennek fel, ami reálértéken számolva több mint 10 százalékos plusz.

Az orosz állam lassú, de folyamatos militarizálása mindeközben nem csupán a hadsereget érinti, hanem a gazdaságot és a társadalmat is. Ami az előbbit illeti, az katonaság reformját az orosz ipar modernizálására és a fegyvergyártás rehabilitálására akarják építeni. Ezt szánják a gazdasági fejlődés motorjának. A társadalmat a Nyugat-ellenes hangulat felkorbácsolásával, a patrióta érzelmek felszításával, az orosz birodalom visszaállításának ígéretével kondicionálják. További részleteket a témáról itt lehet olvasni.